2022 volt az az év, amikor országos szinten közvetlenül szembesülhettünk az időjárás megváltozásával: előbb a kiszáradó tájjal és folyókkal vagy a júniusban hulló falevelekkel, majd a boltokban az Európa-rekord inflációval.

A meteorológiai szolgálat által történelmiként jellemzett aszály a klímaválatozásnak egyik leginkább kitett – és a klímavátozásért egyik leginkább felelős – szektorban, a mezőgazdaságban is rendkívüli károkat okozott.

A legfontosabb szántóföldi növények közül:

• a kukorica termésátlaga 57 százalékkal csökkent az előző évhez képest,
• a repcéé 31 százalékkal,
• a napraforgóé 29 százalékkal,
• a búzáé 26 százalékkal,
• az árpáé 25 százalékkal.

A déli országok mellett Magyarország van leginkább kitéve a klímaváltozásnak a Kárpát-medence sajátos klímája miatt, mivel extrém hőmérsékleti ingadozások és nagy szárazságok érzékenyebben érintik. A medence a szárazföld belsejében van, és a tengerhez közelebbi területek lassabban melegszenek fel a víz hűtő hatása miatt.

A tavalyi aszály – amelyet a következő években pusztítóbbak követhetnek az El Niño miatt – ténylegesen és kimagaslóan a magyar mezőgazdaságnak okozta a legnagyobb kárt az uniós tagállamok közül: 18 százalékkal csökkent a mezőgazdaság kibocsátás egy év alatt.

A Kárpát-medencei éghajlat mellett a sebezhetőség másik oka a mezőgazdaság szerkezete. Ahogy a KSH is írja, a magyar termelési szerkezet a szántóföldi növénytermesztés irányába tolódott el, így az ágazat “rendkívül érzékeny az egyre gyakoribb időjárási szélsőségekre”. A tavalyi aszály valóban jelentősen nagyobb károkat okozott a szántóföldeken, mint gyümölcs- vagy zöldségtermesztésben. 

A őszi betakarítású – így a nyári aszályokra különösen érzékeny – kukorica a búza mellett a legfontosabb szántóföldi növény Magyarországon. A kukoricának az egyenletes, de nem túl forró nyári meleg az ideális, és különösen életciklusa elején elegendő csapadék. Mivel egyre kevésbé állnak elő ezek a feltételek, rövid távon hangsúlyosabbá válhat a strapabíróbb búza és a napraforgó termesztése.

Az adatokból is látszik, hogy a viszonylag egyszerűen termelhető, nyár elején aratott búza hozama kevésbé esett vissza. Tavaly emiatt megfordult a betakarított búza és kukorica mennyisége: 2021-ben még kukoricából takarítottak be többet, tavaly viszont búzából, méghozzá 50 százalékkal többet.

Az export visszaesése amiatt is érzékeny a magyar mezőgazdaság számára, mert a két fő termékből, kukoricából és búzából egyaránt a világ 10-15 legnagyobb exportőre között szerepelt Magyarország az elmúlt években. A kukoricatermesztés azonban egész EU-ban nálunk csökkent a legnagyobb mértékben (a termésátlag pedig egyedül Romániában volt alacsonyabb).

A harmadik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény a napraforgó, bár exportban korábban sem volt akkora szerepe, mint a búzának és a kukoricának.

Az EU-n belüli legnagyobb ütemű mezőgazdasági visszaesés az egyik oka a legmagasabb uniós élelmiszer-inflációnak. A KSH adatai alapján egy év alatt:

• a búza felvásárlási átlagára 79 százalékkal nőtt,
• a repcéé 62 százalékkal,
• a kukoricáé 56 százalékkal,
• a napraforgóé 53 százalékkal.

Az, hogy a szántóföldi növénytermesztés túlsúlya miért teszi érzékenyebbé a mezőgazdaságot, az is mutatja, hogy a zöldségtermesztés kevésbé esett vissza. A legfontosabb zöldségfajták közül:

• a csemegeuborka mennyisége 17 százalékkal az előző évhez képest,
• a paradicsomé 10 százalékkal,
• a zöld paprikáé 8 százalékkal,
• a zöldborsóé 5 százalékkal.

A gyümölcsök közül a legnagyobb területen termesztett alma mennyisége jelentősen, közel 40 százalékkal esett, ugyanakkor a meggy, a cseresznye, a kajszi- és az őszibarack mennyisége magasabb lett az egy évvel ezelőttihez képest (további adatok a KSH összefoglalójában).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre bizonytalanabb a magyar alma sorsa, az idei termés évtizedes távlatban is a legrosszabbA szárazság mellett a korosodó állomány és a fejlesztések hiánya is gondot okoz a legfontosabb magyar gyümölcs termesztésében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idei rekordaszálynál is súlyosabbak előtt állunk, és a magyar mezőgazdaság nem készült fel erreAz elmúlt évtized éghajlati trendjei a globális és hazai élelmiszertermelést is nagy kihívások elé állítják. A G7 Podcast e heti vendégei a Másfélfok.hu szerzői.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Borzasztóan hat ez rám. De mi tehetünk róla” - hogyan pusztított az aszály a községekben?Dió nagyságú krumpli, tojás méretű karalábé és kimerült kutak. A klímaváltozás miatt többen feladták a háztáji gazdaságukat, mert csak az idejüket vesztegették vele.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet aszály búza kukorica mezőgazdaság napraforgó Olvasson tovább a kategóriában