A lakásbiztosítási díjak befagyasztása politikai intézkedésnek lehet jó, de rontja a pénzügyi tudatosságot és a biztosítási szektor jövedelmezőségét.
Országosan több mint 10 százalékkal drágultak az ingatlanok az egy évvel korábbi szinthez képest, és a bérleti díjak emelkedése is lassul.
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Az állami megbízásokból megnövesztett cégrészt eladták a NER-en belül, majd a pénzből elkezdtek ingatlanokat venni.
Nyolc év alatt tízszeresére dráguló falura is van példa, a top 10-be pedig több mint hatszorozódó árakkal lehetett bekerülni a kistelepülések körében.
Októberben Nagy Márton célul tűzte ki, hogy Budapesten 1 millió forintos négyzetméterár alatt maradjanak az ingatlanok. Mostanra ilyenek alig maradtak.
Demográfiai, gazdasági és környezetvédelmi érvek is szólnak amellett, hogy sokkal több új lakás épüljön az országban, mint az elmúlt években.
Ha az összes debreceni lakótelepet egy lakótelepnek vennénk, ez a környék az Óhegyi, az Újpalotai és a Havanna lakótelepnél is drágább lenne.
Két héten belül indul a kormány lakásfejlesztési tőkeprogramja, de még a megnövelt keretösszeggel sem biztos, hogy mérsékelni lehet majd az árakat.
A budapesti újlakás-piacon ma már senki nem lepődik meg a 1,5-2 millió forintos négyzetméteráron, de a lakások többségét így is szinte azonnal eladják.