Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2023. április 27. 17:12 Vállalat

A kötelező bolti akciók inkább az áruházak és nem a vásárlók mindennapjaira lehetnek hatással

Újabb részletek derültek ki szerdán a még egyeztetés alatt álló kötelező bolti akciózással kapcsolatban: a 2021-ben 500 millió forintot meghaladó árbevételű élelmiszerboltokat érinti a szabályozás június elsejétől kezdve négy hónapon keresztül, amikor majd heti váltásban húsz akcióköteles termékkategória egy-egy árucikkét kell tíz százalékos kedvezménnyel árusítaniuk a megelőző harminc napban szabott legalacsonyabb árhoz képest.

A lépés jelentősége több szempontból is megkérdőjelezhető. Egyrészt az érintett szakágazatban*4711: Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem működő nagyságrendileg tízezer érintett vállalat átlagos nettó árbevétele 386 millió forint volt 2020-ban – frissebb adat még nem érhető el a Központi Statisztikai Hivatal honlapján, de érdemi változás nem történhetett, mivel 2021-ben mindössze 2,2 százalékkal nőtt az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 2020-hoz képest. Az előírások tehát leginkább a nagy üzletláncokra vonatkoznak majd, míg a nagy számú kisebb kereskedő jórészt mentesül alóluk.

Másrészt a tíz százalékos engedmény viszonylag alacsony, például az Aldi mostani akciós újságában mindössze egyetlen termékre vonatkozik ekkora mértékű árleszállítás, a többi kedvezmény mértéke mind magasabb. A kormány továbbá az ársapkák bevezetésével már jóval nagyobb árcsökkentésekre is rákényszerítette a kereskedőket, a most tervezett szabályozás e tekintetben is viszonylag visszafogottnak tűnik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tojás árának majdnem a felére kellene csökkennie az árstop miattAdataink szerint a tojás árstopja sokkal jobban fájhat a boltoknak, mint a burgonyáé, amely inkább a jelenlegi árszintet fagyasztja be.

A szabályozás a nagyobb üzletek számára többletadminisztrációt, a kisebb boltokban pedig forgalomcsökkenést eredményezhet, mondta el Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára a 24.hu podcastjában. Az utóbbi körbe tartozó szereplők ráadásul duplán is rosszul járnak az ágazatot az elmúlt másfél évben ért állami beavatkozásokkal, hiába szeretné őket jobb helyzetbe hozni a kormány: a szóban forgó akciókkal a vásárlókat a kisebb, zömmel magyar tulajdonú boltból még inkább elcsábíthatják a nagyobb láncok áruházai, miközben az ársapka miatti veszteségeket is nehezebben tudják más termékeken behozni a multikhoz képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar tulajdonú élelmiszerboltokat nyírja ki az ársapkás-inflációs környezetMinden eddigi adat arra utal, hogy a külföldi tulajdonban lévő boltok hatékonyan kimozogják a válságot, a magyarok sokkal jobban szenvednek.

A nagyobb boltok ugyanakkor további adminisztratív terhekkel és újabb potenciális hatósági ellenőrzésekkel szembesülhetnek, így még inkább megkeserítheti a cégek életét a kormány. Erről kedden francia, német, magyar és osztrák vállalatok képviselői panaszkodtak az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága előtt – egy kiskereskedelmi lánc vezetője például épp az élelmiszer-árstop hatósági ellenőrzését ítélte mértékét vesztettnek a Népszava beszámolója szerint. A gazdaságpolitika kiszámíthatóságával és a jogbiztonsággal kapcsolatos fokozódó elégedetlenséget a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb konjunktúrafelmérése is jelzi.

Az akciók kötelezővé tétele mindenesetre egy újabb rendhagyó piaci beavatkozás a kormány részéről,

leárazásokba ugyanis jellemzően akkor kezd egy áruház, ha a felesleges készleteitől minél hamarabb kíván megszabadulni.

A tavaly megemelkedett infláció sok kereskedőt késztetett árleszállításra, de piaci folyamatok révén: az Egyesült Államokban például több áruház 2022. eleji keresleti előrejelzését írta felül az áremelkedés miatti fogyasztáscsökkenés év közben. A megrendeléseiket azonban nem tudták ehhez mérten visszafogni, így a második negyedévben már 57,4 helyett 63,7 napig tartott átlagosan, amire a készletezett termékeket értékesíteni tudták. Sok kiskereskedő emiatt akciókba kezdett, és egy idő után még azokat a versenytársaikat is leértékelésekre késztették – a kedvezményekre vágyó vásárlókon keresztül -, akik készletei a csökkenő kereslet ellenére is megfelelő szinten maradtak.

Az engedmények ugyanis amellett, hogy mérséklik a vállalatok profitját, megváltoztathatják a fogyasztói igényeket is, az akciókhoz szokott vásárlók egyre inkább elvárják a különleges ajánlatokat az üzletekben. Ám a leértékelésekkel egyúttal meg is nehezíthetik a termékek valódi árának követését a rafináltabb kereskedők, vagyis azokkal a vásárlók sem járnak jól minden esetben.

A kötelező akció is elsülhet így, mivel a megelőző harminc nap legalacsonyabb árához képest kell a kedvezményes árat szabni, a kisebb haszonnal értékesített termékeknél ez áremelésre ösztönözheti a kereskedőket, amiből aztán az akció keretében visszaengedhetnek. Mindemellett akiknek a diszkontáruházakba, szuper- és hipermarketbe való eljutás gondot jelent, nem részesülnek az előírt engedményekből, sok rászoruló kimaradhat tehát a kedvezményezettek közül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKötelező akciók: könnyen visszafelé sülhet el a kormány terveRövidtávon még áremeléseket is okozhat a kormány által ma bejelentett kötelező akciózás. Nagyon át kell gondolni a részleteket, hogy ne fordítva süljön el az intézkedés.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat áremelkedés élelmiszer-infláció infláció kötelező akció Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. március 3. 04:34 Tech, Vállalat

Nem szennyeznék, hanem tiszítanák a levegőt az autók, ezzel kísérletezik a Toyota

Miért ne lehetne arra használni az utakon rohangáló rengeteg autót, hogy menet közben kivonják a levegőből a szén-dioxidot? És mihez kellene kezdeni ezze a szén-dioxiddal?

Kiss Péter
2024. február 29. 04:34 Vállalat

Felemás év után erős rajt a felelős befektetéseknél

Incent Mortier, az Amundi globális befektetési igazgatójának várakozásai szerint a jövőben a tematikus és a fenntarthatóságra pozitív hatást gyakorló befektetési stratégiák fogják uralni a piacot.

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. március 4. 09:32 Közélet

A magyar gazdaság növekedésén és a költségvetésen is segíthet az EU-tól érkező újabb kétmilliárd euró

A Magyarországnak járó uniós források több mint fele elérhetővé vált, 11,7 milliárd euró sorsa azonban még mindig kérdéses.

Hajdu Miklós
2024. március 2. 09:30 Tech

Az Apple elfordult attól az ágazattól, amivel egyre inkább összefonódik Magyarország

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések fontosabbnak tűnnek a járműiparnál.

Hajdu Miklós
2024. március 1. 12:38 Élet

Érdemi áremelkedés nem várható az ingatlanpiacon, mégsem érdemes halogatni a lakásvásárlást

Reálértéken nem, de nominálisan drágulni fognak az ingatlanok idén és az elkövetkező években.