Minden országban alulbecsülik az emberek a klímaváltozás miatt aggódók arányát a népességen belül, ami nehezebbé teszi a harcot ellene, mivel a döntéshozók, vállalatok így kevésbé érzik a nyomást a változásra.
Mi történt? 125 országban, csaknem 130 ezer embert kérdeztek meg egy kutatásban arról, ők mennyire támogatják klímaváltozás elleni küzdelmet és hogy látják a többi ember szerepét benne.
Számokban: míg tízből heten hajlandóak lennének saját jövedelmük legalább 1 százalékát erre a célra fordítani, addig csak kicsivel több mint négy honfitársukról tételezik fel ugyanezt.
- Magyarországon a válaszadók 73 százaléka áldozna a célra jövedelméből, míg a többi magyar 37 százalékáról gondolja, hogy megtenné ugyanezt.
Ezt az „érzékelési rést” részben magyarázza az „egyéni optimizmus, társadalmi pesszimizmus” jelensége, amikor az emberek hajlamosak magukról pozitívabban, másokról negatívabban gondolkozni.
- Fontos szerepe van a médiának, ahol a pozitív üzenetek kevésbé izgalmasak, nehezebben terjednek, mint a klímakatasztrófával riogatók.
Jelentősek a regionális különbségek a válaszoknál: a gazdagabb országokban adakoznának kevesebben. Bangladesben az emberek 83 százaléka, az USA-ban mindössze 48 százaléka lenne hajlandó áldozni erre a jövedelméből.
- Ennek oka, hogy az alacsonyabb jövedelmű országokban több ember megélhetése kerül közvetlenül veszélybe az éghajlatváltozással összefüggő extrém időjárási események, áradások, tűzvészek miatt.
Alulnézet: a kutatásból kiderült, nem mindegy az sem, hogy a politikai, vállalati döntéshozók milyen kifejezéseket használnak a klímapolitikákkal kapcsolatban.
- Ha a „tiszta energiát” helyezik a középpontba, többen támogatják az adott szabályozást, mint a negatív kontextusba helyezés. Például a „kivezetés” szó használata jobban megosztja az embereket.
Mi várható? A kutatások tanulsága, hogy hatékonyabban lehetne cselekedni, ha inkább a konkrét megoldásokkal foglalkoznánk, mert a közmegegyezés már adott a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Élet
Tarthatatlan a helyzet a palackvisszaváltó automatáknál, lépnek a boltok
Sok pénzbe fog kerülni, de elkezdik kiköltöztetni a visszaváltó automatákat az eladótérből, már amennyiben tudják.
A Balatonnál lehet a magyar MotoGP-futam, az állam ötmilliárd forintja füstölt el
A hajdúnánási pályából jó eséllyel nem lesz semmi, jövőre valószínűleg a magántulajdonú Balaton Park Circuiton száguldhatnak a motorversenyzők.
Építünk ide egy nagy lakóparkot, az óvoda, az orvos és a közlekedés meg legyen a város baja
A beruházókat semmi sem kötelezi arra, hogy a közcélú igényeket figyelembe vegyék, így csak akkor építenek óvodát vagy rendelőt, ha nekik is megéri.
Fontos
Európai üzemek zárnak be, romlanak a kilátások az olajiparban
Az év eleji optimizmus után az olajipar komoly nehézségekkel küzd a globális gazdasági problémák miatt, Európában pedig különösen borúsak a kilátások.
Megakadályozza a fiatalok lakásszerzését az ingatlanpiaci ár-bér spirál?
A magas négyzetméretárak és az alacsony megtakarítási lehetőségek komoly akadályokat gördítenek a fiatalok elé.
Egyedül Szíjj László örülhet a mai építőipari adatnak
Miközben továbbra is szenved a hazai építőipar, nagyot ugrott a megrendelésállomány két állami óriásprojektnek köszönhetően, amelyeket a Duna Aszfalt nyert el.
