Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2022. február 5. 16:32 Adat, Pénz

Szerinted is legalább 20 százalékos az infláció? Felmérésünk szerint nem vagy egyedül

A magyar felnőtt lakosság nagyjából 60 százaléka 11 és 30 százalék közötti áremelkedést érzékel, szemben a KSH hivatalos 7,4 százalékos inflációs adatával – derül ki a Reacty Digital és a G7 együttműködésében készült felmérésből. Minél alacsonyabb valakinek a jövedelme, jellemzően annál nagyobb mértékű drágulást tapasztal. Az infláció hatását ugyanakkor részben ellensúlyozza a bérek emelkedése, igaz ez sokszor munkahelyváltásnak köszönhető.

Többnek érezzük

Rengeteg fórumon hallani, hogy a lakosság sokkal magasabb inflációt érzékel annál, mint ami a statisztikai hivatal (KSH) havi adatközléséből kiderül. Kíváncsiak voltunk arra, hogy pontosan mekkorára becsülik az árak emelkedését az emberek, ezért a Reacty Digital ezer fős mintán reprezentatív kutatást végzett a kérdésben*A Reacty Digital 1000 fő bevonásával, 2022. január 20-31. között végezte kutatását. A felmérés a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült. Az adatok nem, életkor, iskolai végzettség és régió szerint reprezentálják a 18-79 éves hazai lakosság véleményét..

Az eredmények szerint valóban sokkal magasabb a lakosság által érzékelt infláció a hivatalos 7,4 százaléknál. A legtöbben (a megkérdezettek több mint harmada) 11 és 20 százalék közé tették az általános drágulás mértékét az elmúlt egy évben*Ezt a kérdést tettük fel: Érzése szerint hány százalékkal emelkedtek az árak általánosan Magyarországon 2021. januárjához képest mostanra., a felnőtt lakosság közel fele viszont ennél is gyorsabbra becsülte az áremelkedés ütemét, míg mindössze hatoda vélte 10 százalék alattinak.

Az érzékelt infláció így átlagosan 26 százalék.

Az eltérés egyik magyarázata biztosan az infláció mérési módszertanából ered. A KSH ugyanis egy olyan fiktív fogyasztói kosárral vizsgálja az árak emelkedését, amelyben ugyanúgy benne van a tej és a csirkemell, mint a magyar kártya, a gyógyfűző, a személygépkocsi-abroncsköpeny, vagy épp a kézi metszőolló, rozsdamentes acélból, műanyag nyéllel*Természetesen ezeket eltérő mértékben, azaz különböző súllyal veszik figyelembe.. A lakosság viszont leginkább talán az élelmiszerek árán érzékeli az inflációt, így például a csirkehús, az étolaj, a tej, a liszt és a pékáru tényleg drasztikus drágulása nagyobb inflációérzetet okozhat*Az adatfelvétel az árstop életbelépése előtt készült..

Ezt részben a felmérés is megerősítette. A heti bevásárlás drágulásának mértékére külön is rákérdeztük, és az érzékelt áremelkedés nem tért el jelentősen az átlagosan becsülttől.

A lakosság 42 százaléka teljesen ugyanakkora inflációt mondott, körülbelül hasonlót*( /-5 százalék vagy ennél kevesebb különbséggel) pedig több mint kétharmaduk. Más kérdés, hogy azoknál, akik eltérő becslést adtak, elég nagy, átlagosan 10 százalékpont körüli különbségek alakultak ki*Akik szerint az általános drágulás az élelmiszerárak növekedésénél alacsonyabb volt, átlagosan 9 százalékkal gondolták alacsonyabbnak a teljes inflációt, míg akik szerint az általános drágulás meghaladta az élelmiszerárak növekedését, azok átlagosan 12 százalékkal vélték többnek a teljes inflációt..

