Az MNB-botrány egyik kulcskérdése a kezdetektől az volt, hogy mi lesz a Matolcsy-féle üzleti kör banki részesedésével. A kérdés eldőlni látszik.
Ha a könyvvizsgálón múlik, talán sosem derül ki a baj. Ez azért is rossz jel, mert a magántőkealapok ezermilliárdjainak egy része szintén állami vagyon.
Az ország egyik legnagyobb bankjában az MNB-botrány kulcsszereplőihez köthető alapoknak is jelentős részesedése van, a tét több százmilliárd forint lehet.
Az MNB-s alapítvány botránya kísértetiesen emlékeztet arra, ahogyan az állam Tiborcz István környezetéből vásárolt ingatlanokat százmilliárdokért.
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Korábban jó ötletnek tűnhetett a jegybanki alapítvány vagyonának beolvasztása az MNB-be, de a botrány és vagyonvesztés után már nagyon más a helyzet.
A kormány élénkíteni akarja a gazdaságot a választások előtt, ami miatt kockázatos helyzetben találhatja magát a Magyar Nemzeti Bank következő elnöke.
A bérnövekedés lassítását is fontolóra vették az infláció csökkentése érdekében, de aztán maradt a költekező, magas növekedési célt kitűző költségvetési politika.
Nem lenne meglepő, ha az ez év végi 8-9 százalékos áremelkedést jövőre éves átlagban 7 százalék körüli áremelkedési ütem követné.
A kamatplafon-ügy nem javít, de talán nem is ront sokat a gazdasági tevékenység élénkítésében.