A bérek és az ingatlanárak párhuzamos emelkedése a 2010-es években egész másként érintette a fővárosban és az egyes megyeszékhelyeken élőket. Budapesten hiába növekedett több mint másfélszeresére az átlagjövedelem*Az egy adófizetőre jutó szja-alapot képző jövedelem alapján számítva. 2013 és 2019 között, az abból megvásárolható négyzetméterek átlaga nagyjából megfeleződött ezen időszak alatt, mivel az átlagos négyzetméterár a 2013-ban tapasztalt 226 ezer forintos szintről 2019-re 627 ezer forintig futott fel.
A másik véglet Salgótarján esete, ahol a bérek kétharmadával nőttek a vizsgált időszak alatt, az ingatlanárak viszont csak másfélszeresükre kúsztak fel, így valamicskét nőtt is az átlagbérből megvehető négyzetméterek száma. Persze a nógrádi megyeszékhelyen a bérek és az ingatlanárak is mindvégig messze elmaradtak a budapestiektől. (A grafikonon az egyes városnevekre kattintva eltüntethetők és visszahozhatók az adott település értékei.)
Salgótarján esete kivételes,
a többi megyeszékhelyen ugyanis a fővároshoz hasonlóan, igaz, kisebb-nagyobb mértékben, de szűkültek a helyben élők ingatlanvásárlási lehetőségei.
A fenti ábrán jól látszik, hogy néhány város kivételével nagy átrendeződés nem volt abban a tekintetben, hogy hol milyen nehéz lakáshoz jutni. A fővárosban az évek során a megyeszékhelyekhez viszonyítva jócskán lecsökkent az átlagjövedelemből megvehető négyzetméterek száma, noha 2013 elején ez még hasonló volt a debreceni, a győri és a nyíregyházi értékekhez. Emellett van két megyeszékhely, amelyek pozíciói jócskán megváltoztak az átlagbérből megvásárolható négyzetméterek számán alapuló rangsoron.
(Mindehhez hozzá kell tennünk, hogy noha a cikk írásának időpontjában a KSH Ingatlanadattárában még csak a 2019-es adatok voltak elérhetők, a Magyar Nemzeti Bank idei Lakáspiaci jelentésében már olvashatunk a lakásvásárlás elérhetőségének tavalyi változásairól: az MNB elemzéséből kiderül, hogy 2020-ban a legtöbb magyar nagyvárosban javult az ingatlanvásárlók helyzete.)
Az egyik látványos ingatlanpiaci elmozdulást produkáló város Tatabánya, ahol 2013-ban a helyi bérszínvonalhoz képest kifejezetten olcsón lehetett lakáshoz jutni – Salgótarján után itt lehetett a második legtöbb négyzetmétert megvenni az átlagkeresetből –, 2019-ben azonban ez már egyáltalán nem volt igaz, a város felzárkózott a középmezőnybe. Nyíregyházán ennek tulajdonképpen a fordítottja történt: nyolc éve itt még vetekedett a helyi bérekhez viszonyított árszínvonal a budapestivel, az évtized végére viszont már sok más megyeszékhely ingatlanpiaca lehagyta a szabolcsi városét.
Tatabánya
A változások dinamikáját az átlagbérből megvehető négyzetméterek átlagának 2013 és 2019 közötti változása még szemléletesebben mutatja. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy az imént említett Tatabányán a vidéki városokhoz képest kirívó mértékben csökkent – szinte megfeleződött – az ottani bérek vásárlóereje az ingatlanpiacon, míg például Nyíregyházán 2019-ben viszonylag kis változás történt.
De mi magyarázza a különbségeket a városok között, és mi történt azokban a városokban, ahol a legnagyobb mértékben csökkent a helyi bérekből megvehető négyzetméterek száma? Mivel Budapest esetében az okokról gyakrabban van szó, ebben a cikkben a listán a főváros után következő négy megyeszékhely esetében próbáltunk utánajárni az okoknak, amikről a lokális ingatlanpiaci trendekre az országos hálózatukon, helyi irodáikon keresztül jól rálátó OTP Ingatlanpont és a Duna House szakértőit kérdeztük meg.