Az élelmiszer lehet a ludas

Mind a heti bevásárlás drágulásánál, mind az általános áremelkedésnél szembetűnő, hogy minél alacsonyabb valakinek a jövedelme annál magasabb inflációt érzékel. A 300 ezer forintnál többet keresők bő negyede becsülte az általános drágulás mértékét 10 százalék alá, miközben a 200 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezők között az emberek 85 százaléka ennél nagyobb drágulást érzett. A 100 és 150 ezer forint közötti jövedelemből élők több mint fele pedig azt mondta, hogy szerinte a 20 százalékot is meghaladja az infláció*Ugyanez a 300 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezőknél csak 33 százalék..

Az áremelkedést az átlagosnál magasabbra érzékelik a nők, a legfeljebb általános iskolát végzettek, a GYES-en/GYED-en lévők és a jövedelem nélküliek.

A különböző keresetűek közötti eltéréseket részben szintén a fogyasztói kosárban lévő különbségek magyarázhatják. A kevesebb pénzből élők jellemzően jövedelmük nagyobb részét fordítják élelmiszerre.

Más kérdés, hogy még az élelmiszerárak általános emelkedésénél is jóval magasabb inflációt érzékel a magyar felnőttek nagy többsége. A KSH szerint ugyan az élelmiszerek ára az átlagnál nagyobb mértékben emelkedett, de a hivatalos adat itt is csak 8,4 százalék volt decemberben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nagy bevásárlásunk egy éve még 16 ezer forint sem volt, most 18 ezer forint környékén vanNagyot fordult a világ 2021 végére, decemberben a méréseink szerint 13-15 százalékra ugrott az élelmiszerinfláció üteme.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA farhát árbefagyasztása valójában 2022 rezsicsökkentéseÉpp a mától hatósági áras termékeken követhető leginkább végig, hogyan jut el az energiaárak emelkedése a pénztárcánkig, a rezsicsökkentés ellenére is.

A többségnek a bére is jelentősen nőtt

A lakosság kiadásainak emelkedését a felmérés szerint részben ellensúlyozza a fizetések növekedése*Ez a kérdés a vizsgált 18-79 éves kör bő felét érinti, ők azok, akik jelenleg dolgoznak, és egy évvel ezelőtt is volt már munkájuk..

Az átlagos fizetésemelkedés 11 százalékos volt az elmúlt egy évben,

de a munkavállalók bő harmadának nem változott a bére, vagyis akiknek nőtt, azoknál jelentősebb mértékben, átlagosan majdnem ötödével. Az új beosztás, de különösen az új munkahely egyértelműen elősegítette (átlagos értéket nézve) a fizetés emelkedését.

Emellett az adatokból az is kiderül, hogy minél fiatalabb valaki, annál nagyobb mértékben nőtt a bére. A 18-29 évesek közel harmadánál például 20 százalék feletti volt a növekedés. Ebben az is közrejátszhat, hogy január 1-től a 25 éven aluliak személyi jövedelemadó mentességet élveznek, és ennek következtében a nettó jövedelmük jelentősen megugorhat*A felmérésbe bevont 18-29 éves munkavállalók felét érinthette ez az intézkedés..

Adat Pénz áremelkedés élelmiszerár infláció Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2022. június 27. 14:04 Adat

Ezen a térképen megnézheted, hogy a lakóhelyeden mennyien védettek a Covid ellen

Térképre tettük a védettségi igazolványok településenkénti lakosságarányos számát, ami jókora szórást mutat az ország különböző térségeiben.

Torontáli Zoltán
2022. június 25. 15:23 Adat, Élet

A kelet-európaiak úgy tervezik, hogy többet költenek – kivéve a magyarokat

A magyar háztartásoknak már évek óta olyan jól megy, hogy nem terveznek többet költeni magukra, vagy inkább olyan rosszul, hogy nem gondolhatnak erre? Vagy csak szimplán pesszimisták?

Stubnya Bence
2022. június 23. 16:22 Adat

A gyermektelen magyar minimálbéresek fizetését terheli a legmagasabb adó az egész régióban

Viszont a háromgyerekesek béreire rakódó adóterhek a legalacsonyabbak között vannak a környékbeli országok mezőnyében.

Fontos

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.

Török Zoltán
2022. június 28. 13:09 Pénz

Nem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációt

Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.