A 2010-as kormányváltást követő években a fideszes politikusok visszatérő témája volt az „elmúlt nyolc év” hibáinak ostorozása, hiszen erre az időszakra mutogatva meg lehetett magyarázni a nehézségeket. Az idő múlásával ez a kifejezés kikopott a használatból, és felváltotta Gyurcsány Ferenc nevének ismételgetése, ami már csak azért is hasznos a kormányoldal szempontjából, mert egyre nehezebb felidézni, hogyan mentek ténylegesen a dolgok 2010 előtt.
Másrészt, mivel 12 év folyamatos kormányzás ritka a magyar történelemben, adná magát ennek az időszaknak az értékelése. Mi itt a G7-nél mégis azt gondoljuk, hogy a választások előtti számvetés időszakában érdemes a két időszakot egyben mérlegre tenni. Nem azért, mintha a 2010 előtti időszak feltétlenül jó támpontot adna azzal kapcsolatban, hogy mi várható egy esetleges ellenzéki választási győzelem után. Inkább azért, mert a nemzetközi referencia – a hazánkhoz hasonló sorsú, adottságú országok sikerei és kudarcai – mellett mégiscsak Magyarország 2010 előtti és utáni korszakának összehasonlítása alapján lehet leginkább megítélni a kétpártrendszer felé haladó politikai osztály teljesítményét.
Nem célunk ugyanakkor győztest hirdetni, hogy melyik időszak volt sikeresebb a gazdaságban, vagy bizonyult élhetőbbnek társadalmi szempontból. Ezt már csak azért is nehéz lenne megtenni, mert a két időszakban rengeteg körülmény nagyon eltért, például a 2008-as válság kitörése és utóhatásai vagy éppen az elérhető uniós források nagysága miatt.
Kiindulópontnak nem azért jelöltük ki 2002-t, mert így kerek számra jön ki az azóta eltelt idő, hanem mert előtte nagyon kevés statisztika lelhető fel a maiakkal összehasonlítható formában. Így is előfordul majd, hogy bizonyos adatsoraink például csak 2004-től indulnak.
A sorozatban olyan területeket vizsgálunk meg, amelyek egyrészt kellően fontosak – jóformán mindenkit érintenek az országban –, másrészt ilyen időtávon már kifejezetten látványosak lehetnek a változások. Így sor kerül majd egyebek mellett a demográfiára, az egészségügyre, az életszínvonalra, a munka világára, az oktatásra és a gazdasági versenyképességre is.
Törekszünk a tömörségre, a sorozat sok cikke nem lesz hosszabb néhány bekezdésnél és ábránál, de lesznek egy-egy nagyobb ágazatot összefoglalóan értékelő írások is. Sorozatunk holnap indul, jó olvasást!
