Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. május 12. 04:34 Pénz, Vállalat

Pálmaolajban sütik a lángost, pult alól árulják a csirkemellet – itt tartunk az árstop miatt

Egy vidéki élelmiszerboltban a cukor kilója jelenleg 299 forintba kerül. A boltos azonban azt mondta nekünk, hogy ő a nagykereskedőtől (bruttó) 432 forintért veszi az árut. Ez azt jelenti, hogy minden egyes alkalommal, amikor elad egy kiló cukrot, 133 forintot bukik. Ezt természetesen csak azért teszi, mert a kormány rákényszeríti. Az árstop rendelet ugyanis előírja, hogy a cukrot a boltnak folyamatosan tartania kell a 2021. október 15-i fogyasztói áron. A nagykereskedőkre viszont nem vonatkozik a stop, azok megemelhetik az áraikat, és áprilistól jelentősen meg is emelték.

Ugyanebben az üzletben a legolcsóbb liszt kilója az árstop miatt 179 forint, de a beszerzési ára jelenleg már 236 forint, vagyis a kikényszerített értékesítés kilónként 57 forint veszteséget okoz. A napraforgó étolajat 999 forintér veszi a boltos, de 699 forintért kénytelen eladni, tehát literenként épp 300 forintot bukik rajta. Erre mondja a klasszikus vicc, hogy ha keresni akar, akkor zárjon be, de a helyzet persze nem vicces, boltosunk ugyanis most már havonta 100 ezer forintos nagyságrendben szenved el veszteséget az intézkedések miatt.

Az élelmiszer kis- és nagykereskedelemben uralkodó viszonyok szürrealitásának azonban ezzel még koránt sincs vége. Ha ugyanis a boltos kénytelen-kelletlen megrendeli a nagykerből a számára veszteséget okozó árukat, sokszor azzal szembesül, hogy a kért mennyiséget nem tudják neki leszállítani. A nagykereskedő indoka többnyire az, hogy nála sincs elég áru, mert a gyártó nem tud neki eleget vinni. A kiskereskedőre rákényszerített veszteséget tehát végső soron egy másik piaci anomália, az általános áruhiány mérsékli.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA korábbi becsléseket felülmúló inflációs ütemet lehet valószínűsíteni idénre és jövőre isHatásos-e az árkontroll, van-e létjogosultsága az adóemelésnek? Bod Péter Ákos véleménycikke.

A jogszabályok viszont betarthatatlanná váltak. A boltosnak ugyanis az október közepéhez hasonló szinten folyamatosan tartania kellene az árstoppolt termékeket, hiszen a kormány ezzel az előírással akarta megakadályozni, hogy ezek a termékek eltűnjenek a polcokról. Logikus kereskedelmi válaszlépés lett volna az árstopra a hét érintett termék készletből való kivezetése, ezzel a veszteséges működés elkerülése, ez azonban tilos. A boltos tehát az áruhiány miatt nem tud eleget tenni ennek a követelménynek, és egy ellenőrzés során csak azt tudja bemutatni, hogy ő a nagykerből bizony megrendelte a lisztet és a cukrot, de nem kapta meg.

Amennyit megkap, azt viszont hamar elviszik a vevők, az áruhiány így a nagykerből gyorsan begyűrűzik a kiskereskedelembe is.

A nagyker ár emelése és az árstop megtartása egy nagyon fontos további piactorzító hatással is jár. Hol vásároljon olajat például egy lángossütő vállalkozás? Ha elmegy a nagykereskedőhöz, ott megvehet egy raklapnyi olajat literenként nettó 787 (a fenti példában említett bruttó 999) forintért, ha viszont bemegy például az általunk említett boltba, akkor ugyanazt megkapja árstoppolva nettó 550 forintért – ha még van belőle a polcon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVisszamentünk 1979-be megnézni pár iskolapéldát a központi ármeghatározásról és az áruhiányrólÁltalában vicces, de sokszor tragikomikusan áthallásos visszaolvasni ma azokat a cikkeket, amelyek több mint 40 éve az áruhiány okairól és kezeléséről szóltak.

A kiskereskedők az általános áruhiány miatt már kezdettől fogva megpróbálták megakadályozni, hogy akár magánszemélyek, akár közületi vevők nagyobb mennyiséget vásároljanak egyszerre, mostanra azonban már odáig fajult a helyzet, hogy a boltok elkezdték egyenesen kitiltani a közületi vevőket (az árstoppos termékekre vonatkozóan).

A lángosos elvileg még akkor is jól jár, ha egymás után bemegy sok boltba, és literenként gyűjti össze az olajat, de ez persze nem egészen életszerű megoldása a szorult helyzetnek. Ehelyett részben elkezdődött a feketézés: ha nem akar a lángosos egyszerre legalább egy raklap, azaz tipikusan 810 liter olajat megvenni a nagykerben, akkor

megalkudhat a boltossal, hogy valahol 1000 forint feletti áron vesz tőle olajat, az elszámolást pedig megoldják valahogy okosba

(hiszen a példánkban említett kereskedő kénytelen papíron bruttó 699 forintért adni neki az árut).

