Naponta akár hat vasúti szerelvényen érkezik az ukrán gabona Magyarországra. Ennek megtermesztésénél olyan vegyszereket használtak, amit az EU belső piacán nagyon régóta tilos. Ez a magyar kukorica- és búzatárolókba kerülve vegyül az itthoni szabványosítottal – osztotta meg információit lapunkkal egy neve elhallgatását kérő hajdúsági gazda.
A magyar gazdák tavaly azért mentek bele az ukrán gabona – vámok és kvóták nélküli – beengedésbe, mert az aszály tönkretette a termést, a drágulást kellett tehát tompítani. Búzából a keleti országrészben a megszokott mennyiségnek csak a fele termett meg, napraforgóból harmadával volt kevesebb, a kukorica pedig teljesen tönkrement.
Ha legalább egy-két eső leesett volna tavaly a kritikus időszakban, akkor nagyon más lett volna a helyzet. De akkora szárazság volt, hogy még a hajdúsági öreg gazdák sem láttak ilyet.
A növények megnőttek, de nem hoztak termést. A csutka megvolt, de szem nem volt rajta. A légköri aszály miatt a beporzás, a megtermékenyülés nem történt meg. Olyat még nem láttunk itt, hogy ilyen legyen.
Eddig akármilyen idő volt, a környéken 7-8 tonna azért megtermett hektáronként. (Az országos termésátlag kukoricából 2021-ben 6 tonna/hektár volt, de ez jóval alatta maradt a korábbi évek átlagának.) Így tavaly is ráment a növényekre rengeteg permet meg műtrágya, a hektáronkénti termés viszont a negyede se volt a megszokottnak. Országosan a kukoricatermés nem érte el a 2,5 millió tonnát, ami még a szintén rendkívül rossznak számító 2012-es mennyiségnek is csak a fele.
Forrás: KSH
Ez óriási veszteséget okozott. Akkora volt a 2022-es aszály, hogy a rovarfertőzések elterjedtek, a növények stresszben voltak, a gombák zavartalanabbul fejlődhettek. Amit végül le lehetett aratni, abban magas volt a toxintartalom. Szóval nem volt alternatívája a határnyitásnak.
Mostanra abból lett baj, hogy a tárolók megteltek a keleti országrészben. Ha így marad a helyzet, akkor félő, hogy a 2023-as termés egy részét nem lesz hova tenni. Az aszály miatti kárenyhítésből a gazdák még nem láttak semmit. A legfontosabb kérdés kapcsán most nagy a bizonytalanság, mert senki nem tudja eladni a terményét („bedugult a piac”), és emiatt nem biztos, hogy lesz értelme vetni.
A behozatal tehát beindult vasúton Ukrajna felől. Az ukrán papírok szerint az uniós szabványnak megfelelő termény érkezik, a valóság azonban gyakran nem ez. Volt, hogy a vizsgálati laborba mintának a magyar ment be, „a kamionokba meg lapátolják a GMO-s kukoricát.” (Magyarországon tilos a génmódosított növények termesztése, Ukrajnában viszont nagy területen használnak ilyen vetőmagokat. GMO-takarmányt importálni és az állattenyésztésben felhasználni azonban idehaza is szabályos és bevett gyakorlat.)
Megállítani ezt nem lehet, mert ha Záhonynál ezt le is állítanák, attól még Szlovákia vagy Románia felől ugyanúgy bekerülhet az országba. Nagy István agrárminiszter jelezte a problémákat az Európai Bizottságnak, amely anyagi támogatást ígért. A helyzet nagyon nehéz most, a gazdákat a felvevőpiac hiánya mellett a megemelkedett termelési költségek (gázolaj, műtrágya, vetőmag) és még sok más nehézség is bosszantja. Ezt már a kormány felé elkötelezett gazdák sem tűrik, a leginkább a kormánypártiak akarnak tüntetni menni.
Élet
Gáláns aprópénzszórás lehet a családi adókedvezmény megduplázása
Kis lépés az államnak, nagy lépés a választási kampánynak. A szegényeknek inkább a családi pótlék emelése jönne jól, de arról nincs szó.
Ha a kormány kelet felé néz, ott is azt látja, hogy küzdeni kell a növekedésért
Kínában a 2008-as válság óta nem látott módszerekkel próbálnak élénkíteni, de szerkezeti átalakításokról hallani sem akarnak.
Kettészakította az országot a minimálbér-emelés és a bevásárlóturizmus
Durván 70 milliárd forinttal többet hagytak a vásárlók a boltokban, mint egy éve, de a növekedés keleten volt jóval nagyobb ütemű.
Fontos
Kína egyik uniós hídfőállása lett Magyarország, de ki fog ebből hasznot húzni?
A magyarhoz hasonló stratégiák eddig nem sok haszonnal, cserébe viszont jelentős kockázatokkal jártak.
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
