Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. március 30. 09:58 Adat

Az áfaemelések, a dráguló gáz és a rezsicsökkentés rángatta az inflációt az elmúlt 20 évben

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

Sorozatunk inflációs változásokat bemutató részében az adatokat szándékosan úgy mutatjuk be, úgy vesszük sorba, hogy kirajzolódjon belőle, mik okozták az itthoni kiugrásokat, és miben különbözik az elmúlt 20 év pályája a visegrádi országokétól, illetve a nyugati és keleti összehasonlítási alapnak vett Ausztriától, illetve Romániától.

Nézzük először azt a grafikont, amelyre csak a magyar éves infláció értékeit tettük fel 2002 és 2020 között.

Ezen sok újdonságot valószínűleg nem lát az, akinek vannak emlékei a magyar inflációs környezetről. A görbe alapvetően két részre oszlik, az elsőben 2002 és 2012 között durván 4 és 8 százalék között mozog az infláció, hogy aztán a második szakaszban 2012 után meredek esésbe kezdjen, és három év nulla közeli értékei után 2017-től a 2 és 4 százalék közötti sávba emelkedjen. (Amely egyébként a jegybank inflációs célkövetési rendszerének toleranciasávja is egyben.)

A grafikonon ugyanakkor időről időre hirtelen kiugrásokat és két esetben hirtelen esést láthatunk. Előbbieket többnyire az áfakulcsok szinte folyamatos emelése magyarázza. Először 2004-ben az EU-csatlakozást követően a két kedvezményes kulcs lett magasabb (0 helyett 5, és 12 helyett 15 százalék), majd 2006 szeptemberében a középső meg is szűnt, és az addig abba tartozó termékekre egységesen 20 százalék lett az általános forgalmi adó. Ez utóbbit az éppen az őszödi beszéd után lévő Gyurcsány-kormány még egy masszív áram- és gázáremeléssel is megtámogatta, így érte el az infláció 2007-ben az elmúlt 20 éves csúcsát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyurcsány Ferencnek hívták a miniszterelnököt, amikor utoljára ilyen gyors volt az inflációHónapok óta megszokhattuk, hogy az infláció kitartóan megy felfelé, és az elemzői várakozásoknak megfelelően ez alól a november sem volt kivétel. Annyira, hogy a 7,4 százalékos adat olyan magas, amire 2007 decembere óta nem volt példa.

Persze lehetett volna magasabb is, ha nincsen válság, az áfaemelések ugyanis nem értek véget 2006-ban. 2009 közepén lett 25, majd 2012 januárjától 27 százalékos a felső kulcs, ami mindkét esetben lökött az infláción. Első ránézésre talán meglepő módon 2009-ben kisebbet, ennek azonban a 2008-as válság a magyarázata. A krízis hatására ekkor a csökkenő fogyasztás alacsonyabb kereslethez, és mérsékeltebben emelkedő árakhoz vezetett, így az áfaemelés hatása is visszafogottabb lett.

A csúcsokat tehát az egyre magasabb adóterhelés okozta, ám az egyik bezuhanás is az áfával magyarázható: még a 2006-os választásokat megelőzően a Gyurcsány-kormány 25-ről 20 százalékra csökkentette a felső kulcsot. A másik jelentős esést pedig a 2013-14-es rezsicsökkentés hozta el. Ez az amúgy is gyenge kereslet mellett csökkentette tovább az inflációt, amely ekkor nem is infláció, hanem defláció volt, azaz csökkent az átlagos árszínvonal.

Ezek az egyszeri hatások különösen jól láthatóvá válnak, ha rátesszük a grafikonra a cseh, a szlovák és a lengyel adatot.

Az első szakaszban a magyarhoz hasonló ingadozást látunk, csak annál alacsonyabb sávban. Kifejezetten látványos, hogy amikor a 2008-as válság kirobbanását követően a régióban mindenhol beszakadt az infláció, nálunk az áfaemeléssel sikerült növelni. Ugyancsak szembetűnő a rezsicsökkentés hatása, amely a 2014-es deflációval régiós mélypontra tolta a hazai árváltozást, hogy aztán három év múlva ismét nálunk legyen a legmagasabb a térségben az infláció.

Ha a grafikonra rátesszük a román és az osztrák adatokat is, akkor két dolog látszik. Az árstabilitás szempontjából sokkal rosszabb helyzetből induló románoknál a 2010-es években már teljesen úgy alakult az infláció, mint a többi régiós országban. Ausztriában pedig végig viszonylag stabilan alacsony volt a pénzromlás mértéke. Utóbbinál ugyanakkor fontos kiemelni, hogy mivel Ausztria az eurózóna része, náluk a monetáris politikának sokkal szűkebb mozgástere van az árstabilitás területén (ugyanez egyébként 2009 óta a szlovákokra is igaz). 

Ha a más ligában játszó Ausztriát nem nézzük, akkor kelet-európai összehasonlításban az látszik, hogy (legalábbis az éves infláció mértékét nézve) a környező, hasonló fejlettségű országokban 2012-től kezdve nagyjából ugyanazt a pályát járták be, mint mi.

Erre a helyzetre érkezett a koronavírus-járvány és az amiatt hozott intézkedések következtében megugró infláció az elmúlt hónapokban. Az emelkedő nyersanyag- és energiaárak, a folyamatosan dráguló élelmiszerek, és az egyelőre rögzített árú, de idővel szintén nagyot dráguló üzemanyag következtében jó esély van arra, hogy 2022-ben két évtizedes rekordot dönt a mutató.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat infláció Kelet-Európa rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. június 18. 10:38 Adat

Jó eséllyel újabb csúcsot dönt a héten a hazai napelemes áramtermelés

Hétfőn nagyon közel voltunk hozzá, hogy az idén hatodszor is megdőljön a hazai napelemes villamosenergia-termelés rekordja.

Jandó Zoltán
2024. június 17. 10:11 Adat, Közélet

Iskolázottabb szavazóit veszíthette el az ellenzék

Nagyobbat esett az ellenzéki pártok szavazataránya azokon a településeken, ahol a lakosságon belül magasabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya.

Jandó Zoltán
2024. június 15. 13:33 Adat

Egy százalék a magyar Európa-bajnoki cím esélye, és ez nagy előrelépés

Anglia a legesélyesebb az Európa-bajnokság megnyerésére, a magyar válogatottnak 1 százalék esélyt adnak a fogadóirodák.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 05:03 Élet, Pénz

Egyre bátrabban szabotálják a kártyás fizetést éttermek és kis üzletek

Ez akkor szokott történni, amikor érzik, hogy a vásárlók is partnerek, de arra is utalhat, hogy nő a gazdaságon belül a szürke zóna.

Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

A gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.