Szlovákiában már az ingatlanárakat is kikezdték a szigorodó hitelfeltételek, főleg egy olyan kerületben nagy a visszaesés, ami a magyar piac szempontjából sem közömbös.
Új-Zélandon az árak 8 százalékkal, a forgalom 38 százalékkal csökkent a lakóingatlan-piacon.
Idén tovább drágulnak az ingatlanárak Magyarországon, évről-évre egyre nehezebb lakáshoz jutni egy fiatal számára. Elképzelhető, hogy az albérletek jelentik a jövőt? Lehetőségük lesz még gyermekeinknek a saját lakás vásárlására, vagy meg kell tanulniuk egy teljesen új szemléletet?
Az ingatlanárak sprintjéhez képest kocogás volt az elmúlt évek nagy bérrobbanása szinte az összes vidéki magyar nagyvárosban.
Tokióban nő a gazdaság, a bérek és a lakosságszám is, de a lakásárak és bérleti díjak stagnálnak, amihez az ingatlanpiaci szabadrablás és a bérlői jogok erős védelme egyaránt hozzájárul.
Az atlétikai stadion 10 ezer lakás építéséhez szükséges erőforrást köt le, az állami támogatások jelentős része pedig csak az ingatlanpiaci drágulást fokozza.
Nem reális a gyors felpattanás az ingatlanpiacon, sokkal valószínűbb a válság L vagy W alakú lefutása.
Budapesten olyan magas szintre emelkedtek a bérleti díjak, hogy azok a jelenlegi jövedelmekből csak többek összeköltözésével és más költségek drasztikus visszafogásával kigazdálkodhatók.
A lakásárak változása nem számít bele az inflációba, és ez néhány áttételen keresztül alaposan hozzájárult az elmúlt évek ingatlanpiaci áremelkedéséhez.
Skandinávia után Angliában terjeszkedik az IKEA és a Skanska közös leányvállalata, amely fenntartható és megfizethető otthonokat épít.