Kemény állításokat fogalmaz meg a Magyar Orvosi Kamara (MOK) abban a tanulmányban, amelyet február közepén adott át a Belügyminisztérium számára.

Miért fontos ez? A dokumentumban a hazai egészségügy főbb kihívásait gyűjtötték össze, a megállapítások között több rendkívül súlyos állítás is szerepel. 

• Az orvosok 38 százaléka egy klinikailag validált szűrőskálán is mérhetően diszfunkcionális pszichés állapotban van. A MOK szerint ennek többek között az az oka, hogy a járvány után orvosellenes központi kommunikáció alakult ki, az orvosokat sokszor megszégyenítő helyzetbe hozzák, ami rombolja az orvos-beteg kapcsolatokat.
• Ennek egyik példája a hálapénzt elfogadó és emiatt büntetőeljárás alá került orvosok esete, akiket munkaruhájukban, munkahelyükről, bilincsben, vezetőszáron visznek el a rendőrök, majd videón közszemlére is teszik, ugyanakkor az ellátás fenntartásáért áldozatokat hozó orvosokról semmilyen kommunikáció nincs.
• Az állami fogászati ellátás az összeomlás szélén áll, sokan már nem jutnak el rendszeresen fogorvoshoz. A fogatlanság népbetegséggé, a következményes, drága terápiát igénylő belgyógyászati, emésztőszervi rendellenességek kezelhetetlenné, a szájüregi rákos megbetegedés és halálozás még magasabbá válik az évtized végére.
• A fekvőbeteg-osztályok a szakápolás helyett szociális feladatokat látnak el. Sok embert nem tudnak vagy akarnak hazavinni a hozzátartozók (ha egyáltalán vannak), hogy otthon gondoskodjanak róla. Így viszont az amúgy is erőforrás-hiányos rendszerben a meglévő kapacitásokat nem megfelelő módon használják.
• Amikor egy kórház vagy annak részlege hosszabb vagy rövidebb ideig valamilyen okból kifolyólag nem tudja ellátni a területileg hozzájuk tartozó betegeket, akkor kijelölő határozat születik. Erre tavaly az esetek 19 százalékában tervezett javítás vagy fejlesztés miatt volt szükség, 81 százalékukra személyi, esetleg technikai hiányosság miatt.
• Probléma a rendszer lomhasága: sokszor hónapokig tart a legegyszerűbb, akár azonnal beszerezhető eszközök biztosítása. Egy vidéki kórházban például meghibásodott az egyik CT-re köthető monitor, emiatt 20 héten át a betegeknek egy 120 kilométerrel arrébb található kórházba kellett menniük.

Kontextus: ezek a problémák a betegeket nem csak a nagy műtétek esetén érintik, a kisebb vizsgálatok és beavatkozások is egyre hosszabb várakozással érhetőek el.

Igen, de az utóbbi időben egyre több helyről hallani, hogy a hálapénzrendszer felszámolásával az orvosok elvesztették érdekeltségüket abban, hogy több munkát végezzenek. A MOK szerint viszont a hálapénzek egyrészt csak egy szűk rétegnek jelentettek bevételt, másrészt a hálapénzt nem látó szakmákban is jelentősen növekedtek az előjegyzési és várólisták.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fogorvosi ellátások kétharmadát saját zsebből fizetik a magyarokEurópában az egyik legrosszabb a magyarok fogainak állapota, mégis nagyon keveset finanszíroz az állam a fogorvosi ellátásokból. Közben a fogorvoslás egyre több profitot teremel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMikor fogja kifizetni a tb, ha magánklinikára megy valaki egy műtétre?Lényegében ezen kezdett el dolgozni a kormányzati szakpolitika, de rengeteg a nyitott kérdés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok 7 százaléka már nem tud gyógyszert venni a saját településénLassú de kitartó tempóban fogynak a gyógyszertárak, miközben a költségeik egyre csak nőnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar orvosok több mint 40 százaléka tíz éven belül eléri a nyugdíjkorhatártEgyre közelebb áll a nyugdíjkorhatárhoz a magyar orvosok jelentős része, de a problémával nem vagyunk egyedül.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet egészségügy egészségügyi ellátás kórház magyar orvosi kamara tanulmány Olvasson tovább a kategóriában