Hasonló helyzet a csirkemellnél is előállt, az olcsóbb verziókból áruhiány van, a kilónként 2500 forint körüli árstoppolt verziót pedig csak pult alól lehet kapni – a boltos elteszi a törzsvevőinek az árut.

Hogy a piactorzító központi árszabályozás áruhiányhoz és pult alóli értékesítéshez vezet, arra a negyven év felettieket biztosan nem kell emlékeztetni, a jelenség a rendszerváltás előtti szocialista tervgazdaságban általános volt (erről egyébként nemrég külön cikkben is írtunk).

A másik logikus megoldás viszont a helyettesítés, amire az országos főállatorvos egyébként engedélyt is adott a minap.

Ennek megfelelően egy Balaton melletti lángosozóban ma már pálmaolajban sütik a lángost.

Úgy tudjuk, van olyan nagy boltlánc, amely már leadta a megrendelést nagy mennyiségű sertészsírra, mert arra számít, hogy az árstop esetleges eltörlése után a lakosság jelentős része olaj helyett azt kezdi majd használni. Az árstop jelenleg július 1-ig van meghosszabbítva, amiből nem következik, hogy ne lenne lehetőség további hosszabbításra, ám ekkor már mindenképpen kezelni kellene a kiskereskedők elszálló veszteségeit.

Megint csak retro elem, de érdemes felidézni: évtizedekbe telt, amíg a lakosságot állami kampányokkal sikerült leszoktatni a sertészsír kiterjedt használatáról, és átállítani a margarinra, ezt most rövid idő alatt sikerülhet romba dönteni.

A fenti adatokból azonban az is kitűnően látszik, hogy mi lenne az árakkal július 1-jétől, ha megszűnne az árstop. Amint látjuk, az étolaj nagyker ára a nekünk nyilatkozó boltosnál jelenleg 999 forint, és azt mondja, ha nem lenne árstop, akkor ő 1250 forintért adná. Pillanatnyilag az árstop miatt az olaj 699 forintba kerül, vagyis július 1-től literenként 551 forinttal drágulna (ha addig így maradnak a feltételek), ez pedig 79 százalékos ugrás.

Mivel a nagyker árra minden terméknél reális lehet 25 százalékos kiskereskedelmi árrést rakni, a piaci torz viszonyok miatt az a helyzet alakult ki, hogy az árstop átmenet nélküli kivezetése a hét terméknél borzasztó drágulást okozna. Nem véletlenül próbál mindenki felhalmozni, az ezt gátló intézkedések ellenére is.

Maradva a fenti példáknál, a vevők csak azt érzékelnék, hogy a liszt 179 forintról hirtelen 295 forintra, a cukor pedig például 299-ről 540 forintra ugrik.

Ha viszont marad az árstop, és vele együtt maradnak a mennyiségi korlátozások, akkor például a cukornál már a lakosság is bosszantó problémákkal szembesülhet: hamarosan elindul a befőzési szezon, és elég kényelmetlen lesz 5-6 üzletből külön-külön levadászni a szükséges mennyiségű cukrot.

A kiskereskedő egyébként azt mondta nekünk, hogy a fent említett veszteséges értékesítést más termékek árának emelésével nem nagyon tudja kompenzálni. Érvelése szerint a vidéki kisvárosban, ahol kereskedik, a vásárlók az országos trendnek egyébként megfelelően egyre jobban két táborra szakadnak: a fiatalabbak mennek a nagy nemzetközi láncokba, jellemzően a diszkontokba, és a családi tulajdonú kisebb magyar boltba, mint az övé, inkább az idősebbek és a szegényebbek járnak. Mivel ő a diszkontokkal egyébként sem tudja felvenni az árversenyt, egyébként is drágább, mint a versenytársai, további emelést nem kockáztathat meg, mert a maradék vevői is elpártolnak tőle.

Azaz neki ugyanúgy le kell nyelnie az árstop miatti veszteséget, mint a nagy láncoknak, csak érzése szerint neki ez jóval nagyobb teher. Mivel az ő vevőköre idősebb és szegényebb, eleve nem is érdemes olyan magasabb minőségű vagy prémium kategóriájú termékeket készleten tartania, amelyeken nagyobb a haszon, vagy könnyebb az árukat megemelni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz áfaemelések, a dráguló gáz és a rezsicsökkentés rángatta az inflációt az elmúlt 20 évbenA hasonló fejlettségű környező országok 2012-től kezdve nagyjából ugyanazt az inflációs pályát járták be, mint mi; az idei pénzromlás két évtizedes távlatban is kiemelkedőnek ígérkezik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat árstop bolt cukor élelmiszer étolaj liszt Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Trippon Mariann
2024. március 25. 16:18 Pénz

Veszélyes szinteken a forintárfolyam, mi lesz így a kamatokkal?

Legutóbb még úgy ítélhette meg a jegybank, hogy márciusban is lehetősége lesz egy százalékponttal vágni, közben azonban megváltoztak a piaci folyamatok.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.