Az elmúlt két-három évre jellemzőnél látványosan több állami ingatlant hirdet az erre a célra fenntartott felületen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV). Ezek között ráadásul kifejezetten sok nagy értékű van. A milliárdos ingatlanokért azonban egyelőre nem kapkodnak a vevők. Persze az is lehet, hogy jelentősebb árcsökkentésre várnak, amely egyes esetekben már meg is történt.
Háromszáz árverés másfél hónap alatt
Több mint háromszáz állami ingatlant bocsátott árverésre nyár vége óta a nemzeti vagyonkezelő. Bár az aukciók többsége csak két napig tart, október közepén is 44 ingatlanra lehetett licitálni, és további közel 130 árverés volt az előkészítési, jelentkezési szakaszban. Ez kifejezetten sok ahhoz képest, amit az elmúlt években megszokhattunk. Bár a koronavírus-járvány előtt és közben volt egy időszak, amikor hasonló ütemben pörgött az állami ingatlanértékesítés, 2021 és 2023 között azonban ennél jóval visszafogottabb számokat láthattunk.
Ezúttal ráadásul sok kifejezetten nagy értékű ingatlant dob piacra az MNV.
Az elmúlt másfél hónapban féltucat olyan árverés volt, ahol a kikiáltási ár az egymilliárd forintot is meghaladta.
Ezek közül is kiemelkedett az a négyhektáros egykori tihanyi üdülő, amely a kiírás szerint a félsziget legutolsó, nagyobb összefüggő, beépítetlen részén található, és amelynek tervezett értékesítéséről korábban már beszámoltunk. A kiemelt balatoni fejlesztési terület mellett azonban kínált a vagyonkezelő
- egykori munkásszállóból átalakított hotelt lényegében teljes felszereléssel 2,2 milliárdért,
- több mint 45 hektáros beruházási célterületet Martonvásár külterületén 1,4 milliárdért,
- egy hétszintes házat a főváros első kerületében valamivel kevesebb, mint 1,4 milliárdért,
- nyolcemeletes irodaházat Gödöllő délkeleti részén 1,3 milliárdért és
- tízhektáros ingatlant Rajkán, az országhatár közelében egymilliárdért.
A tervek pedig ennél is ambiciózusabbak. Az MNV szeptember végén frissítette katalógusát, amelyben a már meghirdetetteken kívül további 30 nagy értékű ingatlant mutat be. A prospektus bevezetője (pdf) szerint ezek értékesítését is 2024-ben tervezik, és ugyanúgy az Elektronikus Akciós Rendszeren hirdetik meg őket, mint a korábban bemutatottakat. A dokumentumban szerepel mások mellett
- az újpesti Árpád kórház,
- egy több mint háromezer négyzetméteres füvesített, ősfás terület a budapesti Népszigeten,
- üdülőépület a fővárosi III. kerület Békásmegyer-Pünkösdfürdő kerületrészén,
- egy angyalföldi épület, amelyben általános iskola működik,
- egy közel százéves, irodaházként üzemelő püspökladányi épület,
- az egykori soproni gyermekotthon,
- egy jelenlegi is üzemelő balatonboglári 40 szobás üdülőingatlan,
- a klasszicista stílusban épült nagydobosi kastély,
- Magyarország első tájtörténeti és régészeti pihenőparkja Polgár közelében és
- egy egykori szálloda is Dunaújvárosban.
Ez tényleg kifejezetten széles kínálat ahhoz képest, hogy az MNV – a vagyonkezelő szerződéseit összesítő adatbázis alapján – az előző öt évben mindössze 22 darab egymilliárd forint feletti értékű ingatlant vagy ingatlancsomagot adott el, amelyből csak 16 került piaci szereplőkhöz. Ezek közül kettőről ráadásul már az idei második félévben írták alá a szerződést.
Nem kapkodnak értük
Ebben persze az is szerepet játszik, hogy a legnagyobb árverések sok esetben eredménytelenül zárulnak. A nyár vége óta meghirdetett egymilliárd feletti kikiáltási árral induló ingatlanok közül például egyikre sem érkezett ajánlat. Emellett sikertelenül futott neki korábban a prospektusban szintén szereplő Árpád kórház eladásának is az MNV, ahogy balatoni üdülő is maradt már a nyakán.
