Ma még szinte lehetetlen megjósolni, hogy az orosz-ukrán háború hosszabb távon milyen hatással lesz a világ élelmiszertermelésére, de az máris biztos, hogy a különböző forgatókönyvek nem sok jóval kecsegtetnek. Nekünk többek között ez azért is fontos, mert a konfliktus éppen azokat a kereskedelmi pontokat érinti, amelyek miatt a magyarországi üzletekben az élelmiszerek amúgy is drágultak.
Nézzük először, hogy cikkünk írásakor mi a helyzet. A ukrán mezőgazdaság ebben a szezonban összesen 60 millió tonna gabona exportját tervezte, ennek nagy része Észak-Afrikába, a Közel-Keletre és Ázsiába ment volna, kisebb részben pedig az Európai Unió országai vették volna meg. Ahogy például Miroslaw Marciniak, az InfoGrain elemzője írja, a legutolsó megbízható adatok szerint február 23-ig Ukrajna összesen 43 millió tonna gabonát exportált, ami azt jelenti, hogy 17 millió tonna még az országban van. Ennek nagy része kukorica, és a sorsa egyelőre teljesen bizonytalan.
Az ukrajnai kikötőket lezárták, de még ha nyitva is lennének, akkor sem biztos, hogy a terményeket el lehetne oda juttatni. A búzát és a kukoricát általában vasúton szállítják a kikötőkig, de hogy a következő időszakban az ukrán teherfuvarozás mire lesz képes, egyáltalán lesznek-e ép vasútvonalak az országban, azt nem lehet megjósolni.
További fontos probléma, hogy a Fekete-tenger régiójában az orosz területeken becslések szerint 8 millió tonna gabona várja a szállítást, csakhogy pillanatnyilag szinte lehetetlen oda fuvart szervezni. Az orosz kikötők ugyan működnek, a hajótársaságok azonban nem vállalják a szállítást, biztonsági okokra hivatkozva.
Márpedig ez a régió nagyon fontos szerepet tölt be a világ gabonaellátásban. A jelenlegi becslések szerint a világpiacról a szezon végéhez közeledve összesen 25 millió tonna gabona (kukorica és búza) eshet ki a háború miatt, ez pedig elég hamar a világpiaci árak jelentős emelkedéséhez vezethet.
Mielőtt bárki úgy érezné, hogy mindez messze van a magyar élelmiszerboltok árszintjétől, érdemes végiggondolni, hogy a jelenlegi jelentősnek érzett magyar élelmiszer inflációnak pont az az egyik fő oka, hogy a takarmányárak (más korábbi okok miatt) az elmúlt időszakban tartósan emelkedtek.
Ha beragad az ukrán és az orosz export, akkor ugyanezzel a jelenséggel állunk szemben: a magyar boltokba szállító termelők át fogják hárítani a megemelkedett takarmányköltségeket a boltokra, azok pedig a fogyasztókra.
Az élelmiszer infláció másik fontos közvetett oka a földgáz piaci árának emelkedése, hiszen az alapvetően meghatározza a műtrágya árszintjét is. Az pedig még a gabonánál is sokkal egyértelműbb, hogy a földgázpiaci mozgások a jelenlegi helyzetben mennyire kiszámíthatatlanok.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
