Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. augusztus 13. 04:34 Élet, Közélet

Csak a szavak szintjén készült a kormány az ország elsivatagosodására

A Magyarországot sújtó idei történelmi aszályidőszakban lassan már azoknak is feltűnik a hőség és a stabilan csapadékszegény időjárás, akik barlangban hűsölve szeretik eltölteni a nyarat. Nem túlzás az ország kritikus mértékű kiszáradásáról beszélni, minden szinten fogy a víz: kevés az eső, csökken a talajban lévő víz mennyisége, egyre mélyebbre kell fúrni érte, apadnak vagy teljesen kiszáradnak patakok, folyók, a Velencei-tó és kisebb tavak, vízgyűjtők, tározók, a Hármas-Körösnél a békésszentandrási duzzasztó kiszáradt, elapadt a Tarna, és a földeken a napraforgók szárából is elillant minden nedvesség, több településen akadozott vagy akadozik a lakossági ivóvízellátás.

1901 óta a legszárazabb hét hónapon vagyunk túl, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik, országosan a 12 vízügyi igazgatóságból 10 területén van érvényben vízhiány elleni védekezési készültségi fokozat. Az Európai Bizottság azzal számol, hogy a következő három hónapban is folytatódik a száraz időjárás, ami a vízellátást is veszélyeztetni fogja.

Magyar sivatag

A közelmúltban az „elsivatagosodás” problémáját Magyarország miniszterelnöke kétszer is szóba hozta nyilvánosan. Tusványoson azt mondta, kormányát is terheli a felelősség azért a tarthatatlan helyzetért, hogy még mindig több víz megy ki az országhatárokon, mint amennyi bejön, a Kossuth Rádióban pedig a mezőgazdasági aszálykárok enyhítéséről beszélt. Agrárminisztere nemrég ennél tovább ment, és azt is mondta: országszerte átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtani, ugyanis „a megváltozott éghajlati körülmények között új szemléletre van szükség, a vízkészlet-gazdálkodásra kell helyeznünk a hangsúlyt.” 

Mindez egybevág azzal, amit természetvédők és civilek évek óta hangoztatnak, de a kormányzat számára sem idegen: Magyarország nemzeti klímavédelmi stratégiájának is fontos pontja volt már 2018-ban is. Néhány kisebb erőforrás-igényű fejlesztésen és pár kétségtelenül fontos mintaprojekten kívül mégsem történt lényegében semmi. 

A kormány most is főként a mezőgazdasági aszálykárok enyhítéséhez képes konkrét és gyors intézkedéseket rendelni. Az aszálykockázatok és károk jövőbeni növekedését már maga a kormány is előre jelezte évekkel ezelőtt, arra viszont továbbra sem mutatnak intézkedések, hogy 3-5-10 év múlva ne kelljen majd hirtelen ugyanilyen mezőgazdasági aszálykár-megtérítési programokat indítani.

Pedig a mezőgazdaság felkészítése a szárazabb időjárásra, és a klímaváltozás által megkövetelt vízkezelés érvényesítése két külön probléma, és bár a döntéshozók csak az előbbiről szeretnek beszélni, az utóbbi nélkül sehogyan sem lesz lehetőség az előbbire. Ha a kormányzat továbbra is ezen a pályán halad, akkor 10 év múlva nem a mezőgazdasági aszálykárok fognak fejfájást okozni a kormánynak, hanem az, hogy olyan kevés víz lesz az országban, hogy nem fogunk tudni minden földet öntözni, mesterséges tavakban horgászni, és az ivóvízhasználatot is át kell gondolni, állítja Dedák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője.

Miért más ez az év, mint az előzőek?

Több különböző tényező egybeesése okozza az idei extrém száraz és forró időjárást Európában és Magyarországon. Egyrészt az emberi tevékenység miatt az egész bolygón egyre melegebb van, másrészt a klímakrízis már önmagában sem csak az átlaghőmérséklet emelkedését, hanem az extrém időjárási jelenségek gyakoribbá válását jelenti. Másként fogalmazva, az egy dolog, hogy egyes területeken csökken az éves átlagos csapadékmennyiség például Magyarországon, az igazi probléma az, hogy a csapadék időbeli eloszlása egyre gyakrabban lesz kiugróan egyenetlen: sokáig nem esik, aztán lezúdul, mintha dézsából öntenék. A természetes élőhelyek, mezőgazdasági területek szempontjából ez az intenzitás egészen más következményekkel jár, ami pedig új stratégiákat követel az államtól és állampolgártól is, akár az adott élőhely védelmét, akár a hatékony vízgazdálkodást szeretné biztosítani.

