Máig vitatott, hogy a kormány intézkedései fékezték-e az élelmiszer-inflációt vagy rátettek egy lapáttal. A Spar uniós panasza nyomán a kérdés akár bíróság elé is kerülhet.
Egyszerre és nagyon rossz időszakban éri sok kedvezőtlen hatás az európai mezőgazdaságot, így váltak általánossá a gazdatüntetések szerte a kontinensen.
Az év sztorijai, ami miatt 2023-ra emlékezni fognak a Hold Alapkezelő elemzői és portfoliókezelői.
Nem lenne meglepő, ha az ez év végi 8-9 százalékos áremelkedést jövőre éves átlagban 7 százalék körüli áremelkedési ütem követné.
Egyre inkább érezteti hatását, hogy az élelmiszerek ára csökken, az éves viszonyítási alapba pedig bekerülnek a tavalyi adó- és energiaár-emelések.
A hatósági árakat a gazdasági racionalitás oldaláról nincs értelme értékelni. De ha már vannak ilyenek, akkor azok hatását fontos kimutatni.
Bevezetésük pillanatában az ársapkák mérsékelték az inflációt, de ezt követően a gazdasági szereplők a keletkező veszteségeket más csatornákon keresztül áthárították a fogyasztókra.
Megint olyan dolgokba avatkozik be a kormány, amelyeket normális esetben a piaci folyamatoknak kellene meghatározni - mert hosszabb távon azzal mindenki jobban jár.
Téved a Magyar Nemzeti Bank a kiugróan magas hazai infláció okával kapcsolatban, sokkal inkább a fogyasztási adók növelésének következményeit kellene számszerűsíteni.
Egy brit magazin felmérése szerint 15 százalékkal drágultak az ételek és italok az országban, ami szinte pontosan harmad akkora, mint Magyarországon.