Budapest után Tatabányán csökkent a legnagyobb mértékben a bérek vásárlóereje az ingatlanpiacon. Itt az áremelkedés nagyon alacsony bázisról indult, ugyanis a 2008-as válság hatására az árak feleződtek. Az emelkedést ezután több tényező együttes hatása határozta meg.
A helyi bánya bezárása után létesült ipari park folyamatosan bővült, és mára akkora ipari kapacitás költözött ide, amit a helyi munkaerő nem képes kiszolgálni, ezért elindult a munkaerő-bevándorlás a távolabbi területekről. A munkaerő bevándorlása által gerjesztett lakásigény miatt fellendült az ingatlanpiac
– írta megkeresésünkre Goreczki Szabolcs, az OTP Ingatlanpont észak-dunántúli régióvezetője.
Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője szerint gyakorlatilag nem volt az a mennyiségű bérlakás, amit ne vettek volna meg az ipari szereplők a munkásaik részére. „Ez is hozzájárult ahhoz a jelentős áremelkedéshez, hogy míg 2013-ban 5-6 millió forintért lehetett megvásárolni egy kétszobás lakást, addig ma már 20 millió forint alatt nem is lehet ilyet találni a kínálatban” – mondta.
Az áremelkedésben jelentős szerepet játszott a befektetési célú ingatlanvásárlás is, az alacsony ingatlanárakat kihasználva sokan vettek a környéken kifejezetten bérbeadási céllal ingatlant. Emellett a város földrajzi elhelyezkedése is meghatározó: a jó infrastruktúra és közlekedés ahhoz is hozzájárult, hogy többen költöztek a fővárosból és agglomerációjából a térségbe, vagy ahogy Benedikt fogalmazott, Tatabánya is egyre inkább a főváros agglomerációjává kezd válni.
Székesfehérvár és Veszprém
Budapest és Tatabánya után Székesfehérváron és Veszprémben alakult a vevők szempontjából legrosszabbul a bérek és az ingatlanárak aránya. Székesfehérváron Tatabányához hasonlóan a bér-ár olló kinyílásában jelentős szerepe volt annak, hogy a jelentős gazdasági beruházásokat nem követte az ingatlankínálat hasonló szintű növekedése.
Már tizenkét ipari park van Székesfehérvár térségében, és szinte nincs munkanélküliség. A cégek zöme megvette az ipari parkokban a telket, amin felhúzták a gyárat, nem bérli. Így nyilván hosszú távon maradnak
– monda erről Benedikt.
Emellett Székesfehérvár esetében is jelentős mértékben mozgatta az árakat a város földrajzi elhelyezkedése. Mivel a város Budapest és Balaton között félúton van, szívesen jönnek Székesfehérvárra az emberek, mivel itt biztosan találnak munkahelyet, közel van a Velencei-tó, a Balaton, így a nyaralás is olcsóbb. A budapestiek az állásuk feladása nélkül is ide tudnak költözni, hiszen az M7-esen ingázva adott esetben gyorsabban beérnek a munkába, mint egyes budapesti kerületekből vagy az agglomeráció más részeiről. Jelentős hatása volt az elmúlt másfél évben a járványnak is, a home office miatt ugyanis nőtt a családi házak kereslete, és egy budapesti lakás árából akár házat is lehet vásárolni Fehérváron (és ezt a csok is elősegíti).
A Duna House tapasztalatai alapján a kereslet-kínálat alakulását befolyásolja továbbá, hogy
- még mindig vannak befektetési célból ingatlant keresők, mert a lakásokat könnyen ki lehet adni, egyrészt az itt működő egyetemek, másrészt a vidéki munkavállalók miatt.
- A városban jók a művelődési, sportolási, bevásárlási lehetőségek.
- Az ingatlanfejlesztések miatt pedig sok új építésű ház, lakás épül.
