Minden országban alulbecsülik az emberek a klímaváltozás miatt aggódók arányát a népességen belül, ami nehezebbé teszi a harcot ellene, mivel a döntéshozók, vállalatok így kevésbé érzik a nyomást a változásra.
Mi történt? 125 országban, csaknem 130 ezer embert kérdeztek meg egy kutatásban arról, ők mennyire támogatják klímaváltozás elleni küzdelmet és hogy látják a többi ember szerepét benne.
Számokban: míg tízből heten hajlandóak lennének saját jövedelmük legalább 1 százalékát erre a célra fordítani, addig csak kicsivel több mint négy honfitársukról tételezik fel ugyanezt.
- Magyarországon a válaszadók 73 százaléka áldozna a célra jövedelméből, míg a többi magyar 37 százalékáról gondolja, hogy megtenné ugyanezt.
Ezt az „érzékelési rést” részben magyarázza az „egyéni optimizmus, társadalmi pesszimizmus” jelensége, amikor az emberek hajlamosak magukról pozitívabban, másokról negatívabban gondolkozni.
- Fontos szerepe van a médiának, ahol a pozitív üzenetek kevésbé izgalmasak, nehezebben terjednek, mint a klímakatasztrófával riogatók.
Jelentősek a regionális különbségek a válaszoknál: a gazdagabb országokban adakoznának kevesebben. Bangladesben az emberek 83 százaléka, az USA-ban mindössze 48 százaléka lenne hajlandó áldozni erre a jövedelméből.
- Ennek oka, hogy az alacsonyabb jövedelmű országokban több ember megélhetése kerül közvetlenül veszélybe az éghajlatváltozással összefüggő extrém időjárási események, áradások, tűzvészek miatt.
Alulnézet: a kutatásból kiderült, nem mindegy az sem, hogy a politikai, vállalati döntéshozók milyen kifejezéseket használnak a klímapolitikákkal kapcsolatban.
- Ha a „tiszta energiát” helyezik a középpontba, többen támogatják az adott szabályozást, mint a negatív kontextusba helyezés. Például a „kivezetés” szó használata jobban megosztja az embereket.
Mi várható? A kutatások tanulsága, hogy hatékonyabban lehetne cselekedni, ha inkább a konkrét megoldásokkal foglalkoznánk, mert a közmegegyezés már adott a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Élet
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Fontos
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
