Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. június 3. 12:34 Pénz, Vállalat

A nagy boltláncok megtalálták a választ az inflációra és a béremelésre

A nagyobb magyarországi boltláncok közül nem mindegyiknek érhető még el a tavalyi pénzügyi beszámolója, és vannak olyanok is, amelyek nem december 31-ével zárják az évet, de a leadott jelentésekből már lehet közelítő képet kapni arról, hogy mi történt üzleti értelemben a szektorban 2021-ben.

Az elérhető adatsorok közül mi most három jelentős multi élelmiszerlánc, az Aldi, a Penny Market és a Spar eredményeit néztük meg, illetve hozzávettünk egy drogériát (Rossmann) és egy barkácsboltot (OBI) is. Annak érdekében, hogy a listán ne csak multik legyenek, a CBA és a Reál hálózatok egy-egy nagyobb szereplőjének (Halmschláger és Kisalföld Füszért) számsorait is bevettük az összehasonlításba (bár ezek eltérő üzleti modellben dolgoznak).

Elsőként csak azt néztük meg, hogy az elmúlt öt évben hogyan alakultak az árbevételek ennél a hét láncnál, a számokat az alábbi grafikonon mutatjuk be. (Az egyes láncok neveire kattintva el lehet őket tüntetni, illetve vissza lehet hozni, például a Spart elrejtve jobban látszik a magyar láncok adatsora is.)

Az értékek nem mutatnak meglepetéseket, a grafikonon jól látszik, hogy mind a hét piaci szereplőnél a várakozásnak megfelelően folyamatos emelkedést látunk. A két magyar lánc jóval kisebb méretű, de az is látszik, hogy az abszolút (vagyis az inflációval nem korrigált) értékek növekedése az arányokat tekintve is elmarad a multikétól.

A fenti grafikon azonban szinte semmi minőségit nem mond a cégek működéséről. Egy fokkal izgalmasabb, ha azt nézzük, hogy ezekhez az árbevételekhez viszonyítva mekkora eredményt (nyereséget vagy veszteséget) könyveltek el a láncok. A következő grafikon azt mutatja meg, hogy az EBITDA-szintű eredmény hány százaléka az árbevételnek, azaz a forgalom mekkora részét tudják összességében kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti nyereségbe fordítani a társaságok.

A kiskereskedelemben ezek a rések elég szűkek, a modell lényege a nagy boltláncoknál pont az, hogy rengeteg árut értékesítenek fajlagosan alacsony haszonnal, ám a számolás végén jól járnak, hiszen a kis összegek összeadódnak. A szektorban ezért nem meglepő, ha legfeljebb pár százalékos ez a mutató.

Az azonban itt is látványos, hogy a nem élelmiszerrel foglalkozó OBI és a Rossmann hatékonyabb ebből a szempontból, mint az élelmiszerláncok. A Spar nem jött ki jól a járvány évéből, a két magyar lánc közül pedig csak a CBA mutatója átlagos, a Reálé elmarad attól (mivel azonban ezek csak kiragadott példák, a CBA és a Real teljes hálózatának eredményét nem fedik le, annak meghatározása külső szemlélőknek majdhogynem lehetetlen vállalkozás).

Mennyire termelékenyek ezek a cégek, vagyis mennyi az a hozzáadott érték, amelyet egy-egy dolgozójuk megtermel? A következő grafikon ezt mutatja meg, egy főre lebontva, forintban.

Látszik, hogy az OBI ebben az összehasonlításban kimagaslik. Az infláció hatásai miatt ezt az adatsort inkább csak évek szerint külön-külön érdemes nézni, és a cégeket az egyes években összehasonlítani egymással.

Míg például 2021-ben az OBI egy főre jutó termelékenysége majdnem 16 millió forint volt, addig a többi multiláncnál jellemzően 7,5-10 millió között szóródott, a magyar láncokban viszont körülbelül az utóbbinak csak a fele volt ez az érték.

Végül kiszámoltuk azt is, hogy az árbevétel hány százalékát költik ezek a láncok a munkavállalóikra, hogy a jelenlegi formában működjenek (a kibocsátás bérhányada). Az eredményt az alábbi grafikonon mutatjuk be.

Látható, hogy a multiláncoknál a bevételnek jellemzően 8-9 százaléka, a Sparnál ennél stabilan valamivel több, 11-12 százaléka megy el a személyi jellegű ráfordításokra, a magyar láncok viszont évek óta 14-15 százalékos aránnyal működnek.

Az elmúlt évek béremelkedése is látszik a számokon: míg 2017-ben a multiláncoknál 4-5 millió forint volt az egy főre jutó ráfordítás, 2021-re ez 6-7 millióra emelkedett. Ha korrigálunk a KSH inflációs adataival, akkor azt kapjuk, hogy a 2017-es 4-5 millió forint 2021-ben a 4,7-6 milliós sávnak felelt meg. Ez alacsonyabb, mint a valóság, ami azt jelzi, hogy a multiláncoknál reálértékben is nőttek az egy dolgozóra jutó ráfordítások.