Közrejátszik még az európai szárazságban a különösen elhúzódó La Niña-jelenség, valamint a 2020 második fele óta tartó – vagyis azóta halmozódó – csapadékhiány. Az elhúzódó hőségben kisebb eséllyel alakulnak ki lokális hőzivatarok is.

Az Európai Unió 45 százaléka érintett: például Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban a vízerőművek kapacitása és a víztározók szintje durván a fele az elmúlt 7-10 év átlagának, de majdnem ekkora a vízhiány Franciaországban vagy éppen Bulgáriában is. Több tucat folyó, több száz patak száradt ki Közép-Európában. Kiszáradt Olaszország leghosszabb vízfolyása, a Pó folyó, az Ibériai-félszigeten az Ebro kritikus szintre került. Az európai folyók túlnyomó többsége az átlagos vízhozam alatt „teljesít”, több száz tó kiszáradt.

Az aszályos területek eloszlásán látható, hogy számos ország érintett, de az egyik legnagyobb egybefüggő terület éppen Kelet-Magyarország.

Az ELTE kutatói nemrég felhívták a figyelmet arra is, hogy hosszú távon egész Európában csökken a talajnedvesség, de Magyarország a legkritikusabb területek közé tartozik. A legtöbb klímamodell szerint Európában ráadásul a következő évtizedekben egyszerre várható hőség és szárazság, ami további összetett extrém eseményekhez vezethet.

Volt stratégia, de elhalt útközben

A fenti jelenségek extrémek, de nem teljesen új keletűek. A klímakrízisről, a felmelegedésről és a nyári forró, száraz napok növekedésről évek óta tudunk, és éppen ezen káros hatások miatt igyekszik a nemzetközi közösség, az ENSZ, az EU fenntarthatósági gazdasági mutatókat érvényesíteni és különböző káros anyagok kibocsátását korlátozni.

Mindez különösen fontos a kontinens belsejében fekvő, mezőgazdasággal kiemelten foglalkozó Magyarország számára, hiszen a magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a bedurranó klímaváltozás. A legfontosabb terményeink, a búza és a kukorica, de a napraforgó is az érzékenyebb haszonnövények közé tartoznak.

A magyar kormány 2008-ban fogadta el az első, 2015-ben a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, ami a 2018-2030 közötti időszakra vonatkozik. A dokumentum évi 1 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést, 4 fokos nyári középhőmérséklet-emelkedést prognosztizál, és a nyári száraz időszakok hosszabbodását is rögzítik. 

A kétszáz oldalt meghaladó stratégia nagy része a dekarbonizációval foglalkozik, vízügyről, vízgazdálkodásról bő 10 oldalon olvashatunk. Ennek az is oka, hogy az EU-s vízügyi irányelvekkel összehangolt Nemzeti Vízstratégia, vagyis a Kvassay Jenő Terv már tartalmazza a követendő alapelvet, vagyis a „létesítmény-központú (hard) vízépítéssel szemben a vízigényt és -kibocsátást befolyásoló, integrált (soft) vízgazdálkodás bevezetését”. Úgy kell összehangoltan alakítania a kormánynak a vízgazdálkodási rendszereket és területhasználati szabályozásokat, hogy „a víz káros bősége a vízhiány mérséklésére legyen fordítható”.

A rövid és közép-hosszú távú cselekvési irányok között sorolja fel a dokumentum:

