Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. július 1. 16:09 Élet

A biodivat nem felel meg a környezettudatosságnak

Az organikus élelmiszerek nagyobb termőterületet igényelnek, és ez gyakran erdőirtáshoz vezet. A géntechnológiával nemesített rezisztens fajták segítenék a vegyszerhasználat mellőzését, de sajnos ezeket élesen szembeállítják az organikus gazdálkodással, ami nem szakmai, hanem üzleti döntés – mondja Dudits Dénes agrármérnök, akadémikus.

– Magyarországon az emberek jelentős része elutasítja, hogy olyan élelmiszereket forgalmazzanak, amelyek génmódosított növényi vagy állati alapanyagokból (GMO) készülnek. Úgy gondolják, hogy ez már olyan fokú beavatkozás a természetes folyamatokba, amely veszélyeket hordoz. Mi a különbség biológiai értelemben egy génmódosított kukorica vagy szója és egy GMO-mentes verzió között?

– A GMO az angol „Genetically Modified Organism” szóösszetétel kezdőbetűiből áll, ami magyarul ”genetikailag módosított szervezetet” jelent. 

A mai mezőgazdaságban és élelmiszerpiacon nincs „GMO-mentes verzió”, mivel minden termesztett növényfajtánk vagy tenyésztett állatunk valamilyen genetikai módosítás eredménye, legyen az keresztezés, szelekció vagy éppen mutáció.

A helyes megjelölés az lenne, ha géntechnológiával vs. hagyományos módon nemesített növényekről, állatokról beszélnénk. A géntechnológiával történő nemesítés lehetővé teszi, hogy a tulajdonságokat nem csak a saját, hanem idegen fajból származó génekkel javítsuk (transzgenikus növények). Természetesen ilyen génátvitel lehetséges hagyományos fajkeresztezéssel is, de ez hosszadalmas és számos nem kívánt tulajdonság is megjelenhet az utódokban.

Mondvacsinált a „mesterséges” és „természetes” folyamatok szétválasztása, különösen a pontos definiálás hiányában.

Az biztos, hogy az agrártevékenység a biológiai folyamatokat az emberi szükségletek kielégítése érdekében mesterséges rendszerben hasznosítja, azért, hogy hét milliárd embert tápláljon.

– Egy hal génje például magától sosem kerülne be mondjuk egy gabonába, de ha ezt az ember képes megtenni, akkor nem félő, hogy nem tudjuk megjósolni, milyen változásokat indítunk be?

– Ez ugyan egy extrém példa, de ám legyen. Több próbálkozás történt, hogy a tengeri halak úgynevezett jegesedést gátló fehérjéinek génjeit beépítsék olyan növényekbe, mint a tavaszi búza, a burgonya, és ezzel érjenek el fagyérzékenység csökkenést. Ezeknek a transzgenikus növényeknek egy Celsius-fokkal javult a fagytűrése. Természetesen mind a kutatási fázisban, mind az engedélyezési fázisban nem jósláson alapszik a hatások értékelése. A GM-növényeket nagyon sokoldalúan tanulmányozzák és az európai élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA) csak olyan termékeket enged forgalmazni, amelyek nem jelentenek nagyobb kockázatot, mint a hagyományos élelmiszerek. Így importálhat Magyarország évente 600 ezer tonna GM-szóját, amit nemcsak takarmányként használunk fel, de az élelmiszereinkben is megtalálható évek óta, minden baj nélkül.

– A haszonnövényeknél melyek a génmódosítás leggyakoribb céljai?

– A kukoricának 23 ezer génje van, és ezek zöme a gazda számára fontos tulajdonságot határoz meg. A kutatás és fejlesztés nyilván azokra a génkombinációkra koncentrál, amelyek a termésbiztonságot növelhetik. Nincs olyan növényi betegség, amivel szemben génbeépítéssel ne alakítottak volna ki rezisztenciát. Igen elterjedtek a gyomirtószernek ellenálló GM növények. Példaként a Basta gyomirtószer-rezisztens Liberty Link kukoricahibrideket említeném, amelyeket egy közös, magyar-német szabadalom alapján fejlesztettek ki, és 20 millió hektáron termesztik Amerikában. Manapság sok szó esik a klímaváltozásról. Biztosak lehetünk abban, hogy a GM-növények sokban segíthetik a kedvezőtlen hatások mérséklését. A felmelegedés és az aszály hatásait már napjainkban is tapasztalhatjuk. Ezért lehetne jelentősége például annak a szárazságtűrő búzának, amit a Gabonakutató Non-Profit Kft. és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai hoztak létre egy lucernagén búzába történő beépítésével. Mint az ábrán látható, a GM búzák kalászolnak alacsony talajnedvesség mellett, míg a transzgén nélküli növények csököttek.

