Hírlevél feliratkozás
Avatar
2024. június 12. 11:35 Világ

Három egyszerű trükk a lakásárak csökkentésére

(A szerző a lengyel Krytyka Polityczna újságírója, a cikk egy határokon átnyúló együttműködés keretében jelenik meg magyarul. Fordítás: Voxeurop.)

Lengyelország az egyik legrosszabb lakáshelyzettel rendelkező ország az Európai Unióban – kicsik a lakások, kevés van belőlük, ráadásul a túlzsúfoltság tekintetében is élen jár az ország. A nyilvánosságban évek óta több millió hiányzó lakásról beszélnek, a piacon elérhető lakások árai pedig hónapról hónapra dinamikusan emelkednek, a legnagyobb városokban már meghaladják a 15 ezer złotyt (mintegy 1,36 millió forint) négyzetméterenként.

A probléma egyik forrása az, hogy kevés vagy legalábbis sokkal kevesebb lakás épül ma, mint a Lengyel Népköztársaság idején. Az 1960-as évek közepe óta a használatra átadott lakások száma Lengyelországban nem csökkent évi 150 ezer alá, ez a szám 1978-ban érte el a rekord mennyiségű 283 ezer darabot. A III. Lengyel Köztársaság szabadpiac által irányított lakásgazdálkodása nem tudott ezzel lépést tartani: a rendszerváltás utáni első 15 évben átlagosan 60-150 ezer lakást adtak át évente, és csak az elmúlt néhány évben sikerül az ingatlanfejlesztőknek túllépniük a 200 ezres határt.

Mindeközben a lakások egyre drágulnak – részben amiatt, hogy az állam teljesen feladta alkotmányos kötelezettségeinek teljesítését, amelyek között szerepel „a polgárok lakásigényeinek kielégítését elősegítő politika folytatása”. Az egymást követő lengyel kormányok által alkalmazott egyetlen lakáspolitikai eszköz évek óta a jelzáloghitel-támogatás. Ilyen lakáspolitikát folytatott a Polgári Platform (PO), ezt az utat követte a Jog és Igazságosság (PiS) kormánya – a Lakás plusz (Mieszkanie Plus) program kudarca után -, és a Polgári Koalíció (KO) kormánya is hasonló terveket terjeszt elő jelenleg.

Ugyan ezek a programok sok lengyelnek segítettek abban, hogy gyorsan jussanak saját lakáshoz, de ennek a rövidtávú gondolkodásnak a jövő nemzedékei isszák meg a levét, akik egyre többet fizetnek a lakásokért. A lakáshitelek támogatása szükségszerűen a lakásárak növekedését eredményezi, ez abból következik, ahogyan a modern gazdaság a pénzt termeli. Bár az általános vélekedés az, hogy a pénzt a kormány nyomtatja a Lengyel Értékpapírnyomdán keresztül, valójában a ma forgalomban lévő pénz túlnyomó többsége – nagyjából 85 százaléka – nem fizikai, hanem digitális formában létezik.

A digitális złotyt a kereskedelmi bankok hozzák létre, hitelek nyújtásával. Amikor egy bank hitelt nyújt, azt többségében nem a nála letétbe helyezett pénzeszközökből teszi, hanem teljesen új pénzt hoz létre, és azt egyszerűen hozzáadja a hitelfelvevő számlájához. Ily módon a gazdaságban újonnan keletkezett pénz jelentős része (a lengyelek teljes adósságállományának csaknem 70 százaléka jelzáloghitel) egyetlen szűk szektorban – a lakáspiacon – összpontosul, és ezáltal inflációt vált ki. A lakásárak egy év alatt pár százaléktól akár több mint tíz százaléknyit is drágulhatnak, és ennek az emelkedésnek az alapvető oka az újonnan keletkezett pénz folyamatos beáramlása, ami felhajtja az árakat.

Emiatt a lakások kiváló tőkebefektetéssé váltak – sokkal biztonságosabbak, mint a részvénypiac, és rendszeres bevételt generálnak a bérleti díjakból. A Lengyel Nemzeti Bank adatai szerint a lakáspiaci kereslet hozzávetőleg egyharmada befektetési célú. Az első lakásukat kereső fiatalok „flipperekkel” (akik leromlott állapotú lakásokat vesznek olcsón, majd felújítás után drágábban eladják őket), befektetési alapokkal vagy a pénzüket évek alatt összekuporgatókkal kényszerülnek versenyezni, akik biztonságos befektetést látnak a lakáspiacban a pénzüknek.

