Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2022. szeptember 11. 04:34 Élet

„Borzasztóan hat ez rám. De mi tehetünk róla” – hogyan pusztított az aszály a községekben?

Gabriella hatvan éve él és gazdálkodik ugyanabban az utcában a szabolcsi Vasmegyeren. Hagyományos zöldségeket termeszt a kiskertjében, de hiába locsolta őket, az országot sújtó nyári szárazság miatt alig lett idén termése.

„A sárgarépa akkora, mint az ujjam, a karalábé meg mint a tojás. A meggyfáról sem lehetett használni semmit” – mondta a 80 éves nyugdíjas gyógyszerész.

A mostanihoz hasonló szárazságra nem is emlékszik. „Gyerekkoromban is volt forró nyár, de termés mindig volt” – mondta.

Ugyan az ország jelentős részében javult az aszályhelyzet az elmúlt hetek esőzései miatt, az 1700 fős Vasmegyer környékén továbbra is „rendkívüli aszály” van a Vízügyi Főigazgatóság adatai alapján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak a szavak szintjén készült a kormány az ország elsivatagosodásáraMár kormánytagok is sokat beszélnek az aszályról, de a megközelítést még mindig a károk gyors enyhítése és az öntözés fejlesztése dominálja.

Gabriella érzetét az életében nem tapasztalt szárazságról az országszerte kiszáradt patakok, a nyár közepe óta hulló falevelek, a megsárgult parkok vagy a több települést sújtó vízhiány mellett az időjárási statisztikák is alátámasztják. A vízügy szerint 1901 óta nem esett olyan kevés csapadék Magyarországon, mint az év első hét hónapjában.

A szárazság nemcsak a vízellátásban, a mezőgazdaságban vagy az erdőtüzek miatt okozott talán soha nem tapasztalt problémákat, hanem a Gabrielláéhoz hasonló háztáji gazdaságoknál is. Erről az ország négy településén, a Vas megyei Bobán, a veszprémi Nemesvámoson, a borsodi Mezőcsáton, valamint a szabolcsi Kótajon és Vasmegyeren beszéltem több mint egy tucat, saját célra termesztő emberrel, még a szárazság enyhülését elhozó augusztus 20-i hétvége előtt.

Kiszáradt kutak, 60 százalékos visszaesés

Az egykor a vasútnál dolgozó nyugdíjas, Kálmán hatvan éve kertészkedik a Vas megyei Bobán. A településen az ünnepi hétvége esői előtt az ország nagy részével szemben nem a legmagasabb fokú, „rendkívüli” volt az aszályhelyzet, hanem eggyel alacsonyabb, „erős”.

A vízügy aszálytérképe augusztus 19-én, az esőt hozó ünnepi hétvége előtt

Ezzel együtt Kálmán sem tapasztalt még hasonló szárazságot. Hiába locsolja őket, pusztulni kezdtek a fenyőfái és a berkenyéi, a zöldségei is szenvednek. Általános tapasztalat, hogy kevesebb és kisebb zöldségek teremnek a locsolás ellenére, ha egyáltalán van termés.

„Pedig régebben öntözés nélkül is olyan termések voltak, hogy na” – mondta. A szárazságtól az állatok is szenvednek, az aszály miatt nehezebben jutnak táplálékhoz, és Kálmán növényeit is szokatlan mennyiségben lepték el a hangyák, darazsak és madarak.

Kálmán csapvízzel locsol, de a településen többeknek is kiszáradt a kerti kútja, például a közelben élő Gábornak. „Harminc éve gazdálkodom itt, de most először kiszáradt a kút. Legrosszabb esetben kétnaponta mindig tudtunk húzni belőle, de most nincs utánpótlás. A környéken sok helyen száradt ki” – mondta a kétszáz négyzetméteren zöldségeket termesztő férfi. „Megsínyli a növény, de annyi termés lesz, ami elég nekünk” – tette hozzá.