  • Vízvisszatartó vízrendezési gyakorlat teljes körű bevezetését vízgazdálkodásunkban, kistáji vízkörforgási rendszerek helyreállítását.
  • Víztározók kialakítását, vagyis a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Program folytatását. Ezek olyan árapasztó víztározók, amelyek segítenek az árhullámok kezelésében, de a megtartott vízzel árterek elöntése is lehetővé válik később. Épült ilyen Beregben, a Szamos-Kraszna közben, Tiszasülynél, Tiszaroffnál, Tiszakarádinál, főként 2008-2012 között. 
  • A gyors vízelvezetésen alapuló vízrendezési gyakorlat helyett a vízvisszatartó vízrendezés kialakítása ösztönzendő. 
  • Széles körű társadalmi párbeszédet kell kezdeményezni a fenntartható területhasználat és vízgazdálkodás elveiről és gyakorlati megvalósításáról. Feladat a társadalom és a víz viszonyának javítása.
  • A talajvíz szintjét befolyásoló vízfolyások kezelése során fontos a medermélyítés (csatornák) és medermélyülés (folyók) talajvízszint-csökkentő hatását elkerülő megoldások preferálása, beleértve a ma már indokolatlan, a vizet a területről elvezető csatornák felszámolását.
  • Víztakarékos öntözési technológiák elterjesztését.
  • Gyors ütemben kell terjeszteni a kisléptékű, természetközeli szennyvíztisztítás rendszereit.
  • Szükséges a vízpazarlás megszüntetése és a háztartáson belül keletkező szürkevíz újrahasználatának ösztönzése.

A fenti stratégiát a kormány tárgyalta, és a terv az volt, hogy megvalósítását négy cselekvési terv fogja biztosítani. A projektet a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálathoz tartozó Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztály (NAKFO) vitte az Információs és Technológiai Minisztérium megbízásából. 

A stratégia alapján készült első cselekvési tervet 2020 januárjában fogadta el a kabinet. A végleges verzió jelenleg nem elérhető a kormány honlapján, de a munkaverziójában a vízgazdálkodási intézkedéscsoportban ilyenek szerepelnek:

  • 2020. után megvalósítandó átfogó, ivóvízhálózat-rekonstrukciós program feltételeinek kidolgozása.
  • Új építésű épületek esetében a kötelező csapadékvízgyűjtés jogszabályi feltételeinek kidolgozása.
  • Módszertan kidolgozása a települések számára a települési belterületi vízrendezés klímahatásokhoz rugalmasan alkalmazkodó tervezéséhez.
  • A felszín alatti vízvisszatartási és tározási lehetőségek vizsgálatát célzó kutatás elindítása. 
  • Mezőgazdasági Vízgazdálkodás-Fejlesztési Szakpolitikai Program elkészítése az Agrárminisztériumnál. 
  • A klímaváltozás okozta növekvő vízigények megfelelő minőségű kielégítését célzó műszaki állapotjavítás a víziközmű-rendszerekben. 

A következő lépés a második cselekvési terv elfogadása lett volna. A vonatkozó kormányzati honlap szerint 2020 tavaszán már nagyban folyt a munka ezen az új cselekvési terven, „az érintett ágazgatok bevonásával”. A folyamat azonban a minisztérium felső szintjein 2021 végén elakadt, és arról született döntés, hogy csak a választások után kerülhet a kormány elé a terv.

A NAKFO leírása szerint a második cselekvési tervet még a minisztérium sem fogadta el, és hátra van még „a közigazgatási és társadalmi egyeztetési folyamatok során beérkező vélemények megválaszolása és ezek alapján a dokumentumtervezet aktualizálása, finomítása”, ami előreláthatóan 2022. második felében történhet meg. 

Öntözni, öntözni, öntözni

A fenti pontokból alig valósult meg valami, és a kormányzat szemléletének fókuszában jelenleg is a mezőgazdasági aszálykárok mérséklése, az öntözéses mezőgazdaság terjesztése, valamint a távlati tervekben a nagy duzzasztók és vízlépcsők állnak. A természetvédők szerint viszont hiába viszi fel a kormány 1-2 százalékról 4–8 százalékra az öntözhető mezőgazdasági területek arányát, ha egyszer nem lesz víz a folyókban vagy a felszín alatt, amivel öntözni lehetne.

A fenti stratégiákban rögzített vízkezelési elvek például csekély mértékben érvényesülnek a 2019. végi, öntözéses gazdálkodásról szóló törvényben, ami például az öntözési közösségek létrehozásával és az öntözővíz földeken történő átvezetésének, illetve egy későbbi törvénymódosítás az öntözési célú kutas talajvízvételezés adminisztrációjának megkönnyítésével „erősíti a mezőgazdaság alkalmazkodóképességét”. Ez utóbbi jogszabálymódosítás miatt az alapvető jogok biztosának jövő nemzedék védelméért felelős biztoshelyettese kifogást is emelt.

