A Nitrogénművek Zrt. bejelentette, hogy átmenetileg leállította az ammónia termelését. Mivel a műtrágyák legfontosabb csoportjának alkotóeleme az ammónium-nitrát, és ez ammóniából készül, a hír egyben azt is jelenti, hogy a magyar műtrágyapiac 60 százalékát képviselő társaság – átmenetileg – nem gyártja az ammóniaalapú műtrágyákat.
Az ammónia (NH3) két alkotóeleme a nitrogén és a hidrogén, az ipari ammóniagyártásnál azonban a hidrogént több mint száz éve mindenhol a földgázból (CH4) nyerik ki. A földgáz piaci ára azonban most már annyira elszállt, hogy elérte azt a pontot, amikor esélyes, hogy a közvetetten belőle készülő műtrágyát már nem lehet eladni.
Első ránézésre mindez szűkebb iparági problémának tűnik; tudjuk, hogy az ellátási láncok és a termelés a világjárvány óta mindenhol akadozik, majd megoldódik ez is. Csakhogy a helyzet most ennél jóval rosszabb és közvetlenebb: ha ugyanis a magyar gazdák nem jutnak hozzá a műtrágyához, vagy annak ára olyan magas lesz, hogy inkább visszafogják (egyes esetekben akár el is hagyják) a műtrágya használatát, akkor a magyar gabonatermés számottevően csökkenni fog idén. Ez pedig azt jelenti, hogy elkerülhetetlen a gabonákra épülő élelmiszerek fogyasztói árának elszállása.
Tudjuk persze, hogy az ágazati szövetségek a nagymértékű kenyérdrágulással minden évben riogatnak, és mivel ez általában csak részben jön be, sokan már erre is csak legyintenek. A mostani helyzet viszont abban más, hogy az orosz-ukrán háború soha nem látott módon szinte minden elemét felborította annak a rendkívül összetett piacnak, amelyen eldől, hogy mennyibe fog kerülni a kenyér Magyarországon. Ebből pedig annyi mindenképpen következik, hogy most a korábbinál sokkal valószínűbb a drágulás, de egyben sokkal kiszámíthatatlanabb is minden.
Nézzük sorban, hogy a már említett műtrágyakrízis mellett melyek azok a körülmények, amelyekkel idén számolni kellene:
- Kiszámíthatatlan, hogy a magyar gazdák mit lépnek, ha nem lesz, vagy nem lesz elég műtrágya. Mindenkinél mást dobhat ki a kockás füzet vagy az Excel-tábla, de nagyon valószínű, hogy létezik egy olyan (magas) árszint, amikor a gazda azt mondja, hogy erősen visszafogja a műtrágyázást, esetleg el is hagyja. Ilyenkor kisebb termésátlaggal számol, de lehet, hogy úgy saccolja, kevesebb terményt fog eladni jóval kisebb költség mellett.
- Nagyban befolyásolja majd a gabonapiacon elérhető termelői árakat, hogy idén hogyan alakulnak a készletek. Magyarországon durván kétszer annyi gabona terem, mint amennyire a lakosságnak szüksége van, a kormány pedig a napokban lényegében betiltotta az exportot. Hiába terem tehát kevesebb gabona idén a műtrágya-mizéria miatt, az is könnyen elképzelhető, hogy beragadnak készletek, vagy legalábbis addig nem oldják fel az export tilalmát, ameddig a magyar szezonális igényt ki nem elégíti a termés. Ebben az esetben mesterségesen mégis alacsonyabban lehet tartani a belföldre bezárt gabonaárakat. Ez rossz hír azoknak a gazdáknak, akik külföldön jóval drágábban is eladhatnák a termést, relatíve jó hír viszont a fogyasztóknak.
- Nagyban bonyolítja a helyzetet, hogy a pékek nagy gázfogyasztók, áttételesen ők is ki vannak szolgáltatva a piaci ármozgásoknak. Azt azonban ma még senki sem tudja megjósolni, hogy a kormány valamiféle ipari rezsicsökkentésben gondolkodik-e, és ha igen, annak mik lesznek a részletei. (Tavaly csak a legfeljebb tíz embert foglalkoztató kisvállalkozások számára tették lehetővé, hogy belépjenek az egyetemes szolgáltatási körbe, de ezek is csak az áramot kaphatják „rezsicsökkentett” áron, a földgázt nem.)
- Végül visszatérve az ammónium-nitrátra, annak gyártását nemcsak a Nitrogénművek, hanem a világ nagy gyártói szintén visszafogták, érthető módon szintén a magas gázár miatt. Sőt, Oroszország például az exportot is tiltja addig, amíg az ottani gazdák műtrágyaigényét ki nem elégítik a helyi gyártók. A helyzet bizonytalanságát tehát a fentiek mellett az is fokozza, hogy a különböző exporttilalmakkal az európai országok kezdenek bezárkózni, és emiatt torzul a piac, vagyis nem a szabad verseny határozza meg az árakat. Cikkünk írásakor (az említett magyar és az orosz exporttilalom mellett) a közvetlen környezetünkben már Szerbia is betiltotta a búza, a kukorica, a liszt és az olajok kivitelét, Bulgária elkezdte a készletezést gabonákból, és kilátásba helyezte az export tiltását, és bár Románia ezt még nem lengette be, az orosz és ukrán gabona kiesésével máris erősen küzd.
A fentiek tükrében ember nincs ma, aki meg tudná mondani, hogy idén milyen szezonra számíthat a mezőgazdaság, a földeken így kell elkezdeni a munkát.
Az ammónia gyártását pedig minél hamarabb függetleníteni kell majd a földgáztól, az orosz-ukrán háború egyik legfontosabb vegyipari következménye ez lehet majd. A zöld ammónia a klímaváltozás elleni harc egyik legfontosabb lépése is, erről korábbi cikkünkben részletesen írtunk.
