Akciók meghirdetésére kötelezi a nagy élelmiszerláncokat a kormányzat a jövőben – derült ki a mai kormányinfón. A részletszabályok egyelőre nincsenek kidolgozva, és az ötlet első vázolása alapján kell is még idő, hogy dolgozzanak rajta, mivel egyelőre nem látszik, hogyan fogja ez csökkenteni az inflációt.

Mi történt? Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő jelentette be a csütörtöki kormányinfón, hogy a kabinet az árak további letörése érdekében új eszköz bevezetéséről döntött: legkésőbb július 1-től kötelező akciókat írnak elő a nagy élelmiszerláncoknak.

• A szabályozás keretében az alapvető élelmiszereket hozzávetőleg 20 kategóriába sorolják majd. A láncoknak minden kategóriában hetente ki kell jelölniük egy terméket, amit az előző harminc napban tapasztalt legalacsonyabb árnál legalább 10 százalékkal olcsóbban értékesítenek.
• Az akciók hetente változnak majd, és nem vonatkozhatnak árstopos termékekre.
• A részletszabályok kidolgozása folyamatban van, ugyanakkor az intézkedés a jelentős árbevétellel rendelkező élelmiszerláncokat fogja érinteni, a kisebb boltokra nem vonatkozik majd.

 Milyen termékeket érinthet? A bejelentés alapján a szabályozás elsősorban a rekordütemben dráguló élelmiszereket érinti majd. Mivel azonban a nagyobb láncok más árukat, például háztartási vagy szépségápolási termékeket, illetve ruházati cikkeket is árulnak, szélesebb kört is érinthet.

• Nem lenne meglepő, ha a kiindulási pont a különböző termékek statisztikai besorolása lenne. A KSH az élelmiszereket nyolc csoportba osztja, de ezek közül több olyan is van (például a húsok, tejtermékek vagy cereáliák), amire sokat költenek a háztartások, így ezeket tovább lehet bontani.

Mi változik? A húsz kategória egy-egy termékének kötelező 10 százalékos akciója azért nehezen értelmezhető, mert a jelenlegi helyzethez képest inkább visszalépést jelentene.

• A nagyobb láncok hetente több száz terméket akcióznak, és itt a több inkább 500-800-at jelent, semmint kétszázat. Csak a heti akciós újságokban 200-300 termék kerül be, de szép számmal akadnak olyanok is, amelyek nem szerepelnek az ilyen kiadványokban.
• A 10 százalékos akció emellett számos termékkörben nem feltétlenül számít soknak, ennél jóval nagyobb árengedménnyel is lehet találkozni.

Következmények: Ez utóbbi azonban egyáltalán nem minden termékkörre igaz. A lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők szerint vannak olyan termékek, amelyeket minimális árréssel értékesítenek az élelmiszerláncok. Tapasztalatok alapján tipikusan ilyen a pékáru.

• Ha valóban vannak olyan termékek, amelyeket a 10 százalékos kedvezmény már beszerzési ár alá szorítana, az több szempontból is probléma. Egyrészt beszerzési ár alatt jogszabály szerint nem lehet értékesíteni, másrészt rövidtávon ez könnyen inflációnövelő is lehet.
• Mivel a megelőző harminc nap legalacsonyabb ára számít, így a kisebb haszonnal értékesített termékeknél ez azonnali áremelésre ösztönözheti a láncokat, hogy később legyen miből visszaengedni.

Probléma: Bár az ágazati szereplők már csak azért sem nyilatkoznak a témában, mert egyelőre teljesen kidolgozatlan a koncepció, de az első ránézésre is látszik, hogy az egységesen tíz százalékos kötelező akció nem jó megoldás.

• Lesznek olyan termékkörök, amelynél ez rövidtávon az árakat is emelheti, míg másoknál az eddiginél alacsonyabb akciókat eredményezhet.

Kivétel: Szintén érdekes kérdés, milyen hatása lesz annak, hogy a kötelező akciózás csak a nagy láncokra vonatkozik.

• A kormány ezzel vélhetően a magyar tulajdonban lévő kiskereskedelmi láncoknak próbál kedvezni, amelyekre a működési modell sajátosságai miatt valószínűleg nem vonatkozik majd a szabályozás
• Így viszont épp azok a kisebb települések maradnának ki a kötelező árcsökkentésből, amelyekben minden bizonnyal jóval nagyobb a rászorulók aránya. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet áremelkedés élelmiszerárak infláció kötelező akció Olvasson tovább a kategóriában