Hírlevél feliratkozás
Karsai Gábor
2023. október 18. 16:13 Közélet

Gyengül a kormány infláció elleni elkötelezettsége

(A szerző a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Szeptemberben megszűnt az élelmiszerinfláció. Legalábbis a G7 nem hivatalos, három és fél éve kidolgozott, 42 terméket tartalmazó, négy élelmiszer áruházlánc változatlan összetételű bevásárlókosara alapján. Tavaly szeptemberhez képest 3,4 százalék volt a defláció, augusztushoz képest pedig 0,8 százalék az árcsökkenés. A KSH adatai azonban nem ezt mutatják. Eszerint 2023 szeptemberében ugyan augusztushoz képest 0,2 százalékkal kisebb volt az árszínvonal, az egy évvel korábbinál azonban nemhogy nem alacsonyabb, de 15,2 százalékkal, vagyis sokkal magasabb lett.

A különbség akkor is meghökkentően nagy, ha tudjuk, hogy a két számítás más terméksokaságra vonatkozik. A KSH kosara mintegy 250-féle élelmiszert és az ország mindenfajta, élelmiszert árusító üzletét tartalmazza, vagyis átfogó, az országos folyamatokra jobban jellemző adatot nyújt. (Ami nem jelenti azt, hogy a G7 számítása ne lenne érdekes és szakmailag megalapozott.) Azonban, ha belegondolunk, az adatok eltérését valójában alátámasztják a hétköznapi tapasztalatok. Egyrészt az áruházláncok (főleg a diszkontok) jellemzően olcsóbbak, másrészt a kiemelt, gyakran vásárolt „mágnestermékek” árát – melyeket a fogyasztók is inkább ismernek és követnek – igyekeznek viszonylag alacsonyabban tartani, és inkább más cikkeknél fog vastagabban a ceruzájuk. Ezt a hatást kifejezetten felerősítette az ársapka okozta veszteség kiegyenlítésére való törekvés, majd az ársapkák kivezetését ellensúlyozni hivatott új kormányzati lépések – számos termék bruttó kiskereskedelmi ára év végéig nem lehet magasabb a beszerzési árnál – és az árfigyelő rendszer, valamint a kötelező akciózás. A G7 kosara módszertanából következően sok ilyen leszorított árú terméket tartalmaz.

Érdekes módon tavaly, az infláció emelkedésének időszakában a miniszterelnök még azt hangsúlyozta, hogy „a jegybank felel az árstabilitásért, ők készítik az elemzéseket, mi ezeket ismerjük és elfogadjuk”. Idén ősszel, az infláció csökkenésének időszakában, amikor már szinte biztossá vált az év végére általa igényelt egy számjegyű áremelkedési ütem elérése, viszont már úgy vélekedett, hogy mivel a jegybank nem tud megbirkózni az inflációval, az ez elleni küzdelem feladatát és felelősségét a kormány vette át. Mint mondta, ebben nagy szerepe volt az online árfigyelő rendszernek és a kötelező árcsökkentő akcióknak.

Mint láttuk, a G7 és a KSH által jelzett infláció különbsége is arra utal, hogy ez erős túlzás. A döntő a vásárlóerő csökkenése, továbbá a magas kamatok következtében szűkülő hitelfelvétel és erősödő forint volt. Ezek előidézésében az államnak – például a támogatások megszüntetése és a tovagyűrűző adóemelések révén, melyek az infláció megugrásának fontos belső mozgatói voltak – és az MNB-nek is fontos szerepe volt. Erre azonban a kormány nem büszke, sőt a magas kamatokat bírálja is, mivel ez gazdaságpolitikája egyébként tagadott megszorító jellegének beismerését jelentené.

Az élelmiszerek áremelkedése a KSH és a G7 számításai szerint is az év eleje óta lassul. A folyamat jellege szempontjából még fontosabb az előző hónaphoz viszonyított áremelkedés, mivel ebben már nincs szerepe az úgynevezett bázishatásnak, az előző évi áremelkedésnek. A G7 által mért árcsökkenés itt is sokkal markánsabb, hónapok óta folyamatos és jelentős az előző hónaphoz viszonyított árak – tehát nem a növekedési ütem, hanem maguknak az áraknak – a csökkenése. A KSH adatai szerint viszont idén csak három ilyen hónap volt, a teljes fogyasztói árindex esetében pedig csak egy. Szeptemberben augusztushoz képest az élelmiszerárak a G7 kosara alapján 3,4 százalékkal, a KSH mérése szerint 0,8 százalékkal lettek kisebbek, a teljes fogyasztói árindex viszont ezúttal is emelkedett, most 0,4 százalékkal. Bár az elmúlt hónapokban volt már ennél kedvezőbb adat is, a változást mutatja, hogy tavaly szeptemberben még 4,1 százalékos volt az áremelkedés az előző hónaphoz képest.