A Veszprém megyei Nemesvámoson is gond a kutak kiszáradása. „Mellbevágó, ahogy szalmává égett a fű” – mondta egy fiatal nő. Náluk is kiszáradt a tíz méter mélyre fúrt kút augusztus elején, bár szerinte ez nem először fordult elő, de a mostani helyzet „mégis extrém”.

A vízügy aszálytérképe augusztus 31-én

A Vas megyei településen egy nagyobb gazdálkodóval is beszéltem, aki 16 hektáron termeszt búzát, árpát és repcét. Kukoricát már nem, mert állítása szerint azt feldézsmálnák a túlzottan elszaporodott vadállatok. A környéken az őszi árpát és búzát még a nagy szárazság előtt, júniusban aratták le, azoknak nagyjából 20-40 százalékkal maradt el a terméshozama az átlagostól.

A repcét azonban még nem takarította be, amikor beszéltünk, viszont ott a későbbi aratás miatt nagyobb visszaesésre számít. „A környékbeli gazdáknál nagyjából 60 százalékkal maradt el a termésátlag a megszokottól” – mondta a gazda, akinek további nehézség, hogy a megemelkedett energiaárak miatt a költségei is nőttek.

Már nem zúgnak a fűnyírók

Ezzel együtt a Bobánál kevésbé csapadékos környékeken még nehezebb helyzetben vannak a háztáji gazdaságok. Az észak-alföldi Mezőcsáton még most is „erős” az aszály, és az ott élő Margit az egyre melegebb időjárás már fel is hagyott a gazdálkodással. „Korábban én is és a közeli faluban élő anyukám is termesztett zöldséget és gyümölcsöt, de mindketten abbahagytuk, mert nem láttuk értelmét, csak az időnket pocsékoljuk” – mondta a középkorú nő, aki egy miskolci gyárban dolgozik.

Tavaly döntötték el, hogy nem próbálkoznak többet, idén azért mégis elvetettek hagymát és fokhagymát, de hiába locsolták a növényeket, nem fejlődtek.

Sok háztáji gazdálkodás számottevő anyagi segítséget is jelent, beszéltem olyan nyugdíjaspárral, akik állításuk szerint nem is jönnének ki a nyugdíjukból, ha zöldségre-gyümölcsre külön kellene költeniük.


Videó az aszály sújtotta Kiskunságról

A Mezőcsáttól több mint száz kilométerre lévő, szabolcsi Vasmegyeren élő Judit is hasonló elhatározásra jutott, bár már két-három éve. Húsz éven át gazdálkodott, eleinte még „öröm volt vele foglalkozni”, nagyjából három éve azonban látványosan romlanak az időjárási körülmények.

„Olyan volt a burgonya, mint a dió, a fehérrépa, mint a ceruza. Virágokat is ültettem, de már azt sem csinálom. Felesleges energia, idő ültetni, gondozni őket” – mondta. Azért idén is megpróbálkozott még ribizlivel, málnával, egressel, de hiába locsolta, mind kiszáradt.

Judit a világszerte zajló rovarpusztulást is érzékeli. „Látom, ahogy a méhecskék fogyatkoznak, amikor söprögetek, seprem össze a holttesteket, el vannak gyengülve, korábban ilyen nem volt. A környéken nincsenek már szitakötők, békák, fecskék. Tavaly kettő békát láttam, pedig 10-15 éve még rendesen voltak. A Tiszán kis szigetek alakultak ki, ilyen sem volt még” – mondta a húsz éve Vasmegyeren élő középkorú nő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgészen dermesztő, ahogy a rovarvilág észrevétlenül kipusztul körülöttünkSokan már évtizedekkel ezelőtt felfigyeltek a földi élet szempontjából alapvető fontosságú jelenségre, amit az elmúlt években számos kutatással alátámasztották.

„Borzasztóan hat ez rám. Már nem zúgnak a fűnyírók. De mi tehetünk róla” – mondta a nyíregyházi gyárban dolgozó nő, aki nagyon aktívan követi a klímaváltozásról szóló híreket, elsősorban az Euronews-on. Azt mondta, igyekszik minél több emberrel beszélni a buszon, a településen járva vagy a munkahelyén, de úgy érzi, hiába.

