Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. március 9. 16:05 Közélet, Vállalat

Felborult minden, ami meghatározza, hogy mennyibe fog kerülni Magyarországon a kenyér

A Nitrogénművek Zrt. bejelentette, hogy átmenetileg leállította az ammónia termelését. Mivel a műtrágyák legfontosabb csoportjának alkotóeleme az ammónium-nitrát, és ez ammóniából készül, a hír egyben azt is jelenti, hogy a magyar műtrágyapiac 60 százalékát képviselő társaság – átmenetileg – nem gyártja az ammóniaalapú műtrágyákat.

Az ammónia (NH3) két alkotóeleme a nitrogén és a hidrogén, az ipari ammóniagyártásnál azonban a hidrogént több mint száz éve mindenhol a földgázból (CH4) nyerik ki. A földgáz piaci ára azonban most már annyira elszállt, hogy elérte azt a pontot, amikor esélyes, hogy a közvetetten belőle készülő műtrágyát már nem lehet eladni.

Első ránézésre mindez szűkebb iparági problémának tűnik; tudjuk, hogy az ellátási láncok és a termelés a világjárvány óta mindenhol akadozik, majd megoldódik ez is. Csakhogy a helyzet most ennél jóval rosszabb és közvetlenebb: ha ugyanis a magyar gazdák nem jutnak hozzá a műtrágyához, vagy annak ára olyan magas lesz, hogy inkább visszafogják (egyes esetekben akár el is hagyják) a műtrágya használatát, akkor a magyar gabonatermés számottevően csökkenni fog idén. Ez pedig azt jelenti, hogy elkerülhetetlen a gabonákra épülő élelmiszerek fogyasztói árának elszállása.

Tudjuk persze, hogy az ágazati szövetségek a nagymértékű kenyérdrágulással minden évben riogatnak, és mivel ez általában csak részben jön be, sokan már erre is csak legyintenek. A mostani helyzet viszont abban más, hogy az orosz-ukrán háború soha nem látott módon szinte minden elemét felborította annak a rendkívül összetett piacnak, amelyen eldől, hogy mennyibe fog kerülni a kenyér Magyarországon. Ebből pedig annyi mindenképpen következik, hogy most a korábbinál sokkal valószínűbb a drágulás, de egyben sokkal kiszámíthatatlanabb is minden.

Nézzük sorban, hogy a már említett műtrágyakrízis mellett melyek azok a körülmények, amelyekkel idén számolni kellene:

  • Kiszámíthatatlan, hogy a magyar gazdák mit lépnek, ha nem lesz, vagy nem lesz elég műtrágya. Mindenkinél mást dobhat ki a kockás füzet vagy az Excel-tábla, de nagyon valószínű, hogy létezik egy olyan (magas) árszint, amikor a gazda azt mondja, hogy erősen visszafogja a műtrágyázást, esetleg el is hagyja. Ilyenkor kisebb termésátlaggal számol, de lehet, hogy úgy saccolja, kevesebb terményt fog eladni jóval kisebb költség mellett.
  • Nagyban befolyásolja majd a gabonapiacon elérhető termelői árakat, hogy idén hogyan alakulnak a készletek. Magyarországon durván kétszer annyi gabona terem, mint amennyire a lakosságnak szüksége van, a kormány pedig a napokban lényegében betiltotta az exportot. Hiába terem tehát kevesebb gabona idén a műtrágya-mizéria miatt, az is könnyen elképzelhető, hogy beragadnak készletek, vagy legalábbis addig nem oldják fel az export tilalmát, ameddig a magyar szezonális igényt ki nem elégíti a termés. Ebben az esetben mesterségesen mégis alacsonyabban lehet tartani a belföldre bezárt gabonaárakat. Ez rossz hír azoknak a gazdáknak, akik külföldön jóval drágábban is eladhatnák a termést, relatíve jó hír viszont a fogyasztóknak.
  • Nagyban bonyolítja a helyzetet, hogy a pékek nagy gázfogyasztók, áttételesen ők is ki vannak szolgáltatva a piaci ármozgásoknak. Azt azonban ma még senki sem tudja megjósolni, hogy a kormány valamiféle ipari rezsicsökkentésben gondolkodik-e, és ha igen, annak mik lesznek a részletei. (Tavaly csak a legfeljebb tíz embert foglalkoztató kisvállalkozások számára tették lehetővé, hogy belépjenek az egyetemes szolgáltatási körbe, de ezek is csak az áramot kaphatják „rezsicsökkentett” áron, a földgázt nem.)
  • Végül visszatérve az ammónium-nitrátra, annak gyártását nemcsak a Nitrogénművek, hanem a világ nagy gyártói szintén visszafogták, érthető módon szintén a magas gázár miatt. Sőt, Oroszország például az exportot is tiltja addig, amíg az ottani gazdák műtrágyaigényét ki nem elégítik a helyi gyártók. A helyzet bizonytalanságát tehát a fentiek mellett az is fokozza, hogy a különböző exporttilalmakkal az európai országok kezdenek bezárkózni, és emiatt torzul a piac, vagyis nem a szabad verseny határozza meg az árakat. Cikkünk írásakor (az említett magyar és az orosz exporttilalom mellett) a közvetlen környezetünkben már Szerbia is betiltotta a búza, a kukorica, a liszt és az olajok kivitelét, Bulgária elkezdte a készletezést gabonákból, és kilátásba helyezte az export tiltását, és bár Románia ezt még nem lengette be, az orosz és ukrán gabona kiesésével máris erősen küzd.

