béremelés
Egyre összetettebb problémát jeleznek a magyarországi munkaerőköltség, bér és árfolyam adatok
Gyors ütemben nő Magyarországon a munkaerő költsége, euróban nézve is, a dolgozók azonban még nagyobb béremelést szeretnének. Mi lesz így ebből?
A kecskeméti Mercedes figyelmeztető sztrájkja csak a jéghegy csúcsa
Még mindig viszonylag ritka a tényleges sztrájk Magyarországon, pedig amikor meglépik, annak jelentős hatásai vannak.
Idén újra nőhet a buszvezetők és mozdonyvezetők reálbére
Idénre 17 százalékos emelést, a következő két évre pedig infláció feletti emelést ígért Lázár János. A Volánbusz szakszervezeti még kivárnak.
Kiemelkedik a magyar minimálbér-emelés az uniós mezőnyből
És idén az elmúlt években lemaradó legkisebb bérek újra közeledhetnek az átlaghoz.
Gyengül a kormány infláció elleni elkötelezettsége
Nem lenne meglepő, ha az ez év végi 8-9 százalékos áremelkedést jövőre éves átlagban 7 százalék körüli áremelkedési ütem követné.
A kormányzati tanárbéremelést már rég elvitte az infláció
Az új kommunikációs hangsúly, hogy a tanárbérek emelése alapvetően úgyis hazai forrásból megy, az EU ahhoz csak kis részben járulna hozzá.
Miért nem érződik annyira az infláció Ausztriában?
A rendkívül erős szakszervezetek és a munkaadók sorra olyan béremelésekben állapodnak meg, amelyek kompenzálják a drágulást.
Jól hangzanak nagy béremelésekről szóló hírek, de a cégek többségénél infláció alatt emelnek
A magyarázat az, hogy a 15-17 százalékos emelések bekerülnek a hírekbe, a jóval a várható infláció alatt maradók viszont nem.
Nincs pénz béremelésre a közszférában, mert elviszi a rezsicsökkentés
A béremelés iránti igények jogosságát elismerik. De a gyakorlatban itt meg is áll a történet.
Mire elég ma egy 16 százalékos béremelés?
Elővettük a Spar friss példáját, és azt láttuk, hogy az emelés az általános inflációs adathoz képest elég lehet a reálbér szinten tartására, csak ne akarjon több élelmiszert venni az ember, mint a KSH.