Az első lépés a lengyel lakáspiac meggyógyítása felé annak felismerése, hogy a lakhatás alapvető szükséglete a polgároknak, és nem válhat az általános befektetési piac, még kevésbé az árakat felhajtó spekuláció tárgyává. Ennek bevált eszköze a progresszív ingatlanadó, vagyis az ingatlanok értéke után évente fizetett adó. Az első vagy a második lakást mentesíteni lehetne ez alól az adó alól, de a harmadik és minden további lakásra egyre magasabb kulcsot kellene alkalmazni. Ez előnyben részesítené a lakással nem rendelkezőket a befektetőkkel szemben, és egyúttal csökkentené a flippingnek vagy a városközponti lakások turistaszobákká történő tömeges átalakításának jövedelmezőségét.

A második szükséges lépés egy széles körű szociális bérlakásprogram. Olyan lakásokról lenne szó, amelyeket nem lehet megvásárolni, és amelyeket egy erre a célra létrehozott önkormányzati szerv kezelne, stabil és kedvező bérleti feltételeket biztosítva, alternatívát teremtve ezzel a nem megfelelően működő magánpiaccal szemben. Bécset gyakran emlegetik pozitív példaként – a becslések szerint az osztrák fővárosban a lakosság mintegy fele szociális vagy önkormányzati lakásokban él, amelyek építését helyi önkormányzati társfinanszírozással valósították meg. A bérlők kedvezményes bérleti díjat fizetnek, amely nem feltétlenül termel nyereséget az ingatlanfejlesztők vagy befektetési alapok számára, viszont hozzájárul további állami építési projektek finanszírozásához. Nemzetközi összehasonlításban Bécs évek óta a legolcsóbb európai fővárosok közé tartozik.

A szociális bérlakások önmagukban nem fogják teljes mértékben megoldani a lakhatási problémát, hisz az emberek jelentős része saját lakásra vágyik. Az egyre gyorsabban változó világban, amelyben a munkakörülmények egyre „rugalmasabbak”, a foglalkoztatás stabilitása pedig egyre csökken, ezek a vágyak se nem meglepőek, se nem elrugaszkodottak. Ezért az itt ismertetett megoldásokat párhuzamosan kell bevezetni: le kell állítani a lakáshitelek támogatását, be kell vezetni a progresszív ingatlanadót, és létre kell hozni egy szociális bérlakás programot Lengyelországban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy nagyon drága itthon a lakhatás, hogy az elmúlt két évben még javult is a megfizethetőségeMegint nekifut a kormány annak, hogy kamattámogatásokkal segítse a lakásszerzést, Lengyelországban viszont egy tervezett hasonló intézkedés miatt utcára mentek az emberek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok lengyel álmodik saját lakásról, de egyre kevesebben tudják valóra váltaniA legtöbb lengyel saját lakásról álmodik, de az ingatlanárak ugrásszerű emelkedése miatt a lakásbérlésre kényszerülők száma várhatóan tovább fog nőni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem biztos, hogy akkora büszkeség a saját tulajdonú lakásban élők magas arányaA saját tulajdonú ingatlanokban élők magas arányát a kormány sikerként tartja számon, pedig az nem jelent minden esetben megnyugtató lakhatási megoldást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ bérlakás ingatlan ingatlanárak ingatlanpiac lakás lakásárak lakáshitelek lakástámogatás Lengyelország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. július 18. 05:12 Világ

Nem sok jót jelez a jövőre nézve, ahogy a kormányok belenyúlnak az élelmiszerpiacba időjárási sokkok után

A hazai fogyasztók védelme a következő évtizedekben felerősítheti az éghajlatváltozás negatív társadalmi hatásait, és gyengítheti az élelmiszer-biztonságot.

Váczi István
2024. július 17. 15:02 Világ

Csak egyre több és több pénzért hajlandók csatába menni az oroszok

Jelentősen emelték az utóbbi hónapokban az orosz hadseregbe jelentkezők számára járó aláírási bónuszt, ami toborzási nehézségekre utal.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 15:54 Pénz, Világ

Nem erőltetik, ami nem megy, 20 év után adta fel romániai ambícióit az OTP

A nagy terjeszkedés közben távozott a bankcsoport azokról a piacokról, ahol nem sikerült nagyra nőni, és erre esélyt sem látott a vezetőség.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. július 19. 05:26 Élet

Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik

Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.