A fentiek tükrében ember nincs ma, aki meg tudná mondani, hogy idén milyen szezonra számíthat a mezőgazdaság, a földeken így kell elkezdeni a munkát.

Az ammónia gyártását pedig minél hamarabb függetleníteni kell majd a földgáztól, az orosz-ukrán háború egyik legfontosabb vegyipari következménye ez lehet majd. A zöld ammónia a klímaváltozás elleni harc egyik legfontosabb lépése is, erről korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gázár már durvább, mint a bitcoin, és ennek mindannyian megfizetjük az árátAz energiahordozó áremelkedése Európa-szerte nehéz helyzetbe hozta a műtrágyagyártókat, nem kivétel ez alól a Nitrogénművek sem. Az eredmény az élelmiszerek további drágulása lehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy 107 éves vegyipari művelet okozza a világ szén-dioxid-kibocsátásának két százalékátAmmónia nélkül elképzelhetetlen a világ élelmezése, ám a gyártása több mint száz éve változatlan alapokon nyugszik. Elérkezett az idő a vegyipar egyik legfontosabb alapegyenletének kizöldítésére.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogyan jelenhet meg a háború a magyar élelmiszerárakban?Ha Ukrajnában ragad, vagy orosz ellenőrzés alá kerül a gabona, az közvetve be fog gyűrűzni a magyar élelmiszer inflációba is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat ammónia áremelés gabona kenyér műtrágya Péti Nitrogénművek Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.

Avatar
2024. április 7. 04:34 Közélet

Idén minden család megkapja a támogatott árú gáz teljes mennyiségét? – észrevételek az MVM tájékoztatásához

Az átalányt fizető gázfogyasztók számlái mostantól nem ugranak meg, de szakértő szerzőnk levezetése szerint ennek eddig sem lett volna szabad megtörténnie.

Miklós László
2024. április 6. 04:34 Közélet

Azért volt nálunk átlagon felül drága az élelmiszer, mert megnövelték a forgalmi adókat

Nem az ársapka, hanem a kiskereskedelmi adó megemelése növelte az élelmiszer-inflációt. A kormány azonban máshogy is hozzájuthatott volna a pénzéhez – írja szakértő szerzőnk.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Avatar
2024. április 5. 04:34 Közélet

Így ne értsük félre a konzervatív oktatást

Nem aktuálpolitika, nem múltorientáció, hanem klasszikus értékek állnak a konzervatív oktatás mögött, érvel írásában a Mathias Corvinus Collegium főigazgató-helyettese.

Bucsky Péter
2024. április 4. 04:34 Közélet, Vállalat

Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak

Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.