Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. július 21. 08:12 Élet, Közélet

Hiába akarod elkerülni a génmódosított alapanyagú élelmiszereket, ez lehetetlen

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Magyarország egyik legjelentősebb agrárpiaci befektetője nemrég az Indexnek adott interjúban azt mondta, cégei évente 500 millió forintot buknak, mert nem génmódosított (GMO) szójával etetik azokat az állatokat, amelyekből élelmiszeripari termékeket készítenek. Ennek az üzleti döntésnek azonban nem csak hátránya, hanem előnye is van: a boltokban úgy lehet a pultba rakni a termékeket, hogy a GMO-mentességét vastagon hangsúlyozzák.

Ez azért jó, mert a magyar vásárló (és az európai is általában) a GMO-mentességet gondolatban a bio-organikus termesztési/tenyésztési módokkal, a természetes alapanyagokkal és az egészségesebb élelmiszerekkel köti össze, ezért a jelzőnek nagy értéke van a marketingben.

Ám mint arról egy korábbi interjúnkban szó volt, ez a vevői felfogás részben biztosan, de lehet, hogy teljes egészében téves.

Anélkül, hogy a részletekbe újra belemennénk, most csak három fő tényezőre hívnánk fel a figyelmet:

  1. A génmódosítást az ember évezredek óta alkalmazza, csak a technológia változik, ezért az ilyen módszereket a természetességgel vagy az egészséges táplálkozással ellentétbe állítani erősen vitatható, és erősen vitatott álláspont is.
  2. Az organikus élelmiszerek előállításához jóval nagyobb termőterület és öntözés szükséges, mint a génmódosított verziókhoz, ezért ebből a szempontból nem a bio, hanem pont a GMO-élelmiszer lenne a környezettudatosabb választás. A boltokban ennek pont az ellenkezőjét tapasztaljuk.
  3. Az állatok az emésztésük során a takarmány fehérjetartalmát az aminosav összetevőkre bontják, és ezekből építik fel a saját fehérjéiket. Ebből áll a hús döntő része, vagyis a végeredmény a takarmánytól nagyrészt függetlenül ugyanaz lesz. A GMO-takarmány legfeljebb az állatnak lehetne egészségtelen, de erre nem ismerünk példát. Valószínűleg azért, mert a GMO takarmányok a piacra kerülésük előtt ugyanazt az engedélyezési eljárási utat járják be, mint más mezőgazdasági termékek, ebben nincs eltérés közöttük.

Amikor tehát a boltban a húsra azt írják, hogy GMO-mentes, az csupán azt jelenti, hogy az állat GMO-mentes takarmányt (jellemzően szóját) kapott, azt bontotta alkotóelemeire, és abból építette fel a saját fehérjéit. Ám a génmódosított takarmánnyal táplált állatok is ugyanazokra az összetevőkre bontják a takarmány (részben módosított) fehérjéit, és ugyanazokat a saját fehérjéket szintetizálják belőlük.

GMO-mentes takarmánnyal etetett állatok húsa egy budapesti Lidl üzletben. Fotó: G7

Ha eltávolodunk a biológiától, és az üzleti racionalitást nézzük, az is okozhat vaskos meglepetéseket. A számok ugyanis azt mutatják, hogy a Csányi cégcsoport által mutatott GMO-mellőzéses példa helyi szinten ugyan működik, de európai vagy világpiaci méretekben semmiképpen sem.

Először nézzük a kiindulási helyzetet a takarmányszója- vagy kukoricatermesztők oldaláról. Egy magyar gazda magyar földbe csak GMO-mentes magot vethet. Magyarország ugyanis kimaxolta a GMO-val szembeni ellenállást, nálunk még az Alaptörvénybe is bele van vésve, hogy GMO-mentes övezet vagyunk. Ez azonban természetesen csak a termesztésre vonatkozik, a forgalmazásra nem (vagyis génmódosított takarmányt termeszteni szigorúan tilos, de importból venni és használni szabad).

Ennek az erős szakpolitikai korlátnak az Egyesült Államok az ellenpéldája, ahol több mint 20 éve a szabad piaci verseny, a kereslet és a kínálat viszonya dönti el, hogy a farmerek mit vetnek. Ennek az a következménye, hogy az amerikai szója 95 százaléka génmódosított, egyszerűen azért, mert ez a hatékonyabb termesztési mód.

Ezek után érdemes megnézni a felhasználás adatait. Az Európai Unió a szójadara szükségletének csak pár százalékát képes megtermelni, vagyis az unióban felhasznált takarmány több mint 95 százaléka szükségszerűen importból jön. Ez pedig döntően GMO-szója, azért, mert GMO-mentes szója egyrészt csak korlátozott mennyiségben érhető el a világpiacon, másrészt eleve drágább, mint a génmódosított, hiszen a génmódosítás célja és eredménye pont a hatékonyabb termeszthetőség.

