Az EU-n belüli legnagyobb ütemű mezőgazdasági visszaesést könyveltük el tavaly.
Az ukrán gabona részben a vegyszerekre is kiterjedő, az unióstól eltérő termelési előírásoknak köszönheti árelőnyét, az import azonban már csak azért sem nélkülözhető, mert a hazai kukoricatermést tavaly nemcsak az aszály, hanem gombafertőzés is sújtotta.
Naponta akár hat vasúti szerelvényen érkezik az ukrán gabona Magyarországra. Ez már jelentős piaci zavarokat okoz, miközben a termesztésénél nem kellett követni az uniós előírásokat.
A bioetanol és biodízel legújabb gyártási technológiáinak alkalmazására is vannak itthon előremutató példák - erről is beszélgettünk a G7 Podcast e heti adásában.
A háború miatt egyre magasabb élelmiszerárak nemcsak a nyugati inflációra, hanem a fejlődő országok társadalmi és politikai viszonyaira is súlyos hatással lehetnek.
Ha Ukrajnában ragad, vagy orosz ellenőrzés alá kerül a gabona, az közvetve be fog gyűrűzni a magyar élelmiszer inflációba is.
Sok ukrán és francia gazda nem tudja vagy akarja kifizetni a terményszárítás megnövekedett költségét, a „természetes módszerrel” viszont sokat kockáztat.
Az utóbbi hónapokban a kukorica és a szójabab tőzsdei árát hajtotta fel jelentős részben a kínai import, most pedig búzából kezdett többet vásárolni a világ legnépesebb országa.
Az őszi sereghernyó Amerikából érkezett Afrikába és Kínába, az utóbbiban egy helyben őshonos ragadozó poloska felszaporításával akarnak védekezni ellene.
A búza, a kukorica, a mandula, az őszibarack és a kávé termesztésére egyaránt kedvezőtlenül hat a klímaváltozás a világ jelentős részén.