A gazdaságban jól ismert jelenség a felhőkarcoló-átok, amikor egy-egy kiemelkedően magas épület elkezdése egyben a gazdasági ciklus tetejét is kijelöli, és onnan már lefelé vezet az út, akár egy nagyon súlyos válságba. Az egybeesés azért nem véletlen, mert a fellendülés késői időszakában bátrak a befektetők, és könnyen adnak forrást olyan presztízsberuházásokra, amelyeknél bizonytalan a megtérülés.
Ezt a megfigyelést néha egyes vállalatokra is alkalmazzák, és ennek alapján nem feltétlenül akkor kell befektetni egy cégbe, amikor egy látványos székházat épít. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem egy vállalat, bizonyos értelemben mindannyian a részvényesei vagyunk, és valami hasonló történt vele az utóbbi években: miután elkezdett százmilliárdos tételben ingatlanozni, olyan válság jött, amely ezermilliárdos nagyságrendű veszteséget okoz a jegybanknak.
Az MNB gazdálkodása pont emiatt – a várhatóan 2000 milliárd forint körüli idei vesztesége miatt – került előtérbe az utóbbi hetekben-hónapokban. Ha nem lesz törvényi változás, akkor a negatívvá váló saját tőkéjének ötödét a költségvetésből kell pótolni 2024-ben. Ez viszont nincs betervezve az amúgy is ingatag alapokon álló büdzsébe. Az MNB szerint erre nincs szükség, mert negatív saját tőkével is képes ellátni feladatát, az erről szóló javaslatot már át is adta a kormánynak. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, támogatják ezt a javaslatot.
A jegybank veszteségének legfőbb oka a kamatszint magasra emelése, amit a forint tavaly októberi megrogyása és a vágtató infláció kényszerített ki. Így viszont a pénzintézetek nála elhelyezett betétei után nagyon magas kamatot kell fizetnie, és ezt már nem képes ellentételezni a forint gyengülésének köszönhető nyereség. Ebben jelentős szerepet játszott a jegybank gazdaságélénkítő tevékenysége, amelyet még akkor is folytatott, amikor már enélkül is dinamikusan nőtt a gazdaság. (Ezt részletesen is kifejtette Surányi György korábbi jegybankelnök egy kerekasztal-beszélgetésen.)
Ezzel kapcsolatban, a veszteség magyarázataként a jegybank munkatársai az utóbbi hetekben megjelent cikkeikben az MNB koronavírus-válság kezelésben játszott szerepét hangsúlyozzák, ez számításaik szerint 10 százalékkal növelte-növeli a magyar GDP-t 2020 és 2024 között. Az érvelés lényege, hogy míg az intézkedések hasznát a teljes ország (lakosság, vállalatok, állam) élvezi, addig a költségei kizárólag a jegybanknál jelentkeznek.
Az érvelés hitelességét gyengíti, hogy nagyvonalúan olyan intézkedést, a növekedési kötvényprogramot is a válságkezelő intézkedések közé sorol, amelyet 2019 tavaszán hirdettek meg, jóval a járvány kitörése előtt. De ettől függetlenül is voltak olyan lépései a jegybanknak az utóbbi években, amelyeknek sem az inflációs célkitűzés eléréséhez (amely a jegybank elsődleges célja), sem a gazdaságélénkítéshez nincs közük, mégis rontották az MNB eredményességét, csökkentve a most felhasználható eredménytartalék nagyságát. Ezek közül a 2014-ben létrehozott jegybanki alapítványok vagyontömegéről írtunk az előző cikkünkben, most az ingatlanokkal és a műkincsvásárlási programmal foglalkozunk.
Az utóbbit azért indította 2015-ben a jegybank, hogy visszaszerezze a külföldre került magyar műkincsek minél nagyobb hányadát*plusz hazánkban tartsa a hazai hagyatékokban fellelhetőeket azok megvásárlásával, a mintegy 10 milliárdos programot 2018 augusztusában zárták le. Ez az Értéktár nevű program is viszonylag sok bírálatot kapott, amelyek azt feszegették, hogy szükség volt-e rá egyáltalán, illetve hogy miért pont a szóban forgó műkincseket vásárolta meg az MNB. Mint azonban látható, egyrészt az MNB nagyságrendjéhez képest nem túl jelentős összegről van szó, másrészt a program kizárólag azokban az években működött, amikor az MNB folyamatosan nyereséges volt.
Teljesen más a helyzet az ingatlanokkal, legalábbis ha most figyelmen kívül hagyjuk a jegybanki alapítványok működését. Közvetlenül az MNB Matolcsy György 2013-as elnökké választása után még csak egy kisebb ingatlanpiaci kirándulást tett, amikor 2014-ben megvásárolta a budapesti, Nyugati téri Eiffel Palace irodaházat, valamint a tiszaroffi kastélyt együtt 15,2 milliárdért. Az előbbit pár évvel később, 2017-ben eladta 16,4 milliárdért*Ezzel 3,7 milliárdos eredményt könyvelt el az éves beszámoló szerint., míg az utóbbit 2020-ban átadta a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak karitatív célokra. Ezeket is beleértve 2014-ben a jegybank 19 milliárdot költött ingatlanok vásárlására.