A világnak jelenleg két nagy szójatermő régiója van: Észak- és Dél-Amerika, de amióta Donald Trump amerikai elnök elindította a Kínával szembeni kereskedelmi háborút, a kínaiak csak Dél-Amerikából vásárolnak, ami azt jelenti, hogy Európának az észak-amerikai termés marad. Ez pedig szinte teljes egészében génmódosított.

Ha tehát húsfogyasztó vagy, akkor szinte biztos, hogy GMO-szójadarával táplált állatok húsát is eszed, mert a boltban hiába nézed a csomagolást, nem fogod rajta megtalálni, hogy az állatot milyen takarmánnyal etették. Ezt nem kell feltüntetni, mert az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) sem tartja indokoltnak.

Mégis: egy 2016-os felmérés szerint a magyar lakosság 37,2 százaléka inkább fontosnak tartja, 48,5 százaléka pedig nagyon fontosnak tartja, hogy a hús GMO-mentes takarmánnyal etetett állattól származzon. Ez a meggyőződés adja a “GMO-mentes” címke marketing értékét, de az adatok alapján látható, gyakorlatilag nincs esély arra, hogy a vásárlók 86 százaléka elkerülje a GMO-takarmányozott állatok húsának fogyasztását.

Gyakran hangoztatott üzleti érv Magyarország GMO-mentes termesztési kötelezettsége mellett, hogy ezzel a magyar gazdák piaci előnyt élveznek, mert a GMO-mentes szója értékesítési ára magasabb, mint a génmódosítotté.

A GMO-mentes szójadarát jelenleg körülbelül 15 százalékkal magasabb áron lehet értékesíteni, mint a génmódosítottat, és ebbe a prémiumba szokott belekapaszkodni a magyar szakminisztérium is.

Csakhogy a magasabb értékesítési ár még egyáltalán nem jelent biztosan jobb üzleti lehetőséget.

Ha valaki drága luxusautókat gyárt, akkor ugyanúgy az autópiacon mozog, mint az olcsó tömegautók készítői, de logikus, hogy önmagában nem a termék magasabb eladási ára fogja meghatározni az üzletének sikerességét. Ugyanez természetesen a mezőgazdasági termelésre is érvényes.

Az amerikai növénytermesztők példáiból látjuk, hogy legalább öt fontos tényezőt kell figyelembe venniük, amikor a GMO mellett vagy ellene döntenek:

  1. A GMO-mentes vetőmagok olcsóbbak, mint a génmódosított verziók.
  2. A GMO-mentes termesztés költségei és főleg a kockázatai viszont jóval nagyobbak, mert több időt/munkát kell fordítani a növényvédelemre, amit drágább szerekkel kell megoldani, nagyobb termőterületen.
  3. A kártevők elleni küzdelem a GMO-mentes növényeknél jellemzően szintén költségesebb.
  4. A GMO-növények nagyobb terméshozamot biztosítanak, de ennek mértéke erősen függ a helyi technológiától és időjárási viszonyoktól.
  5. A GMO-mentes termést ugyan magasabb áron lehet eladni, de a prémium mértéke könnyen összezsugorodhat. Ha ugyanis nő a GMO-mentes termés iránti kereslet, akkor több farmer áll rá a termesztésre, és a nagyobb kínálat gyorsan lefelé viszi az árakat, és ez persze fordítva is működik.

A fentiekből az látszik, hogy a világpiacon a profit mértéke alapvetően nem attól függ, hogy a termény GMO-mentes vagy sem, hanem attól, hogy a kereslet-kínálat az adott időszakban milyen.

Ha pedig a magyar gazdák szemszögéből nézzük ugyanezt, akkor azt látjuk, hogy nálunk a döntési helyzet értelemszerűen nem a GMO-mentesség választásában van (hiszen csak az termeszthető), hanem abban, hogy milyen haszonnövényt vetnek. A magyar gazdának ezért sokkal inkább azt kell mérlegelnie, hogy a nemzetközi trendek szerint milyen GMO-mentes felvásárlási árakra számíthat, és ahhoz nála milyen költségek tartoznak. Ezért ellentmondásos arra hivatkozni, hogy a drága magyar szója biztosan nagyobb nyereséget is rejt.

A szabadversenyes amerikai piac adataiból kiderül még egy alapigazság: a GMO-mentes/organikus élelmiszerek arányosan éppen annyival drágábbak az élelmiszerboltokban, amennyivel nagyobb költséggel készülnek (a GMO alapanyagokhoz képest). Teljesen logikus ez az összefüggés is, a reggeli gabonapelyhek piacán például a bevételarányos profit gyakorlatilag ugyanakkora a GMO és a GMO-mentes termékek esetében is, hiszen ugyanarról a piacról beszélünk, csak különböző termékverziókkal.

Végső soron az elérhető nyereséget nem a biológia, hanem a közgazdaságtan határozza meg.

