2023-ban az előző évhez képest 1,1 százalékkal nőtt, és ezzel történelmi csúcsra emelkedett a globális szén-dioxid-kibocsátás a Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint.
Az elmúlt években látványosan alakul át a Dél-Alföld: egyre nagyobb a vízhiány, pusztul a madárvilág, egyre több az invazív faj. Állami segítség viszont nem látszódik.
Nőtt az EU-ban a megújuló energiaforrások aránya a közlekedésben 2013 és 2022 között, de nem elég gyorsan a kitűzött cél eléréséhez.
A fejlett országokban a 2000-es évek vége óta csökkenő szén-dioxid-kibocsátás mellett nő a gazdaság, és a legtöbb feltörekvő és fejlődő országban is meglazult az összefüggés.
A klímaváltozással nemcsak az a baj, hogy megsülünk vagy éhen halunk, hanem összedöntheti azt a pénzügyi és gazdasági rendszert, amely kimenthetne még a bajból.
A gazdaság gyors zöldítéséből eredő haszon majdnem háromszorosa annak, mint amennyit el kell költeni a klímavédelmet szolgáló célok elérése érdekében.
Tavaly volt a legmelegebb évünk, de a hófödte Davosban ebből nem sokat érzékeltek.
A német gazdák hetek óta tartó tüntetéseit megelőzően a belga, ír, spanyol, francia, és a holland gazdák is tüntettek. A közös pont, hogy túl nagy tehernek érzik a klímaintézkedéseket.
Évtizedek tétlensége után az emberiség nagyot lépett a klímakatasztrófa elkerüléséért.
Előremutató kezdeményezések mellett legalább ugyanannyit léptünk hátra, miközben a károsanyag-kibocsátás változatlanul növekszik.