A magyar láncoknál hasonló folyamat zajlott le, de ebben a mutatóban is jelentősen le vannak maradva. A személyi jellegű ráfordításaik 2017-ben csak 2,6-2,9 millió forint között voltak, de még 2021-re sem érték el a multik öt évvel korábbi szintjét, mindössze 3,6-3,8 millió forintra nőttek.

Feltűnő azonban a fenti grafikonokról, hogy 2017 és 2021 között

az arányokkal jellemezhető hatékonysági mutatókban nem voltak drasztikus mozgások.

Márpedig közben lezajlott egy világjárvány lezárásokkal, felhalmozásokkal, piaci átrendeződésekkel, a házhoz rendelések felfutásával és 2021 második felében már az erősödni kezdő inflációval is. Ám még a bérek reálértékű emelése sem csökkentette a boltok hasznának arányát, a láncok kigazdálkodták ezt a költségnövekedést is. Igaz, időközben összességében a piac is növekedett (értékben és volumenben is), és ennek a növekedésnek valószínűleg a kisebb, nem lánchoz tartozó boltok voltak inkább a vesztesei, a nagyok pedig jellemzően a nyertesei.

Mindenesetre úgy tűnik, hogy a kiskereskedelemnek ez a szegmense a változásokra megtalálta azokat a piaci válaszokat, amelyek stabilan tudták tartani az öt évvel ezelőtti hatékonysági szintet. Ez a magyar láncokra is igaz, de csak azzal a megkötéssel, hogy a jelek szerint a multiknál jóval rosszabb pénzügyi teljesítményeket tartanak (alacsonyabb) szinten, és legalább öt évvel le vannak maradva tőlük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPálmaolajban sütik a lángost, pult alól árulják a csirkemellet – itt tartunk az árstop miattTeljesen eltorzította a piacot a hatósági ár, a kivezetése pedig sokkolná a vevőket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint 50 százalékkal drágult a tészta, a kávé, a paradicsom és a tojás egy év alattHavi fogyasztói kosár elemzésünkben bemutatjuk, hogy melyik termék hány forinttal drágult. Sok jó hír nincs, legfeljebb annyi, hogy az infláció mintha már nem gyorsulna tovább.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért van egyre többször áruhiány az élelmiszerboltokban?A bolt nem kap árut a nagykertől, mert az nem kap a gyártótól, mert az nem jut alapanyaghoz vagy nem tudja becsomagolni, esetleg elszállíttatni. Látványos lett a kereskedelem válsága.

Pénz Vállalat béremelkedés bolt hatékonyság infláció kiskereskedelem magyar boltok multik Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kiss Péter
2022. augusztus 8. 09:44 Pénz

Mire lesz képes az eurót védő új fegyver a közelgő válságban?

Az Európai Központi Bank új eszköze egyelőre úgy hatékony, hogy nem is kellett használni, de ha tovább romlanak a gazdasági kilátások, élesben is be kell majd vetni.

Bucsky Péter
2022. július 27. 09:28 Pénz, Támogatói tartalom

Mesterséges intelligenciával megmondja a bank, mikor akarunk utasbiztosítást vagy áruhitelt

Ha bemegyünk a kedvenc kávézónkba, jól esik, ha már tudják, hogy két cukorral és kis tejjel isszuk a kávét. Miért ne adhatnának hasonló élményt a pénzügyi szolgáltatók?

Váczi István
2022. július 26. 10:58 Pénz

Életünk legsúlyosabb válsága előtt állunk a híresen pesszimista közgazdász szerint

Nouriel Roubini szerint egyszerre jelentkezik a stagfláció és egy súlyos adósságválság, így az eredmény rosszabb lehet, mint amit a 70-es években és a nagy pénzügyi válság után láttunk.

Fontos

Avatar
2022. augusztus 8. 17:04 Világ

A végén még elérik az oroszok, hogy új Szaúd-Arábia legyen egy afrikai országból

Az ukrajnai háború a műtrágyapiacot is teljesen átrendezte, és ez az élelmezési válságon keresztül Marokkót már a közeljövőben kulcsállammá teheti.

Hidi János
2022. augusztus 7. 16:31 Közélet

A 2008-as válságot kiváltó értékvesztés többszörösét hozhatja a mostani átrendeződés az energiapiacon, de ez elkerülhető

Elkerülhető a válság, de ehhez a magán és kormányzati szektorok közös munkájára lenne szükség.

Avatar
2022. augusztus 7. 04:34 Tech

2035-től ugyan villanyautóké lenne a főszerep Európában, de odáig eljutni nagyon nehéz lesz

2035-től nem lehet olyan új autót forgalomba helyezni az EU-ban, amit fosszilis üzemanyag hajt. A szabályozás elég szigorú, és a szakértők attól tartanak, hogy komoly véráldozatokkal fog járni.