A talaj csökkentett víztartalmát (20%) a lucerna aldóz- reduktáz gént kifejező GM búzanövények (AKR 284) kisebb károsodással tudják elviselni.

A bemutatott növényeket üvegházi kísérletben vizsgáltuk. Fontos lenne a szabadföldi értékelés, amit idehaza a GMO-ellenesség miatt nem lehetett megcsinálni. Ezért az előállítók egy francia céggel kötöttek szerződést, amely Amerikában értékeli ezeket a növényeket. Persze jó haszon reményében.

– Milyen hatékonysággal érjük el a génmódosítások céljait manapság?

– Nem nehéz megállapítani, hogy a géntechnológiával történő nemesítés hatékonyabb, és precízebb, mint a hagyományos módszerekkel történő fajtaelőállítás. A GM-kukoricánál több a termés, visszaesik a csőkárosodás , mint azt az alábbi ábra is mutatja.

A GM kukoricák agronómiai, környezeti és toxikológiai hatása 21 év szántóföldi adatainak értékelése alapján. Jelentősen kisebb a csőkárosodás és a termés 10-25%-al is több lehet.

– Ha megváltoztatjuk egy haszonnövény génállományát, akkor megváltoztatjuk az általa előállított fehérjék készletét is?

– Minden fajtaelőállítási művelet megváltoztatja a növények génállományát a gének ezreit érintően. A géntechnológiai beavatkozás viszont csak egyetlen gén fehérjét érint. Ezért lehet vele jól célzott hatásokat elérni, mint például gluténmentes búzát létrehozni génszerkesztéssel. De lehet jobb a növény zsírsavösszetétele is, több telítetlen zsírsavat tartalmazhat például a szója. Nyilván csak kedvező hatások elérése a cél. Ilyen lehet a rostgazdag növényi táplálék. Talán a legismertebb az „aranyrizs”, amellyel sok ember vakságát, halálát lehetne megelőzni. Ezek a növények több béta-karotint szintetizálnak, ami az A-vitamin hiányt meg tudja szüntetni. Bár sok év késéssel, ma már termeszthetők ilyen rizs növények.

– Ha egy állat GMO-takarmányt kap, akkor a húsa eltérő összetételű vagy minőségű lesz?

– A takarmányként elfogyasztott GM szója fehérjéi (az összes, nem csak a beépített gén terméke) aminosavakra bomlanak, és ezekből építi fel az állat a saját fehérjéit. Tehát amikor rántott húst fogyasztunk, akkor disznóhúst és nem szójafehérjét eszünk.

– Mekkora most a világ haszonnövény-termesztésében a GMO aránya?

– Amennyiben 2016-ban 185,1 millió hektáron termesztettek GM növényt, ez 3-4 százalékos részesedést jelent világ termőterületéből.

– A glifozát nevű gyomirtóval szemben nagy az ellenállás világszerte, sokan állítják, hogy a GMO termesztésnél nő a felhasznált glifozát mennyisége, ez bekerülhet az élelmiszerláncba, és betegségeket okozhat.

– Mivel (elsősorban Amerikában) megjelentek a glifozátrezisztens gyomok, a farmereknek technológiát kellett váltaniuk. Így kerültek előtérbe az említett, Basta gyomírtószerrel szemben ellenálló hibridek. A glifozátot a talaj mikroorganizmusai lebontják, a felezési ideje 45 nap. Hat hónapon belül a hatóanyag 90 százaléka természetes anyagokká alakul át (szén-dioxiddá, ammóniává, foszfátokká, glioxalátokká).

