A kormány úgy döntött, hogy két további termékre kiterjeszti az élelmiszerárstopot. A tojás és a burgonya árát a boltoknak a szeptember 30-i értéken kell befagyasztaniuk. A G7 majdnem három éve hónapról-hónapra követi 42 alapélelmiszer árát, így abban a helyzetben vagyunk, hogy a tojásra, illetve a piros burgonyára is van saját adatunk négy nagy boltláncból, pontosan arról a napról, amikorra az árstopot időzítették.
Ezek alapján úgy tűnik, hogy a kormány a tojáspiacon alapos felfordulást fog okozni. Az alábbi grafikonon látszik, hogy a tojás ára szeptember vége óta elszabadult, csaknem a duplájára nőtt, és ezt az ugrást fogják meg az árstoppal.
A tojás ilyen mértékű drasztikus visszavágása egész komoly veszteséget fog okozni a boltoknak, ilyenkor a fő kérdés az, hogy hol lehet más termékeken olyan mértékű áremelést végrehajtani, amely még nem kontraproduktív, azaz nem veti vissza a keresletet.
A burgonyánál adataink alapján nem várható ilyen dinamika, mert annak ára már nyáron a jelenlegi szint közelébe ugrott – vagyis szeptemberben már közel annyi volt, mint manapság.
A krumplinál tehát sokkal inkább arról van szó, hogy a jelenlegi, már magasabb árszintet fagyasztják be, vélhetően a jövőbeni drasztikusnak várt emelések megelőzése érdekében. Érdekes kérdés lesz, hogy a tojás és a burgonya is átmeneti hiánycikké válik-e a lépés miatt, és ha igen, akkor a vásárlók milyen helyettesítők felé fordulnak.
A kormány mai bejelentésének talán legnagyobb meglepetése az, hogy az árstop kiterjesztéséből kimaradt a kenyér, amely egyrészt az „alapélelmiszerek alapélelmiszere”, másrészt már jó ideje tart a gyors drágulása.
Látszik azonban, hogy a szeptember végi rögzítés már itt sem hozott volna árcsökkenést. A kenyérpiacot nagyon felforgatta volna a legolcsóbb, félbarna kenyér kilogrammonként körülbelül 600 forintos árstopja, és igen problémás lett volna üzleti szempontból a kifli vagy a zsömle (jelenleg 55 forint, de egy éve még 22 volt) kimozgása.
Ahogy arról korábban részletesen írtunk, az árstop kiterjesztése azért nagyon veszélyes, mert a nagy, jellemzően multi boltláncok sokkal könnyebben ellentételezik majd az emiatt keletkező veszteségeiket, mint a kisebb, jellemzően magyar családi tulajdonban lévő élelmiszerüzletek. Náluk ugyanis a választék sokkal nagyobb, a beszállítókkal szembeni tárgyalási pozíciójuk is erősebb, illetve olyan magas technológiával kezelik az árazást, hogy rövid idő alatt megtalálják azokat a réseket, ahol a kieső bevétel jó eséllyel visszahozható.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
