Az egyik probléma megoldódott a magyar mezőgazdaságban, de máris itt a másik
Alig több mint egy év alatt a felére-harmadára esett a különböző műtrágyák ára. Bár a hozamfokozó anyagok még most is sokkal drágábbak, mint a gázválság előtt, a gazdák így is sokkal többet használnak, mint tavaly. Önmagában azonban ez nem lesz elég, hogy megmentse a mezőgazdaság évét.
Mi történt? A KSH hétfőn közzétett adatai szerint az idei első három hónapban folytatódott a műtrágyák és takarmánykeverékek árának durván egy éve tartó esése.
- Az árcsökkenésre különösen a műtrágyák esetében volt szükség. Ezeknek az előállításához ugyanis földgázt használnak, így az energiahordozó drágulása 2021-2022-ben húzta magával a különböző műtrágyák árát is.
- Ez látványosan visszavetette a keresletet: ilyen árak mellett már nem érte meg műtrágyázni a mezőgazdaságban. Ráadásul nem is volt sokkal több termék a piacon: a magas gázárak miatt az elmúlt években sorra álltak le vagy csökkentették termelésüket a gyártók.
Számokban: a Magyarországon legnagyobb mennyiségben használt műtrágyatípus, a mészammon-salétrom ára tonnánként 112 ezer forint volt az idei első negyedévben. Három évvel ezelőtt még csak 62 ezer forintot kellett fizetni egy tonnáért, 2022 nyarán viszont 327 ezer közelében tetőzött az ár.
- A jelentős árcsökkenés eredményeként 2024 első három hónapjában 73 százalékkal több műtrágya került a gazdákhoz, mint egy évvel korábban. Az árcsökkenés mértéke azonban olyan nagy volt, hogy hiába vásároltak sokkal többet, összességében kevesebbet fizettek a műtrágyázásért.
- Az elmúlt két-három évben épp fordított trendet láthattunk. Az energiaválság csúcsán, 2022-ben félmillió tonnával kevesebb volt a felhasználás Magyarországon, mint 2020-ban, de a műtrágyázás költsége így is a két és félszeresére ugrott.
Következmények: 2022-ben – főként az aszály miatt – rendkívül gyenge évet zárt a hazai mezőgazdaság. A búza, az árpa, a repce és a zab termésátlaga is 15-20 százalékkal maradt el az előző években megszokottól, a napraforgónál pedig harmadával, míg a kukoricánál több mint felével esett a hozam.
- Tavaly azonban annak ellenére volt kifejezetten erős éve a magyar mezőgazdaságnak, hogy még tovább csökkent a műtrágya-felhasználás. A 2023-as termésátlagok kifejezetten magasak voltak, az esetek nagy részében a korábbi évek átlagát is jelentősen felülmúlták.
- Ez jól mutatja, hogy önmagában a műtrágyázás nem oldja meg a szektor problémáit. „Ha nincs mellette kellő mennyiségű csapadék, akkor a nitrogén műtrágya kidobott pénz” – fogalmazott a G7-nek Raskó György agrárközgazdász.
Mi várható? Épp a csapadékhiány miatt könnyen előfordulhat, hogy hiába műtrágyáznak az idén sokkal többet a gazdák, mint tavaly, a termés így is sokkal gyengébb lesz, mint 2023-ban. Az év első négy és fél hónapjában ugyanis kevés eső esett. Az ország egyes részein a szokásos felét sem érte el a csapadékmennyiség.
- A búzánál ez már most is komoly károkat okozott, a hozam várhatóan csak a tavalyi nagyjából kétharmada lesz – mondta Raskó György. Ha így alakul, az azt is jelenti, hogy az idén a búzán bukni fognak a gazdák.
- A kukoricát az elmúlt hetekben vetették el, így korai lenne jósolni, de ha marad a száraz május, akkor itt sem lesznek sokkal jobbak a kilátások, mint a búza esetében.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