Dedák Dalma szerint az igazi problémát azok a vízügyi jogszabályok jelentik, amelyek alapján klímaalkalmazkodásra kapott uniós forrásokból végeznek Magyarországon olyan beavatkozásokat, melyek a víz lefolyását gyorsítják, illetve ezekkel kapcsolatban milliárdok mennek el mederkotrásra, folyóparti növényzetirtásokra, ártéri erdők pusztítására. A cél a káros többletvíz mielőbbi elvezetése, csakhogy ma már fontosabb lenne a víz országban tartása és minél nagyobb területeken való szétterítése, vagy beszivárogtatása, árterek bővítése, ahol csak erre biztonságosan lehetőség van.

„150 éve mindent arra építettünk ki, hogy levezessük a vizet, ezért is vágjuk ki a fákat a vízfolyások partjáról és a nyílt ártereken, árvízi levezetősávokat kialakítva. A cél mindig az, hogy gyorsítsuk az ár- és belvizek lefolyását anélkül, hogy megpróbálnánk ezeket hasznosítani. Így folyik ki több víz az országból, mint amennyi beérkezik” – mondja a szakember.

A völgyzáró gátaknak ökológiai szempontból negatívak a hatásai, és csak lokálisan, egy szűk területen kezeli a sok vagy kevés víz problémáját. A kormányzat azért preferálja, mert bár nagy a beruházásigénye, viszonylag egyszerű, és kevés földkisajítással jár.

Egy nagy gát lokálisan megemeli a vízszintet, lényegében egy tó keletkezik a folyóból, amiből aztán lehet egy darabig öntözni. A mezőgazdasági parcellák vízpótló öntözése azonban csak a haszonnövény termesztését segíti, de ettől még az adott táj vízháztartása nem lesz jobb, a talajnedvesség és felszín alatti vízszint nem vagy csak a tározó közvetlen környezetében fog megnövekedni, a tározótól távolodva nem áll meg a kutak vízszint-süllyedése, holott a felszín alatti vizek utánpótlódására és talajnedvességre lenne szüksége a természetnek. Hosszú távon ez a gazdálkodóknak is jó lenne, de egyelőre a régi, berögzült vízgazdálkodási és mezőgazdasági gyakorlatok a legnagyobb akadályai a komplex megoldásoknak.

A nagy területen történő elárasztás másféle gazdálkodást kíván meg az érintett területeken, gabona helyett sok helyen például gyümölcstermesztésre vagy legelőgazdálkodásra kellene átállni. Az agrártámogatások háromnegyedét azonban a szántóföldi gazdálkodásra fordítjuk, csupán a maradék 25 százalékon osztozik minden más művelési ág, állítja a WWF munkatársa.

Kicsiben megvan

Vannak azért egyértelműen pozitív példák: a Vásárhelyi Program utolsó elemeként megépült beregi tározóból nagy területre lehet kiengedni a vizet, ez a rendszer megfelel a vízmegtartási és a természetvédelmi szempontoknak is.

Két elem azért megvalósult a hangzatos éghajlatváltozási cselekvési tervből is. Egyrészt 2017 és 2021 között a WWF, a Belügyminisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közös projektjében öt településen kísérleti jelleggel valósít meg vízmegtartó és a klímaváltozással kompatibilis vízgazdálkodást.

  • Püspökszilágyon egy patakon lassították a lefolyást, hogy elkerüljék a villámárvizeket,
  • Bátyán megújították a csapadékvíz-gazdálkodást,
  • Rákócziújfalun hatékonyan tárolják a belvizet,
  • Ruzsán a szürkevizet is megtartják és felhasználják,
  • Tiszatarján hullámtéri tájgazdálkodást folytatnak.

Másrészt az elmúlt három évben Magyarország részt vett egy 1,77 millió eurós nemzetközi talajvíz-kezeléssel és -megtartással foglalkozó nemzetközi projektben. A célzott felszín alatti vízutánpótlási rendszerek kiépítése egy új, Nyugat-Európában már kipróbált technológia. Ezek a rendszerek képesek a felszín alatti földrétegekben eltárolni a csapadékos időszakokban jelentkező többletet. A magyarországi mintaterület a Maros hordalékkúpján, a Tisza két legnagyobb mellékfolyója (Körös és Maros) között található, Csanádapáca és Medgyesbodzás környékén. A földalatti gát a projekt záróközleménye szerint megvalósítható lenne a területen, de az állítólag elkészült hatástanulmányra vonatkozó kérdéseinkre nem kaptunk választ a NAKFO-től. 

