Csaknem kétszer annyi 65 év feletti ember halt meg az extrém magas hőmérséklet miatt az elmúlt tíz évben a világon, mint az 1990-es években átlagosan. Ez a szám közel az ötszörösére is nőhet a következő évtizedekben.
A világ leggazdagabb 1 százaléka, 77 millió ember ugyanannyi szén-dioxid kibocsátásáért felelős fogyasztásán keresztül, mint az emberiség legszegényebb kétharmada, 5,1 milliárd ember.
A kitermelésben érdekelt országok változatos okok miatt mennek szembe a klímacélokkal.
A magasabb energiakiadásokkal járó extra terhet mindenképp enyhíteni kell majd, hogy ne szenvedjenek aránytalanul nagy hátrányt az eleve sérülékeny csoportok.
Az agrártámogatási rendszer sajátosságai miatt fasorok és mezsgyék tűntek el, mert a gazdák területalapon kapják a támogatást. A Podcast vendége Báldi András kutatóprofesszor.
Az óceánjáró hajók füstjében található kén segített kordában tartani a klímaváltozást, a partok közelében élők egészsége árán.
Idén 30 százalékkal kevesebben repültek svéd járatokon, mint 2019-ben. Több EU-tagállamban is hasonlóak az arányok, globálisan azonban nincs érdemi csökkenés.
Magyarországon egyre gyakoribb a Nyugat-nílusi láz, és egyre jobban érzik magukat az inváziós szúnyogfajok. A klímaváltozás nekik kedvez.
Egy kis utánajárással viszonylag alapos információkat kaphatunk az adott bankról, ha fontos számunkra, hogy a pénzünk segítse a klímaváltozás elleni fellépést.
Indonéziában és Malajziában látványosan kevesebb erdőt irtanak ki, Brazíliában Lula megválasztása hozhat változást, több szegény országban viszont romlik a helyzet.