Ilyenkor a vagyonkezelő jellemzően újra felkínálja az adott ingatlant, arra azonban a jelek szerint nincs bevett gyakorlat, hogy olcsóbban vagy drágábban próbálja meg eladni, mint korábban. A pár hete egyszer már meghirdetett Hunor Hotelért például akkor 1,3 milliárd forintot sem akart fizetni senki, most mégis 2,2 milliárdos kikiáltási áron kínálják.
A martonvásári beruházási terület árából azonban jelentős mértékben engedett a vagyonkezelő:
a mostani 1,07 milliárd forint 26 százalékos kedvezmény az egy hónappal korábbihoz képest.
A közelben ráadásul egy másik olyan hasonló területet is hirdet az MNV, amely az első körben ugyancsak rajta maradt, és ennél is 25 százalékot engedett az árból. Ez alapján a potenciális vevőknek megérheti várni.
Kormányközeli vevők
Az ilyen nagy értékű ingatlanok egyébként az elmúlt években elég gyakran kormányközeli vállalkozók tulajdonában kötöttek ki végül. A legnagyobb vevő például az a Jellinek Dániel volt, akiről a G7 mutatta be, hogy vállalatbirodalmából tízmilliárdok folytak Orbán Viktor családja felé.
A milliárdos Indotek csoportjának egyik alapja 2019-ben egy hat ingatlanból álló csomagot vásárolt meg több mint 2,7 milliárd forintért. Két évvel később pedig ennél is nagyobb üzleteket kötött a csoport egy másik ingatlanalapja. Először egy kilenc elemből álló csomagot vett 11,7 milliárd forintért, majd megszerezte az egykori Malév-székházat is 3,8 milliárdért.
Bár ekkora összegben más nem vásárolt, de milliárdos ügyleteket más NER-es vállalkozók is kötöttek a nemzeti vagyonkezelővel. Vett az MNV-től
- Felcsút közelében kiemelt fejlesztési területet 1,2 milliárdért Mészáros Lőrinc;
- fővárosi és vidéki ingatlanokat összesen 3,2 milliárd forintért a később Tiborcz István érdekeltségébe vándorló Equilor;
- orfűi akvaparkot és pesti irodaházat az állam által tömegesen felvásárolt lélegeztetőgépek raktározásában résztvevő, Rogán Antal belvárosi polgármestersége idején V. kerületi önkormányzati ingatlanokat felvásárló üzletember.
Nem lenne meglepő, ha egyes esetekben most is ez az érdekkör nyerne teret. Különösen igaz ez az értékesebb Balaton-környéki ingatlanokra, mint például a már emlegetett tihanyi üdülő, amelyről a kiírásban is úgy fogalmaztak, hogy a „település legnagyobb fejlesztési potenciállal rendelkező területe”.
Mindenesetre, ha minden kiemelt árverést sikerrel zárna az MNV, akkor egész biztosan több tízmilliárd forintnyi bevételre tenne szert, ami előnyös lenne a mostani, nem túl kedvező költségvetési helyzetben.
Pénz
Nehéz elhinni, ami a kínai gazdaságban történik
Már két éve csökkennek az árak, elvileg mégis öt százalékkal nőtt a gazdaság tavaly, ami nyugati körülmények között elképzelhetetlen lenne egyszerre.
Hostelek és panziók nőhetnek ki az Airbnb-lakások helyén Terézvárosban
A hírekbe bekerült szállodává alakítás kevesek számára lehet járható út, de vannak kevésbé költséges lehetőségek is az Airbnb-tiltás megkerülésére.
Budapesten, Somogyban és Zalában éreznék meg igazán a külföldiek lakásvásárlásának megnehezítését
A belső pesti kerületekben már 17 százalék a külföldi ingatlanvásárlók aránya. A kínai vevők száma csökkent, az oroszoké növekedett.
Fontos
Csökkenni kezd a munkások és középvezetők közötti bérszakadék?
Gyorsabban nőtt tavaly a betanított munkások bére, mint a középvezetőké nem reprezentatív felmérések szerint, ami trendváltozásra utalhat.
Dobbantó lett Magyarország sok vendégmunkásnak, a vietnámiak többsége lelépett
Az ukrán, a vietnámi és a Fülöp-szigeteki dolgozók is egyre inkább csak ugródeszkaként tekintettek Magyarországra, ezért is kellett lépnie a kormánynak.
Olcsóbbak lehetnek a Kínából rendelt áruk a Vörös-tengeri válság végével
Húsz százalékkal csökkenhet az Európába tartó áruk szállítási költsége, ha érvényben marad a gázai tűzszünet, és a húszik valóban nem támadják a hajókat.