Az agrárminiszter három konkrét projektet említett, amikor a jelenlegi aszályhelyzet kapcsán a kormányzat elmúlt években befejezett vízügyi infrastruktúrafejlesztéseit igyekezett összeszedni: mintegy 3 milliárd forintból korszerűsítették a derecskei főcsatornát, bővítették az öntözési lehetőségeket a Hajdúhátságon 2,5 milliárd forintból, és befejezték a jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukciójának első ütemét 1,6 milliárd forintból. Ez utóbbi projektben jelenik csak meg az éghajlatváltozás vizekre gyakorolt hatásának mérséklése mint cél. Mindeközben az öntözés fejlesztésére 70 milliárd forintot szán a kormány.

Dedák Dalma szerint alapvető szemléletváltozásra lenne szükség a lakosság, a gazdák és az állam részéről. „A minisztériumokban az érintett szakterületi irányítás szétaprózódott, a vízügy egy része a Belügyminisztériumhoz, másik része az Agrárminisztériumhoz tartozik, a klímavédelemmel a Technológiai és Ipari Minisztérium foglalkozik, sőt, még a Duna Stratégia ügyei is másik szervnél, a külügyminisztériumban találhatók. Szintén más minisztériumok, illetve más államtitkárságok kezelik a terület- és településfejlesztési és környezetvédelemmel, természetvédelemmel kapcsolatos ágazati irányítást, holott átfogó stratégia nélkül csak az ország kiszárítását folytatjuk.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozásA déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve a klímaváltozásnak Európában. A szárazság várhatóan harmadával csökkenti a termésátlagokat. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár tízből kilenc magyar tart a klímaváltozástól, egyre többen érzik a személyes felelősségüketGyakorlatilag nincs senki, aki még mindig kétségbe vonná a klímaváltozás tényét, és a magyarok döntő többsége, 90 százaléka kifejezetten tart is tőle.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkForradalmi az amerikai klímavédelmi csomag, de az 1,5 fokos célt bukjuk veleTöbb amerikai elnök is nekifutott már, de ez az első alkalom, hogy egy klímacsomagot sikerült átnyomni a szenátuson. Ez nagy dolog, még ha sok baj is van a törvénnyel.

Élet Közélet aszály csapadék klímaalkalmazkodás klímaváltozás öntözés sivatag vízgazdálkodás wwf Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Nagy Krisztina
2022. október 5. 16:35 Élet, Közélet

Tengernyi kockázatot hordoz, ha nem foglalkoznak eleget a médiaműveltséggel az iskolában

Az életkori sajátosságokhoz igazodó médiaoktatásnak segítenie kellene, hogy a gyerekek megtanuljanak viszonyulni a fogyasztott médiatartalmakhoz.

Szekszárdi Júlia
2022. október 3. 16:22 Élet, Közélet

Még mindig szép számmal akadnak olyan tanárok, akik a digitális eszközökben ellenséget látnak

A tankönyvszöveg megjelenítése digitális táblán nem azt mutatja, hogy sikeres volt a digitális átállás.

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2022. október 2. 04:34 Élet

Fordított olajszőkítést hozhat a 480-as dízel a fűtési szezonban

Bizonyos háztartások fontolóra vehetik az olajjal történő kiegészítő fűtést, hogy elkerülhessék a kedvezményes gázkvóta túllépését.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. október 6. 11:47 Közélet

A zaporizzsjai erőmű körül dúló harcok megmutatták az atomerőművekkel kapcsolatos legnagyobb dilemmát

A fosszilis üzemanyagárak növekedésével megnőtt az atomenergia vonzereje, ugyanakkor Zaporizzsja esete jól mutatja, hogy a reaktorok mennyire kitettek a háborús fenyegetésnek.

Pálos Máté
2022. október 5. 16:48 Közélet

Egy dolog, hogy elértéktelenedett a bérük, de össze is omlott az oktatás körülöttük

Bár a tanárbéreket még 2014-ben fagyasztotta be a kormány, évtizedes tendenciák jutottak el nagyjából mostanra arra a pontra, ahonnan már nincs visszaút, ahol már nincs veszítenivaló. 

Torontáli Zoltán
2022. október 5. 12:51 Vállalat

Új konkurenciát kaptak a nagy drogériák, a Kifli.hu után újabb cseh szereplő érkezett a magyar piacra

A Pilulka leginkább egy drogéria áruválasztékát fedi le, a raktárbázisa pedig Szlovákiában van.