Minden országban alulbecsülik az emberek a klímaváltozás miatt aggódók arányát a népességen belül, ami nehezebbé teszi a harcot ellene, mivel a döntéshozók, vállalatok így kevésbé érzik a nyomást a változásra.
Mi történt? 125 országban, csaknem 130 ezer embert kérdeztek meg egy kutatásban arról, ők mennyire támogatják klímaváltozás elleni küzdelmet és hogy látják a többi ember szerepét benne.
Számokban: míg tízből heten hajlandóak lennének saját jövedelmük legalább 1 százalékát erre a célra fordítani, addig csak kicsivel több mint négy honfitársukról tételezik fel ugyanezt.
- Magyarországon a válaszadók 73 százaléka áldozna a célra jövedelméből, míg a többi magyar 37 százalékáról gondolja, hogy megtenné ugyanezt.
Ezt az „érzékelési rést” részben magyarázza az „egyéni optimizmus, társadalmi pesszimizmus” jelensége, amikor az emberek hajlamosak magukról pozitívabban, másokról negatívabban gondolkozni.
- Fontos szerepe van a médiának, ahol a pozitív üzenetek kevésbé izgalmasak, nehezebben terjednek, mint a klímakatasztrófával riogatók.
Jelentősek a regionális különbségek a válaszoknál: a gazdagabb országokban adakoznának kevesebben. Bangladesben az emberek 83 százaléka, az USA-ban mindössze 48 százaléka lenne hajlandó áldozni erre a jövedelméből.
- Ennek oka, hogy az alacsonyabb jövedelmű országokban több ember megélhetése kerül közvetlenül veszélybe az éghajlatváltozással összefüggő extrém időjárási események, áradások, tűzvészek miatt.
Alulnézet: a kutatásból kiderült, nem mindegy az sem, hogy a politikai, vállalati döntéshozók milyen kifejezéseket használnak a klímapolitikákkal kapcsolatban.
- Ha a „tiszta energiát” helyezik a középpontba, többen támogatják az adott szabályozást, mint a negatív kontextusba helyezés. Például a „kivezetés” szó használata jobban megosztja az embereket.
Mi várható? A kutatások tanulsága, hogy hatékonyabban lehetne cselekedni, ha inkább a konkrét megoldásokkal foglalkoznánk, mert a közmegegyezés már adott a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
