Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2022. március 17. 04:34 Világ

Nem sok jót jelez, hogy legutóbb az arab tavasz előtt volt ilyen drága az élelmiszer

Az alapvető mezőgazdasági termékek és élelmiszerek világpiaci árai már az ukrajnai orosz inváziót megelőzően is évtizedes csúcsokat ostromoltak, és a háború megindulása után történelmi csúcsra emelkedtek: az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) 95 agrár- és élelmiszeripari termék árából álló élelmiszerár-indexe reálértéken, tehát inflációval korrigálva az 1960 óta tartó adatgyűjtés kezdete óta sosem volt még olyan magas, mint idén februárban. 

Ezt a háború tovább súlyosbíthatja. Ukrajna fekete-tengeri kikötői az orosz ostrom miatt leálltak, ezért az ukrán készletekből betárazni vágyó közel-keleti és észak-afrikai országok nem jutnak ellátmányhoz. Az idei termés is veszélyben van: lassan a tél végével el kell kezdeni vetni, de a háború miatt nem világos, hogy ez sikerül-e majd. További gond a háborúhoz köthető munkaerőhiány: az idénymunkások egy része elmenekült, másik részük beállt harcolni – nyilatkozták a Financial Timesnak és az Economistnak elemzők és termelők.

A harcok közvetlen pusztítása mellett a közvetett kereskedelmi és logisztikai problémák, például a műtrágyához, rovarirtó szerekhez és vetőmagokhoz való hozzáférés is veszélybe került, amit súlyosbít, hogy Oroszország és Kína, két fontos műtrágyatermelő egy ideje korlátozza az exportot. A potenciális globális hatásokat jelzi, hogy Brazília, a világ egyik legfontosabb élelmiszer-exportőre például a mezőgazdasági kálium majdnem felét Oroszországból és Belaruszból szerzi be.

Oroszország esetében a kereskedelmi elszámolásokat és a logisztikát is nehezítő pénzügyi szankciók is visszafoghatják az exportot: bár az élelmiszerkereskedelmet az Egyesült Államok és az Európai Unió direkt kihagyta a szankciók alól, a pénzügyi blokád itt is járulékos károkat okoz. De a harcoknak is van közvetlen negatív hatása: a Fekete-tengeren az utóbbi hetekben találat ért több orosz kikötőbe tartó hajót, és a háborús helyzet miatt ma már nem nagyon lehet biztosítást kötni fekete-tengeri utakra. 

Az orosz kormány azt is felvetette, hogy a nyugati szankciókra válaszul korlátozzák majd egyes nyersanyagok exportját, de egyelőre nem világos, hogy ez az agrárexportot is érinti-e majd. Más országok ugyanakkor már meglépték a mezőgazdasági kivitel visszafogását, a potenciális ellátási gondokra hivatkozva Szerbia, Indonézia, Moldova és Magyarország is hozott hasonló lépést, a magyar kormány a gabonaexportot tiltotta be. 

Ukrajna és Oroszország együtt kalórialapon a teljes globális élelmiszerkereskedelem 12 százalékáért felelős. Az ukrajnai konfliktus különösen a búza és a kukorica piacán jelent globális kockázatot, miután a két ország együtt a világ búzaexportjának közel harmadát, a kukoricaexport ötödét adja. Teljes globális termelési érték alapján utóbbi a hatodik, előbbi a hetedik legtöbbet fogyasztott mezőgazdasági termék a világon, és mindkettő fontos takarmány is, azaz az állattartásban is érzékelteti majd a hatását a háború.

Ezáltal a háború amellett, hogy növeli az eleve erős inflációs nyomást a nyugati világban, jóval súlyosabb társadalmi és politikai feszültségekhez vezethet az ukrán és orosz agrárimporttól függő fejlődő országokban, és árfelhajtó hatásán keresztül tucatnyi más helyen is. Legutóbb 2008-ban járt ilyen magasan a búza ára, akkor a rossz ausztrál és orosz termelés miatt; az ezt követő időszakban Haititól Elefántcsontpartig 40 országban törtek ki tömegtüntetések; és egyes elemzők és kutatók az arab tavasz eseményeit is részben az elszaladó élelmiszerárakkal magyarázzák

Harminc százalékkal drágult, még harminccal drágulhat

A búzaellátást már eddig is számos tényező hátráltatta: több jelentős búzatermelő országban a vártnál rosszabb volt a termés az utóbbi években, a koronavírus-járvány pedig a keresletnövekedésen, az idénymunka nehezedésén, a logisztikai fennakadásokon és az ellátási láncok szétzilálásán keresztül is hátráltatta az agráriumot. Az élelmiszerárakra emellett áttételesen hatással van sok más termék és szolgáltatás inflációja is, az üzemanyagár-emelkedéstől kezdve a sofőrhiány okozta fuvarozási árnövekedésig.