Az előző hónaphoz viszonyított áremelkedés esése annyira fellelkesítette  az MNB főközgazdászát, hogy egy október eleji konferencián a tudósítás szerint úgy vélekedett, hogy a havi összehasonlítás alapján most 4 százalék körül van az éves infláció, ami már megegyezik a régiós szinttel, kedvező, de még a jegybanki cél fölött van. Bár ez a megállapítás meglehetősen optimistának tűnik – az utolsó Eurostat-közlés szerint augusztusban 0,8 százalékkal nőtt júliushoz képest a magyar árszint, ami Romániával együtt a legmagasabb volt a régióban –, azért az MNB képviselőjére sem volt jellemző a hurráoptimizmus. Mint mondta:

a hazai infláció a legmagasabb Európában, ezért nem szabad túl hamar győzelmet hirdetni a letörése felett, óvatosnak kell lenni, hisz egy ilyen folyamat könnyen fellángolhat újra, amíg fenntarthatóan nem sikerül tőle megszabadulni.

Tavaly decemberhez képest az idei első kilenc hónapban csak 6 százalékkal emelkedett az árszínvonal, ami lényegében biztossá teszi, hogy az év végére, esetleg már novemberre egy számjegyű lesz az áremelkedés. Ahhoz, hogy ez ne következzen be, a hátralevő negyedévben minden hónapban több mint 1 százalékkal kellene növekednie az előző hónaphoz képest az áraknak. Erre január óta nem volt példa. Éves átlagban a legfrissebb prognózisok szerint 18 százalék körül (inkább kicsit ez alatt, mint felett) lesz az infláció.

Az igazi kérdés immár a jövő évi infláció. Az idén nyáron elfogadott 2024. évi költségvetés 6 százalékos inflációval számol. Az MNB szeptemberi prognózisa 4-6 százalékos; ennek felső határa a kormány prognózisa, az alsó viszont az MNB vezető közgazdásza által is említett érték. A Consensus szeptemberi elemzői átlaga csak 5,4 százalék, az IMF októberben kiadott előrejelzése viszont 6,6 százalékos áremelkedést vár.

Ha jövőre minden hónapban a most szeptemberi 0,4 százalékkal emelkedne az előző hónaphoz viszonyított árszínvonal, 6 százalék körüli lenne az éves átlagos áremelkedés. Ez van a költségvetésben, és megvalósulása egyáltalán nem lehetetlen. Azonban jelentősek a kockázatok is. Ilyen az üzemanyagok jövedéki adójának, az autópálya-matrica árának, valamint a hulladékkezelési díj drasztikus emelésének már bejelentett, az egész gazdaságban szétterjedő hatása. Emelkedőben vannak a világpiaci energiaárak, egyes szektorokban – például a távközlésben – csökkent a gazdasági szereplők száma és ezzel a verseny erőssége. A költségvetés helyzete miatt nem zárhatók ki adó- és áremelések.

Ráadásul az egy számjegyű infláció biztosra vett elérése és a várható idei gazdasági visszaesés miatt minden jel szerint gyengülőben van a kormány antiinflációs elkötelezettsége. Erre utal a miniszterelnök állami rádióban még augusztus végén meghirdetett, majd azóta más kormánytagok által is visszhangzott szlogenje:

2023 az infláció letörésének éve volt, 2024 a gazdasági növekedés újraindításának éve lesz.

Ez azért is lényeges, mert a jövő évi infláció egyik nagy kérdése, hogy mennyire sikerül megakadályozni a bér-ár spirál újabb felpörgését. Némi bér-ár spirálban ugyanis a kormányzat is érdekelt. Egyrészt nem népszerű a béremelési törekvéseknek – jelesül a minimálbér-emelésnek – való ellenállás. Különösen így van ez az idei reálkereset-csökkenés ismeretében. Másrészt az államháztartás konszolidációjának egyik módja az inflációs bevételek emelése, bár ennek némi korlátot állít a magyar bevásárlóturizmus felpörgése.

