Idén újra nőhet a közlekedésben dolgozók reálbére a MÁV, HÉV és Volánbusz dolgozóinak bérét érintő keddi bértárgyalás fejleményei alapján, de pár szakszervezet kivárása miatt még nincs végleges megegyezés.
Mi történt? Kilencből hét közlekedési szakszervezet elfogadta Lázár János építési és közlekedési miniszter a keddi bértárgyaláson. Lázár Facebook-posztja szerint a MÁV és HÉV dolgozóinak képviseletei aláírták a megállapodást, a Volánbusz-szakszervezetek viszont egyelőre időt kértek.
- Az ajánlat alapján idén 17 százalékkal, de minimum 70 ezer forinttal emelkednének az alapbérek, 2025-ben és 2026-ban pedig garantálnák a reálbérnövekedést.
- A Volánbusz-szakszervezeteknek Lázár azt üzente, ha január 31-e éjfélig csatlakoznak a megállapodáshoz, már januárra az emelt bért kapják a “volánbuszos kollégák”, de “aki lemarad, kimarad”.
Előzmények: a Volánbusz dolgozói vasárnapra és hétfőre kétnapos sztrájkot hirdettek, amelyben a Volánbusz szerint a buszvezetők 56, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) szerint 74 százaléka vett részt, írta a Telex.
- 20 százalék és 90 ezer forint alatti emelést nem tartana elfogadhatónak a Dobi István, a SZAKSZ elnöke. A szakszervezet emellett csak 2024-re vonatkozó megegyezést írna alá.
- A SZAKSZ decemberben már megszervezett egy kétnapos sztrájkot a tárgyalások elakadása miatt, akkor még 25 százalékos emelést követeltek.
- A szakszervezetek nem egységesek: a szintén volános buszvezetőket képviselő Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) szerint a munkavállalók a sztrájk veszteseivé válhatnak.
- Lázár a Facebookon megosztott videójában külön kitért rá, hogy szerinte a 70 ezres emelés már 20 százalékkal magasabb fizetést jelentene a buszvezetőknek.
Felülnézet: a reálbérek – MNB előzetes becslése alapján – 1,2-1,3 százalékos 2023-as csökkenése után 2024-ben újra reálbérnövekedés jöhet az előrejelzések szerint. Az inflációra vonatkozó előrejelzések 4-6 százalék között, a nominális bruttó bérek emelkedésére vonatkozóak pedig 10-12 százalék között szóródnak.
- A MÁV-Volán csoport a 2023-as évre szóló bérmegállapodása szerint 5 százalékkal, de legalább 53 ezer forinttal emelték a béreket, ami azt jelenti, hogy a csaknem 18 százalékos infláció mellett sok dolgozónak csökkenhetett a reáljövedelme.
Mi várható? A Randstad HR trends 2024 kutatásában megkérdezett vállalatok 78 százaléka szerint 2024-ben kihívást jelent majd a magas infláció miatt megnövekedett bérköltségek kezelése, miközben egy éve még csak a cégek 71 százaléka látta ezt kihívásnak.
- A cégek 56 százaléka átlagosan 5-10 százalék között, 30 százalékuk 11-15 százalék között tervez bért emelni 2024-ben. 16 és 20 százalék között a cégek 4, 1 és 5 százalék között a 7 százalékuk tervez emelni.
- A munkavállalók a felmérés szerint lényegesen nagyobb emelésekre számítanak: csak a munkavállalók 8 százaléka számít 5-10 százalék közti emelésre, és sokkal többen számítanak 10 és 20 százalék közti emelésekre (66 százalék).
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