Ennek fényében csak nehezen értelmezhető, hogy egy magyar gazdának miért lenne előnye abból, hogy ő csak GMO-mentes szóját és kukoricát termeszthet. Talán pontosabb leírása lenne a magyar helyzetnek az, hogy a magyar gazda csak GMO-mentes termékkel szállhat versenybe egy olyan nemzetközi piacon, ahol másfajta termékek is befolyásolják az árakat. De ebből sem különösebb előnye, sem különösebb hátránya nem származik.

A szakemberek, akikkel beszéltünk, egyértelműen azt mondták, hogy a magyar (azaz GMO-mentes) takarmányszójának mintegy felét kiviszik az országból. Hiába van ugyanis itthon is elvileg óriási igény a GMO-mentes élelmiszerre, a takarmányban a magasabb árat sok esetben nem lehet érvényesíteni, mert a magyar állattartók az olcsóbb GMO-szója mellett döntenek. Ebből az következik, hogy nem érdemes összekeverni Magyarország GMO-mentességét a magyar húsipari termékek GMO-mentességével. Ha nem hangsúlyozzák kifejezetten, akkor egy magyar kolbászról sem lehet eldönteni, hogy GMO-mentes volt-e az állat takarmánya.

Mindenesetre Magyarország szeretné felfuttatni a hazai GMO-mentes szójatermesztését, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy magyar állat csak magyar szójadarát egyen. Ezt azonban egyrészt azért lesz nehéz elérni, mert a magyar állattartókat meg kellene győzni arról, hogy vegyék a drágább magyar takarmányt, másrészt objektív korlátok is vannak a rendszerben.

Kruppa Bertalan szójapiaci elemző azt mondja, legfeljebb hosszú távon lehet reális cél az, hogy az import nagy részét helyi termeléssel kiváltsuk. Legfeljebb 50 százalékra tudnánk feltornászni a termelésünket középtávon, és a helyzet az Európai Unióban is hasonló. Addig pedig marad az import szója, aminek a java génmódosított.

Egy kifejezett piaci előnye azonban mégis van Magyarország GMO-mentességének: nálunk nem kell szétválasztani a kétfajta terméket. Azokban az országokban ugyanis, ahol GMO és GMO-mentes termesztés egyaránt van, nagyon megdobja a költségeket, hogy a két terményt szigorúan külön kell kezelni. Nem lehet például “nagytakarítás” nélkül egymás után szállítani, és az ellenőrzésre is költeni kell.

Tipikus helyzet ma, hogy amikor a magyar szója megjelenik az osztrák vevőnél, az biztos lehet benne, hogy az áru GMO-mentes, ellenőriznie sem kell, de még a szállításnál sem merül fel a GMO-szennyezés veszélye. Ám ha csak egyetlen GMO-engedélyt is kiadnának Magyarországon, akkor hirtelen minden szállítmányt és az egész logisztikai láncot ellenőrizni kellene, ami megdobná a költségeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA biodivat nem felel meg a környezettudatosságnakAz organikus élelmiszerek nagyobb termőterületet igényelnek, és ez gyakran erdőirtáshoz vezet. A géntechnológiával nemesített rezisztens fajták segítenék a vegyszerhasználat mellőzését, de sajnos ezeket élesen szembeállítják az organikus gazdálkodással - mondja Dudits Dénes agrármérnök, akadémikus.

Élet Közélet állattartás élelmiszer génmódosítás GMO hús kiskereskedelem mezőgazdaság szója takarmány Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2019. augusztus 22. 17:30 Élet

Már túl van a nehezén, aki megismeri saját naivitását

Érdemes különböző munkabeosztásokkal, megtakarítási formákkal vagy dohányzásról leszoktató módszerekkel kísérletezni, mert közben jobban megismerjük magunkat, ez pedig segíti a cél elérését.

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 21. 15:22 Élet

Több lett a műanyag szemét a műanyagmentes júliusban

A budapesti számok egyik lehetséges magyarázata, hogy PET-palack helyett inkább aluminiumdobozos termékeket vettünk, de a fogyasztásunkat nem akartuk visszafogni.

Fabók Bálint
2019. augusztus 20. 15:01 Élet

Kürtöskalácsozó nyílt egy indiai nagyvárosban

Indiában tör utat a magyar soft power: csilis csirkés és szárított céklás kürtöskalács fogant meg egy budapesti nyaraláson.

Fontos

Fabók Bálint
2019. augusztus 21. 06:51 Világ

138 milliárd forintos afrikai útépítés reklámfilmjében tűnik fel a Duna Aszfalt

A világ egyik legkorruptabb országában vesznek részt egy világkereskedelmi szempontból számottevő útépítésen. A kollégáik nagy nehézségekkel küzdenek.

Bucsky Péter
2019. augusztus 20. 07:27 Közélet, Világ

A környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatni

Egy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 18. 07:08 Élet

Vegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerre

Tudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?