Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Február közepén megindult a projekt előkészítése, a környékbeli szolgálati lakásokban lakók 30 napot kaptak arra, hogy új lakóhelyet találjanak maguknak.
Reálértéken nem, de nominálisan drágulni fognak az ingatlanok idén és az elkövetkező években.
Főleg a lakástámogatási rendszer változásai okozták a fellendülést, de már a hitelek is elkezdtek olcsóbbá válni.
A lakáshiteleknél 7,3, a vállalati hitelek esetében 9,9 százalékra csökken a kamatplafon januártól.
A saját tulajdonú ingatlanokban élők magas arányát a kormány sikerként tartja számon, pedig az nem jelent minden esetben megnyugtató lakhatási megoldást.
Már januártól elkezdődhet a program, de az se tiszta még, hogy direkt támogatás, vagy kedvezményes hitelről van-e szó.
Egyetlen megyei jogú városban és két fővárosi kerületben lehet csak több négyzetméternyi új lakást megvásárolni jelenleg 50 millióból, mint a csokos 10+10-ből 2016-ban.
A befagyott ingatlanpiacon az árak és a forgalom is nőhet az intézkedés hatására, de a tavalyi visszaesés után nehéz lesz feltornázni a születési rátát.
A 2011-es népszámláláshoz képest több mint duplájára nőtt az országban a nem lakott lakások száma. Utánajártunk, hogy miért.