Ranga Gabriella, az OTP Ingatlanpont veszprémi irodájának vezetője szerint Veszprém városában négy alapvető tényező formálta az ingatlanpiaci árakat. Az egyik, hogy a fejlődő gazdaság vonzza az itt letelepedni vágyó munkavállalókat, míg az elköltözés nem jellemző a településre. Veszprém megyében a Tihany-Csopak-Balatonfüred háromszög a legnépszerűbb ingatlanpiaci célpont, de Benedikt Károly is azt emelte ki, hogy a megyeszékhely ipari háttere miatt meghatározó piaci szereplő. Veszprémben létesítette ugyanis az Algida jégkrémgyárát az Unilever, valamint itt található az Euronics műszaki áruházlánc központja is.
A másik fontos tényező, hogy Veszprém élhető város, és közel fekszik a Balatonhoz, ezért kedvelt célpont az új otthont keresők körében. A város szerkezete miatt – körgyűrű veszi körül – viszont az ingatlanépítés lehetőségei korlátozottak, ez határt szab a kínálatnak, aminek növekvő kereslet mellett árfelhajtó hatása van. Végül az is az átlagárak növekedéséhez járult hozzá a városban, hogy az egyetem környéki ingatlanokat elkezdték felvásárolni a befektetők. Befektetési célból vettek a városban ingatlanokat azért is, hogy idénymunkások számára bérbe tudják adni a lakásokat.
A Debrecen-Nyíregyháza-különbség
Debrecenben is aránylag nagyot csökkent az egy adófizetőre jutó szja-alapot képző jövedelemből átlagosan megvehető négyzetméterek száma. Benedikt szerint általánosságban 30-50 százalékos áremelkedés figyelhető meg Debrecenben évről évre, az agglomerációs árak például már vetekszenek a budapestiekkel. Az ingatlanok iránti kereslet itt is úgy nőtt, hogy nem jellemző az elvándorlás. Nagy a befektetői kedv, amit a kedvezőbb hitelek és a fokozatosan megjelenő támogatások is tovább fokoznak.
Az ipari parkok környékén lévő, újonnan létesülő beruházásoknak szintén nagy a felhajtóereje. Más megyékből is települnek ide fiatalok, középkorú párok. Az új munkahelyek létrejötte azonban nem jelenti egyben a magasabb béreket is. Czibi Zoltán, az OTP Ingatlanpont debreceni irodájának vezetője szerint a helyi átlagárakra jelentős hatással vannak az újlakás-építési projektek is, amik magukkal húzzák a használt ingatlanok árait is.
A Duna House szakértője emellett a repülőtér szerepét emelte ki, ahol folyamatosan dolgoznak azon, hogy visszaállítsák a járatokat, és így fejlesszék a közlekedést, az infrastruktúrát, egyben fellendítsék a turizmust, amit a szállodaipar terjeszkedése is támogat.
Az egyetem vonzóerejéről sem szabad elfeledkezni, ami nemcsak az ingatlanpiacra, de a vendéglátásra is pozitív befolyással van. A helyi oktatási rendszerbe már a multik is becsatlakoznak, hogy előre tudjanak maguknak toborozni
– mondta Benedikt.
A négy megyeszékhely példája alapján tehát beazonosíthatóak azok a tipikus tényezők, amik hozzájárulhatnak egy városban az ingatlanpiaci dráguláshoz. Nagyon fontos tényező lehet a földrajzi elhelyezkedés, a közlekedés, az infrastruktúra és a város élhetősége, és hogy van-e egyetem a városban. Ezek mellett jellemzően megjelenik a beruházási célú vásárlások és az állami támogatások árfelhajtó hatása.
Az összes tényezőnél fontosabb azonban, hogy a helyi gazdaság fejlődjön, ipari parkok jöjjenek létre, és új munkavállalók települjenek be a környékre.
Mindez sokat magyaráz a cikk elején említett Debrecen-Nyíregyháza-kettősségből is. Benedikt Károly ezzel kapcsolatban azt említette meg, hogy Debrecenben nem csak a BMW-beruházás járult hozzá az árnövekedéshez, hanem több más helyi beruházás együttes hatásáról van szó. A közeli Nyíregyházán ehhez hasonló beruházások nem történtek, ami jól mutatja, hogy az ingatlanpiacon a másodlagos hatásokkal (befektetési célú vásárlás, új projektek) együtt mekkora a jelentősége a helyi gazdasági fejlődésnek.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
