Már négy szomszédunkban is euróval fizetnek, Magyarország távolodik a belépéstől. Nem az eurózóna lesz gyengébb attól, hogy a kormányzat ezt nem is ambicionálja.
A gazdaságpolitika, amely súlyosan megkésett a makrogazdasági kiigazítással, majd az árrögzítés, különadóztatás, szociális tétlenség mixelésével tudott csak reagálni a helyzetre, vajon milyen válságkezelési megoldásokat alkalmaz majd?
A magyar családok fogyasztási kosarának legalább nyolcadát olyan termékek és szolgáltatások teszik ki, amelyekre hatósági árak, tarifák vonatkoznak.
A hasonló árfolyamrendszerű országok valutakurzusainak igencsak eltérő alakulását láthatjuk, a forint pedig különösen rosszul teljesít. Miért?
Hatásos-e az árkontroll, van-e létjogosultsága az adóemelésnek? Bod Péter Ákos véleménycikke.
Az orosz családok mindennapjaiba visszatér a két számjegyű infláció, de ezen túlmenően a hiányhelyzetek megszaporodása is.
Az utóbbi két év fiskális megcsúszása és monetáris lazasága nyomán komoly pénzügyi egyensúlytalanságok alakultak ki, amelyek megnövelik hazánk kitettségét.
Lehet, hogy a tőkepiac érzéketlen az európai értékrendre, a demokráciára, a jogállamiságra, de a politikai kockázat megnövekedését azonnal beárazza.
A mai gazdasági-társadalmi helyzetben az egyetlen biztos pont a tartós bizonytalanság, de azért az állam tudná némileg mérsékelni.
Az MNB valahogyan kihozta, hogy Magyarország versenyképesebb, mint a többi visegrádi ország. De a legfontosabb kérdésekre nem kapunk választ.