Emiatt a világ búzatartalékai az előző öt év átlagánál 31 százalékkal alacsonyabbak; a búza ára február közepére 49 százalékkal volt magasabb a 2017 és 2021 közötti átlagárnál, és az ukrajnai orosz invázió óta további 30 százalékot emelkedett. Az árak ingadozását jelző mutatók súlyos és gyors kilengéseket mutatnak, és a Rabobank szerint további 30 százalékos áremelkedés is jöhet – sorolja a problémákat az Economist.

A mostani áremelkedés azért is érzékeny a fejlődő országok számára, mert az ukrán válság során a kockázatosabbnak tartott fejlődő országok valutái a tőke menekülése miatt jellemzően vesztenek értékükből a globális nyersanyagpiacokat uraló amerikai dollárral szemben, amely ebben a helyzetben biztonságos menekülővaluta lévén erősödik. A FAO szerint már a háború előtt is jó 800 millió ember élt élelmiszer-bizonytalanságban, azaz a világ lakosságának több mint tizede számára nem volt biztosított a megfelelő kalóriabevitel, ezen a mostani áremelkedés tovább fog rontani

Különösen nehézzé válhat a helyzet az ukrán importtól függő szegényebb államok számára. Ukrajna a búza fő forrása más országok mellett Szomália, Szíria, Líbia és Libanon számára. Libanon súlyos példája annak, hogy mekkora társadalmi károkat okozhat az ellátási helyzet további romlása. Az országban már eddig is válságos volt az élelmezési és szociális helyzet, búzából jelenleg egyhavi tartalék van, de a étolaj és a gabona nagy része is a két háborúban álló országból származik. Az utóbbi időszak gazdasági válsága és a libanoni font dollárral szembeni durva gyengülése (2019 nyara óta 90 százalékos esése) miatt becslések szerint a lakosság kétharmada él a szegénységi küszöb alatt, az élelmiszerár-infláció elérte az ezer százalékot. 

Tavalyi búzabeszerzései 70 százalékát Ukrajnából és Oroszországból fedezte az ENSZ Világélelmezési Programja is, amely a legszegényebb országok élelmezését segíti. A szervezet vezető közgazdásza szerint már eleve gondot okozott számukra, hogy a rossz kanadai, amerikai és argentin termés miatt a búza ára jelentősen nőtt a tavalyihoz képest, az ukrajnai konfliktus pedig egy „szükségtelen megasokk”. 

Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Mongólia búzaimportja majdnem teljes egészében Oroszországból származik, bár esetükben a közelség miatt vélhetően mérsékelt lesz a szankciók és az azokhoz köthető logisztikai problémák hatása. Ellenben a szintén erősen orosz importfüggő Nicaragua, Benin, Tanzánia és Kongó esetében az orosz export csökkenése nem irreális forgatókönyv.

Az orosz búza legnagyobb vásárlója Egyiptom, a második Törökország. Utóbbi számára

a fekete-tengeri (kereskedelem) logisztikai és árelőnyt jelent (…) A költségek jelentősen fognak növekedni, ha az Egyesült Államokból vagy Ausztráliából kell kiváltani a kieső orosz és ukrán importot

– mondta egy török elemző a Financial Timesnak. Ezt súlyosbítja, hogy a török infláció Recep Tayyip Erdogan elnök unortodox pénzügypolitikájának is köszönhetően februárban 54,4 százalékos volt.

Egyiptomban a hatóságok azt állítják, a jelenlegi búzatartalékok június közepéig kitartanak, és onnantól a hazai betakarításból tudják majd fedezni az igényeket. Ugyanakkor az ellátási gondokat jelzi, hogy egy március eleji tendert már kénytelenek voltak lefújni, miután a korábbi 20 ajánlat helyett csak három búzaexportőr jelentkezett, és mindhárman az egyiptomi kormány lehetőségeinél magasabb áron. Ha a kormány emelni kényszerül a kenyér hatósági árát, az növeli a társadalmi felfordulás kockázatát, figyelmeztettek piaci elemzők.

Irakban  pedig már meg is indultak a tüntetések az élelmiszerárak növekedése miatt, amelyet a kormány az ukrán háborúval magyaráz.

