Gyorsabban nőtt tavaly a betanított munkások bére, mint a középvezetőké nem reprezentatív felmérések szerint, ami trendváltozásra utalhat.
A másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről.
Sok francia, portugál és szlovák jövedelmét hagyta le az elmúlt három évben a magyar társadalmi közép, de eközben szegényebb országok állampolgárai előztek.
Kevés embernek nőtt annyit a jövedelme a járvány óta, hogy európai összehasonlításban is előre lépjen, a társadalom nagy része visszacsúszott.
A Liberty szintén vergődő cseh és román cége is folyamatos állami szerepvállalással maradt eddig életben, de nem sokkal jobb a helyzet Nyugat-Európában sem.
A garantált bérminimum marad, de túl sokat nem nőhet, ha 2027-re a rendszeres átlagkereset 50 százalékára szeretnék növelni a legalacsonyabb béreket.
Pár év alatt vagy összeér a minimálbérrel, vagy ágazati bértarifarendszer váltja fel a garantált bérminimumot a formálódó elképzelések szerint.
A reálbér-növekedés egyelőre nincs veszélyben, de annak mértéke várhatóan csökken, ahogy ismét egyre feljebb kúszik az infláció.
Főleg a rosszul fizetett iparágakban erős a magyar jelenlét, bár olyan iparág is van, ahol a magyarok a helyi átlag felett keresnek.
Az ágazati átlagnál jóval többet fizetnek alkalmazottaiknak a NER-es építőipari cégek. Más kérdés, hogy az alkalmazottak így is főleg a tulajdonosoknak termelnek jövedelmet.