Az utóbbi néhány évben azonban már százmilliárdos tételben kezdett az MNB ingatlanozni, vagyis pont akkor, amikor fokozatosan egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus-járvánnyal teljesen új korszak kezdődött a pénzpolitikában, és a korábban vastagon nyereséges jegybankot tartósan veszteség fenyegeti. (Ez már 2021-ben és 2022-ben is bekövetkezett, csak azokat a veszteségeket még képes volt elnyelni a jegybank tőketartaléka, így nem keletkezett költségvetési tőkepótlásra kényszer.)
A jegybanknak ezt a tevékenységét száz százalékos leányvállalata, az MNB-Ingatlan Kft. fogja össze, és ennek működtetésére, az ingatlanok fejlesztésére, rekonstrukciójára legalább 240-250 milliárd forint folyt, illetve folyik ki az MNB kasszájából a 24.hu tavaly november végi cikke szerint.
Az előző grafikonunkon ennél részben azért szerepel kisebb összeg, mert az egyik legnagyobb egyedi tétel az MNB Szabadság téri székházának felújítása, amely 55 milliárd forintba kerül, de ennek csak egy része jelent meg 2022 végéig a kiadások között. Ugyanis bár már 2013-ban tanulmányt készíttetett a jegybank erről a munkáról, a felújítás csak azt követően kezdődhetett el, hogy 2021 decemberében kiürítették az épületet.
Az MNB-Ingatlan első szerzeménye 2016-ban a Széll Kálmán téri Postapalota volt, amelyben a felújítása után az MNB Felügyeleti Központ és a Pénzmúzeum működik. Másodikként a budai Várban lévő Bölcs Várat szerezték meg, 2019-ben, amely az MNB oktatási programjának a központja. A Krisztina körúti volt Magyar Telekom-székházat egy évre rá vették meg, jelenleg itt dolgozik a felújítás miatt a Szabadság térről a felújítás miatt átköltöztetett állomány. Szintén ebben az évben vásárolták meg a balatonakarattyai MÁV-üdülőt, hogy oktatási és konferenciaközpontot alakítsanak ki belőle. Végül a Bölcs Vár melletti Burg Hotelt tavaly nyáron vette meg az MNB-Ingatlan 1,6 milliárdért.
Mint a fenti grafikonon látható, a legnagyobb volumenű költés 2020-ban volt, az éves beszámoló szerint az MNB-Ingatlant gyarapító tőkeemelések az ingatlanberuházásokkal összefüggő vásárlásokhoz és fejlesztésekhez, az épületekben helyet kapó műalkotások beszerzéséhez, valamint az említett balatonakarattyai üdülő megvásárlásához biztosítottak forrást.
Kicsit jobban megnézve a grafikont, még egy dolog lehet feltűnő: az üzemeltetési költségek elszállása tavaly és tavalyelőtt. A beszámoló szerint a 2021-es növekedés főként az új ingatlanok bérléséből és üzemeltetéséből, valamint – a székház felújításához kapcsolódó – költöztetésből fakad. Ehhez képest is drámai ugrást hozott 2022, főként az ingatlanok bérleti díjai, fenntartási, őrzésvédelmi és a közüzemi költségei miatt.
A költségnövekedést elsősorban az új ingatlanok, a hozzájuk tartozó parkolók, valamint a Bölcs Vár egész évi bérlése, üzemeltetése és őrzésvédelme befolyásolta
– írja a beszámoló. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy az MNB bérleti díjat fizet az MNB-Ingatlan Kft.-nek – azok után, hogy a Bölcs Vár épületét kétszer is megvette, 2014-ben a Magyar Tudományos Akadémiától, majd 2019-ben az egyik jegybanki alapítványtól, amelynek korábban odaajándékozta. Ekkor került az MNB-Ingatlanhoz a régen a városházának helyet adó épület.
Az időzítésen túl a jegybanki ingatlanos manővereket még kellemetlenebbé teszi, hogy azok több körben is hozzájárultak a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám és baráti köre gazdagodásához – az egyik legnagyobb falat az MNB székházának említett felújítása. Ennek fényében különösen pikáns lenne, ha a jegybank veszteségét a költségvetésen keresztül végső soron az adófizetőknek kellene állniuk. Ha a kormány tényleg megfogadja a jegybank tanácsát a negatív tőke fenntarthatóságáról, akkor ezt sikerül elkerülni, cserébe könnyen lehet, hogy kiváltja az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank kritikáját és vizsgálódását.
Közélet
Minden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottuk
A G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Preubl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.
Nem volt teljesen váratlan az Országos Meteorológiai Szolgálat megszüntetése
Többször is átalakítást ígért a kormány: most megszünteti a szervezetet és egy állami Zrt.-re bízza az időjárás-jelentéseket.
Kamatstop-hosszabbítás, mini-Dubaj, reptérvásárlás – a kormányinfó legfontosabb bejelentései
Heteken belül megvenné az állam a ferihegyi repteret, konzultálnának a rákosrendezői beruházásról.
Fontos
5 év alatt feleződött a makói Continental állománya, most újra embereket küldenek el
2018 szeptemberében még több mint háromezren, idén szeptemberben már csak a 1660-an dolgoztak a makói üzemben.
A hírolvasóért zajló verseny egyik legnagyobb vesztese maga a hírolvasó lesz
A figyelem egyre szélsőségesebb ingerekkel kelthető csak fel, de ennek ára van a hétköznapokban.
Nem biztos, hogy akkora büszkeség a saját tulajdonú lakásban élők magas aránya
A saját tulajdonú ingatlanokban élők magas arányát a kormány sikerként tartja számon, pedig az nem jelent minden esetben megnyugtató lakhatási megoldást.