Vannak optimistább jóslatok is

Ezzel együtt a FAO adatai szerint a búza még mindig mérsékeltebb havi szintű infláción ment keresztül a „Fekete-tenger térségében tapasztalt ellátási bizonytalanság és fennakadások” miatt (2,1 százalékos növekedés), mint a gabona (4,7 százalék) és a kukorica (5,1 százalék). Utóbbiak nagyrészt a brazil és argentin termeléssel kapcsolatos problémákat jelzik, bár a kukoricaexport terén az ukrajnai háború itt is érezteti a hatását. Egy harmadik, hasonló terület a napraforgóolaj-piac, ahol Ukrajna és Oroszország együtt a globális export 80 százalékát adja – ennek hatását jelzi, hogy a FAO növényiolajár-indexe 15,8 ponttal, 8,5 százalékkal emelkedett februárban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJön a háború hatása a boltokba: Németországban korlátozhatják az étolajvásárlástKiesett az ukrajnai nyers étolaj termelés, és egyelőre nem tudják pótolni.

Vannak ugyanakkor optimistább értékelések is. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának márciusi globális keresleti és kínálati előrejelzése szerint az ausztrál és indiai búzatermelés növekedése részben ellensúlyozza az ukrán és az orosz export csökkenését. Emiatt a jelentés szerint az idei ellátási kilátások javultak, az év végére a globális búzatartalék 281,5 millió vékára (7,7 millió tonna) rúghat. Ugyanakkor a kukorica terén ez a jelentés is enyhe csökkenést vár az ukrajnai háború hatására.

Az persze kérdéses, hogy más termelők mennyiben tudnak enyhíteni egy esetleges elhúzódó háborút és elmaradó ukrán vetést. Egyfelől a magas világpiaci árak több termelőt is arra ösztönözhetnek, hogy olyan területeket is bevonjanak a termelésbe, amelyeket alacsonyabb árak mellett nem érné meg. Másfelől a termesztők költségei is nőnek, a műtrágya világpiaci ára a fent említett ellátási gondok miatt egy év alatt több mint háromszorosára nőtt.

Az árak alakulására az időjárás is nagy hatással lesz: az ausztrál többlettermés például a rekordmennyiségű esőzések következménye, amelyek nem biztos, hogy a következő aratásig megismétlődnek majd. Brazíliában eközben szárazság fenyegeti az idei termést.

Egy további faktor, amelyet egyes elemzők kiemeltek, hogy Kína az utóbbi évben nagyon jelentős készleteket halmozott fel egyes alapvető élelmiszerekből, a fogyasztást messze meghaladó felvásárlásokkal pedig a globális árnövekedéshez is jelentősen hozzájárult. Az amerikai agrárminisztérium becslése szerint idén év közepére a világ kukoricatartalékának 69 százaléka, a rizstartalék 60 százaléka, a búzatartalék 51 százaléka felett Kína rendelkezik majd, amely példátlanul magas érték az emberiség 20 százalékát adó ország számára.  

Ezzel szemben a kínai állami médiában megszólaló helyi akadémikusok szerint nem Kína tehet az áremelkedésről, hanem részben a Covid-járvány kitörése után megcsappanó termelés, a nyugati világ gazdaságélénkítő csomagjai által felvert globális likviditás és az abból fakadó piaci spekuláció, valamint a globális élelmiszer-kereskedelem négyötödét felügyelő négy nagyvállalat árfelhajtó üzletpolitikája.

Világ búza élelmiszer kereskedelem infláció kukorica mezőgazdaság orosz-ukrán konfliktus Oroszország Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2022. június 30. 14:11 Világ

Szennyvízből készült kézműves sört dobtak piacra Szingapúrban, és elég jól fogy

A szingapúri vízműcég és egy kézműves főzde közreműködéséből létrejövő ale a fenntartható vízhasználatra buzdító lakossági kampányokban is szerepet kap.

Avatar
2022. június 30. 10:03 Adat, Világ

Új, kelet-európai központja van a kontinens kábítószeriparának

Az ENSZ új jelentése szerint veszélyes irány a marihuána egyre több országra jellemző legalizálása, a kokaingyártás nő, az európai csempészet pedig átalakul.

Pálinkás József
2022. június 29. 17:54 Világ

Inkább Oroszországnak fáj a tudományos együttműködések korlátozása

A Nyugatnak az orosz tudósok személyes hozzájárulása és néhány nyersanyag hiányozhat, Oroszországnak viszont a legmodernebb kutatási eszközök.

Fontos

Kiss Péter
2022. június 29. 16:04 Pénz

Miért nem gondolta senki, hogy ennyire elszáll az infláció?

Olyan sokáig nem volt gond a pénzromlás ütemével, hogy az elemzők, jegybankárok és befektetők emlékezetéből is kikoptak a korábbi inflációs időszakok.

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.