„Mindenki panaszkodik a szárazság miatt, de amikor a saját felelősségünket firtatom, témát váltanak, terelnek. Nem érdekli ez az embereket” – mondta, utalva a klímaváltozást előidéző túlzott fogyasztásra.

Repedezett termőföld egy kukoricatáblában a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovátnál. Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

A klímaváltozástól félelem több beszélgetésben felmerült, de ez valóban megragadt az aggodalmak szintjén, senki nem beszélt alkalmazkodásról vagy érdemi cselekvésről. „Se tél, se négy évszak nincsen már, és ez sokakat aggaszt. Engem leginkább az, hogy a gyerekek, unokák hogy fogják így leélni az életüket” – mondta egy 50 éves mezőcsáti gyári munkás.

„Tegnap elmentünk biciklizni, és szörnyű, amit láttunk. Fel van sülve a kukorica, össze van csavarodva a levele” – mondta egy vasmegyeri bolti eladó, aki „el van szörnyülködve” a klímaváltozástól. „Nincs már tél, nincs már négy évszak. Megdöbbentő, és ki tudja, mi vár még ránk?” – mondta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idei rekordaszálynál is súlyosabbak előtt állunk, és a magyar mezőgazdaság nem készült fel erreAz elmúlt évtized éghajlati trendjei a globális és hazai élelmiszertermelést is nagy kihívások elé állítják. A G7 Podcast e heti vendégei a Másfélfok.hu szerzői.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre bizonytalanabb a magyar alma sorsa, az idei termés évtizedes távlatban is a legrosszabbA szárazság mellett a korosodó állomány és a fejlesztések hiánya is gondot okoz a legfontosabb magyar gyümölcs termesztésében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkStabil baromfiudvar nagyhatalom vagyunkNégyből egy tojást még mindig nem a boltban vesznek meg a magyar vásárlók, hanem a háztáji gazdálkodásból szerzik be.

Élet aszály háztáji klímaváltozás mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Szentkirályi Balázs
2023. január 31. 20:28 Élet, Közélet

„Nehéz lesz visszaülni a tárgyalóasztalhoz” a debreceni akkumulátorgyár ügyében

Debreceni nagyvállalkozó forrásunk szerint fontos lenne a párbeszéd, hogy kiderüljön, mi a valós, mérhető és bizonyítható kockázata a CATL gyárépítésének, és mik az esetleg indokolatlan félelmek.

Torontáli Zoltán
2023. január 30. 13:03 Élet

Sokkal drágábbak lettek a napelemes rendszerek a kormány váratlan húzásai után

Ahhoz, hogy értelme legyen napelemet telepíteni, az új szabályok miatt ma már a legtöbb esetben további kiegészítő elemeket kell megvásárolni.

Torontáli Zoltán
2023. január 30. 04:34 Élet, Vállalat

Hiánycikk lett a fagyasztóláda, az árstopolt húsok felhalmozásának eszköze

A cukrot fel lehet polcozni a kamrában, de hova tegye az ember a csirkemellet? A fagyasztóláda ma a magyar vásárlók slágerterméke.

Fontos

Hajdu Miklós
2023. január 31. 18:06 Vállalat

Nyugodtan söröztek a városban a CATL vezetői a németországi beruházás bejelentése után

A vállalat most átadott türingiai beruházásával kapcsolatban környezetvédelmi aggályok helyett inkább a német-kínai viszony problémái merültek fel.

Bucsky Péter
2023. január 31. 04:34 Közélet, Vállalat

Felháborító az ezer milliárdos extraprofit a multiknál, Mészároséknál örvendetes

A Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok mintegy kétezer milliárd forintot kereshetnek az autópálya-koncesszión lapunk számításai szerint.

Fenntartással a fenntarthatóságról: elég-e emissziókról értekezni és klímavédelemmel foglalkozni?

A legtöbb vállalat a szén-dioxid-csökkentésre összpontosít, de érdemes más fenntarthatósági problémákkal is foglalkozni, mert előbb-utóbb fel fognak merülni.