Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. november 11. 11:45 Világ

Nagyon gyorsan nő az élelmiszertermelés károsanyag-kibocsátása

Az elmúlt 30 évben 17 százalékkal nőtt a mezőgazdaságból és élelmiszertermelésből származó üvegházhatású gázok (ühg) globális kibocsátása – többek között ez derült ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO, Food and Agriculture Organization) glasgow-i COP26 klímacsúcson közzétett elemzéséből, amiről a Financial Times számolt be.

Az élelmiszertermelés, különösen a mezőgazdasági termelés céljából megvalósuló erdőírtás és az állattartásból származó metán kibocsátása jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz: a friss jelentés szerint a szektor 2019-ben a globális ühg-kibocsátás 31 százalékát adta. Ez a becslés arányaiban hasonló az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) korábbi  számításaihoz, ami 2007 és 2016 között 25-30 százalék körülre becsülte a mezőgazdaság és az élelmiszeripar globális kibocsátáshoz való hozzájárulását.

A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA), a Columbia Egyetem és a Potsdami Klímaügyi Intézet (Potsdam institute for Climate Impact Studies) közreműködésével létrejövő elemzés szerint az erdőirtás volt a kibocsátások legjelentősebb forrása 2019-ben, mintegy 6 százalékos szén-dioxid egyenértékű kibocsátással. A nagyrészt a szarvasmarhák emésztése közben keletkező bélben oldódó fermentáció 5 százalékot, míg az állati trágya 2 százalékot tett ki.

A metán és a dinitrogén-dioxid, amely a szén-dioxidnál sokkal jelentősebben járul hozzá a felmelegedéshez, a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat összes kibocsátásának mintegy 30 százalékát adta. A metán a szarvasmarhák emésztése közben keletkezik és így kerül a légkörbe, a dinitrogén-dioxid pedig főleg a trágyából válik ki. A két szektor a globális metánkibocsátás több mint feléért, és a globális dinitrogén-dioxid-kibocsátás 78 százalékáért felelős. Az elemzés alapján a termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységek, tehát például a szállítás, tárolás és az élelmiszergyártás kibocsátása is nőtt, és ezek összesen több mint a felét teszik ki az élelmiszertermelési rendszerek kibocsátásának.

A jelentés szerint a mezőgazdaság és élelmiszeripar összkibocsátáshoz való hozzájárulása Latin-Amerikában volt a legnagyobb (72 százalék),  Afrikában 57, Ázsiában és Észak-Amerikában pedig közel 24 százalékot tett ki. Országos bontásban Kína, India, Brazília, az Egyesült Államok és Indonézia kibocsátása volt a legnagyobb. Brazíliában és Indonéziában inkább a növekvő földhasználat, az Egyesült Államokban, Kínában és Indiában pedig inkább a termelésből és az ellátási láncokból származó kibocsátás járult hozzá a kibocsátás növekedéséhez.

A jelentést azt követően tették közzé, hogy a glasgow-i klímacsúcson az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emirátusok vezetésével több mint 30 ország jelentette be, hogy a következő öt évben több mint 4 milliárd dollárt fektet be a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatok technológiai innovációjába a globális felmelegedés mérséklése érdekében.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ élelmiszeripar klímaváltozás mezőgazdaság üvegház üvegházhatású gáz Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?

Mészáros R. Tamás
2024. június 13. 05:19 Világ

Elkezdődött a harc a kínai elektromos autók ellen, kétélű fegyverekkel

Az Európai Bizottság védővámokat vetett ki, noha korábban ezek más szektorokban nem jártak sikerrel. Alternatív eszközök viszont nem nagyon vannak az EU kezében.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 05:03 Élet, Pénz

Egyre bátrabban szabotálják a kártyás fizetést éttermek és kis üzletek

Ez akkor szokott történni, amikor érzik, hogy a vásárlók is partnerek, de arra is utalhat, hogy nő a gazdaságon belül a szürke zóna.

Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

A gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

Gergely Péter
2024. június 15. 17:33 Pénz

Berobbant a csok plusz, megint nagyon fogynak a támogatott lakáshitelek

Háromszor annyi támogatott lakáshitelt vett fel a lakosság 2024 első négy hónapjában, mint egy éve, ami egyértelműen a csok plusz megjelenésének tulajdonítható.