Nem tűnik racionálisnak, hogy Magyarországon dolgozóknak csak a fele vállalja az oltást, de az oltásellenességről könyvet író amerikai szociológus szerint a döntés nem pusztán a racionalitáson múlik.
Kizsigereltségről, félelemről és komoly erőforráshiányról számoltak be a kórházakból olyan ápolók, akik több évtizedes pályafutásuk legkeményebb időszakát élik át.
Ennek a speciális területnek a szakértői olyan tudás birtokában vannak, amit eddig csak korlátozottan használtunk ki.
Pont a világjárvány kellős közepén alakítják át gyökerestől a szakmát, és ez tanácstalanságot, frusztrációt szül.
A kórházak telítődésével az eleve kizsigerelt ápolók akár két-három ember munkáját végzik el, miközben számos munkatársuk kapta el a vírust.
Ha a béremelést nem követik az egészségügyi finanszírozás struktúráját érintő reformok, félő, hogy középtávon újratermeli a rendszer a hálapénzt.
A lengyel Mercator Medical a járványnak köszönhetően hatalmas formában van, nyereségrátája a 60 százalékot közelíti.
A magánegészségügyi szolgáltatók egyetértenek azzal, hogy a kata ne legyen a színlelt munkavállalás eszköze, de szerintük az orvosoknál indokolatlan ez a szigorítás.
Az egészségügybe 150 milliárd forint pluszforrás érkezett az első félévben, ebből a tesztelés a tavasz végéig alig 650 milliót vitt el.
A válasz nem egyértelmű, attól függ, hogy mit nevezünk jó ellátásnak, de Obama elnök egykori tanácsadója megmondta a véleményét.