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint jövőre 5-6 százalékos inflációval számolva 4-5 százalékos vagy afölötti reálbérnövekedés is lehetséges. Ehhez 10-15 százalékos jövő évi minimálbér-emelést valószínűsít. A szakszervezetek 15 százalékos minimálbér- és 10 százalékos garantált bérminimum-emelést szeretnének – ez a gazdaságfejlesztési miniszter szerint is helyes irány –,  a munkaadók többsége szerint idén nulla közeli gazdasági növekedésnél lehetne 10-15 százalékos átlagos bérfejlesztésről beszélni. A 2024. évi költségvetés 4 százalékos – minden bizonnyal túl optimista – gazdasági növekedés mellett is csak 10,3 százalékos béremelkedéssel számol, vagyis napirenden van a jövő évre korábban tervezett béremelés növelése.

Inflációs hatásúak lehetnek a kormányzat keresletélénkítő lépései is, különösen, ha azok a monetáris politika informális befolyásolására – kamatcsökkentés követelésére, sőt a kamatokba való közvetlen beleszólásra, például „önkéntes” banki kamatcsökkentés igénylésére – is kihatnak. Az MNB jelenleg határozottan elkötelezettnek látszik az óvatos, az antiinflációhoz elengedhetetlen szigorúságú monetáris politika mellett, mivel tisztában van azzal, hogy az irányadó kamat erőltetett, megalapozatlan csökkentése újabb vészes forintgyengüléshez vezethetne. 2025 elején azonban lejár a jelenlegi elnök mandátuma – sőt az se vehető biztosra, hogy kitölti mandátumát – ami módosíthat a jegybank irányvonalán. A kormányzat politikai nyomást jelző – aligha öncélú – retorikai megnyilvánulása volt az MNB küklopsznak nevezése a gazdaságfejlesztési miniszter által vagy hozzá nem értőnek minősítése a kormányhoz végtelenül lojális kamarai elnök részéről. Emellett a forint jelentős gyengülését okozhatná, ha megszakadnának az EU-transzferekről folyó tárgyalások, és ezt a magyar hitelképesség leminősítése követné.

Az inflációs kockázatok tehát jelentősek. A jelenlegi mértékek ugyan még nem is fenyegetnek egy újabb bér-ár spirál beindulásával, azonban a korábban gondoltnál, a termelékenység javulásánál és a gazdasági növekedésnél gyorsabb keresetnövekedés az áremelkedés ütemét is növelheti, és ezzel az inflációcsökkenési folyamat lefékeződését okozhatja. Nem lenne meglepő, ha az ez év végi 8-9 százalékos áremelkedést jövőre, különösebb újabb gazdasági sokk nélkül is éves átlagban 7 százalék körüli áremelkedési ütem követné. Ez olyan szerény inflációcsökkenést jelentene, hogy a magyar áremelkedési ütem még jövőre is több mint kétszerese lenne az Európai Bizottság által az EU egészére prognosztizált 3,2 százalékos áremelkedési ütemnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMásfél éven belül eldőlhet, Európában marad-e MagyarországOrbán Viktor és Nagy Márton is a növekedés évének hirdette meg 2024-et, de elkerüli-e az ország a következő években, hogy török vagy latin-amerikai spirálba kerüljön?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz már nem technikai, hanem konkrét recesszió - de ki viszi majd el a balhét?Sok mindent lehet mondani a magyar gazdasági csodáról, de leginkább azt, hogy csoda, hogy még él.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak három élelmiszer olcsóbb, mint két éve, pedig már eltűnt az infláció a boltokból tavalyhoz képestCsak lassan megy lefelé az élelmiszerek ára a 2022-es nagy felfutás után.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet ár-bér spirál béremelés élelmiszer-infláció infláció kormány matolcsy györgy mnb nagy márton Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. március 1. 10:03 Közélet

Az új demográfiai adatok alapján vágyálom marad a kormány kedvenc arányszámának elérése

A születésszám július óta tartó visszaesése december és január között megállt, de a halálozások száma december után újra nőtt januárban.

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. március 1. 12:38 Élet

Érdemi áremelkedés nem várható az ingatlanpiacon, mégsem érdemes halogatni a lakásvásárlást

Reálértéken nem, de nominálisan drágulni fognak az ingatlanok idén és az elkövetkező években.

Váczi István
2024. március 1. 04:34 Világ

Csak egyféleképpen tud győzni az orosz hadsereg Ukrajnában

Három súlyos hiányossággal is küzdenek most az ukránok, és ha nem tudják megoldani őket, célt érhet az orosz felmorzsolás.

Kiss Péter
2024. február 29. 04:34 Vállalat

Felemás év után erős rajt a felelős befektetéseknél

Incent Mortier, az Amundi globális befektetési igazgatójának várakozásai szerint a jövőben a tematikus és a fenntarthatóságra pozitív hatást gyakorló befektetési stratégiák fogják uralni a piacot.