– A fejlett világban óriási trend a bio/organikusan termesztett alapanyagokhoz való ragaszkodás, a vásárlók jóval többet hajlandóak fizetni ezekért a termékekért. Az organikus termesztés mennyivel növeli meg a szükséges földterületet?

– Mivel a biogazdálkodás kisebb terméshozamot biztosít, nő a területigény. Az alábbi ábrán látható, hogy az eddig használt módszerekkel elért terméshez (1.0) viszonyítva az organikus növénytermesztés a terméshozam milyen mértékű csökkenésével (20-35 százalék) jár. A széna és a szálastakarmány esetében viszont adhat termésnövekedést.

Az eddig használt módszerekkel elért terméshez (1.0) viszonyítva az organikus növénytermesztés a terméshozam csökkenésével jár, míg a széna és szálastakarmány esetében adhat termésnövekedést.

– Mindezek fényében melyik a környezettudatos hozzáállás, a GMO vagy az organikus élelmiszer-alapanyag választása?

– A biodivat nem igazán felel meg a környezettudatosságnak, hiszen a kisebb termés nagyobb területen állítható elő. A többlet földet gyakran az erdők rovására biztosítják. A klímaváltozás hatásai még élezhetik is a helyzetet.

Sajnos az organikus gazdálkodást élesen szembeállítják a géntechnológiával. Ez üzleti és nem szakmai döntés, hiszen éppen a géntechnológiával nemesített rezisztens fajták segítenék a vegyszerhasználat mellőzését.

– Ha bemegyünk egy magyar élelmiszer áruházba, hol találkozhatunk GMO termékekkel?

– A GM szóját tartalmazó húsáruknál.

– Mivel Magyarországon tilos GM-növényeket termeszteni, van-e praktikus értelme az ezirányú tudományos munkáknak, kísérleteknek (a tudományos eredmények publikálása mellett)?

– A GM-növények termesztésének tiltása ellentétes a gazdák érdekeivel. Politikai döntés, ami kárt okoz. Nehezíti a környezetvédelem eredményességét, és versenyképesség csökkenéshez vezet.

Magyarországon 3,5 tonnával kevesebb kukorica terem hektáronként, mint az Egyesült Államokban. Ebben a lemaradásban lehet egy tényező a GM-hibridek tiltása.

Élet bio élelmiszer Dudits Dénes élelmiszer géntechnológia GMO interjú mezőgazdaság organikus gazdálkodás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2019. szeptember 21. 06:55 Élet

Kutatás bizonyítja, hogy érdemes lelki támaszként kezelni a háziállatunkat

Egyre többet költünk a háziállatainkra, de úgy tűnik megéri: egy jó kutya pont olyan szerepet tölthet be, mint egy ember családtag.

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 19. 10:03 Élet, Világ

A fröccsnek annyi, ha ilyen tempóban tör előre az alkoholos ízesített szóda

Megőrülnek az emberek az új italért, amely nem hizlal annyira, mint a sör vagy a bor.

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 17. 17:18 Élet, Világ

Legalább havi bruttó félmilliós fizetést kell adni egy osztrák biciklis futárnak

Jövőre életbe lép az ágazati kollektív szerződés, bérminimummal és karácsonyi pénzzel.

Fontos

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2019. szeptember 20. 16:47 Adat

A magyarok egy picit jobban szennyezik a bolygót, mint bárki más, de Áder János szerint mi nem számítunk

Több mint kétszer akkora a magyar széndioxid-kibocsátás, mint ami a fenntarthatósághoz kell. A "környezetvédő" köztársasági elnök szerint nem nekünk kell cselekednünk.

Bucsky Péter
2019. szeptember 20. 07:00 Vállalat

Startupok helyett saját magukat támogatják az MVM cégének vezetői

Kétszer akkora a veszteség, mint amit befektettek. És azt is olyan cégekbe, amelyeknél nem látni életképes üzleti modell nyomát sem.

Tóth István János
2019. szeptember 19. 15:50 Közélet

Javítja a korrupció ellenőrzését az iskolázottság szintje?

Magyar adatok bizonyítják az összefüggést: ahol többen érettségiznek, ott aránylag kevesebbet lopnak.