Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2024. január 18. 04:34 Vállalat

A fogorvosi ellátások kétharmadát saját zsebből fizetik a magyarok

A magyar fogorvosi ellátások színvonala és a relatív alacsony költsége miatt jelentős a fogorvos-turizmus. Erről azonban nagyon keveset lehet tudni, hiába van közpénzen működő programiroda, nem osztanak meg nyilvánosan semmilyen érdemi információt. Pedig érdekes lenne tudni, hogy a magyar fogorvosok mekkora részben dolgoznak külföldieknek, ugyanis már egyre kevesebb fogorvos dolgozik a közfinanszírozott ellátásban.

Ha a fogorvosok lakosságarányos számát nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy európai viszonylatban is kevés a praktizáló fogorvosok száma. A 2021-es adatok alapján százezer főre vetítve 71 fogorvos dolgozott nálunk, amivel az európai országok alsó harmadába tartozunk. Ennél a legtöbb régiós országban sokkal jobban állnak, csak Ausztria és Szerbia marad el a magyar szinttől. Érdekesség hogy a kifejezetten gazdag Svájcban alig akad fogorvos – ez is a fogászati turizmussal állhat kapcsolatban.

A nem túl rózsás magyar helyzet kapcsán azt is érdemes szemügyre venni, hogy honnan indultunk: az összehasonlításhoz vizsgált 25 ország közül 2010-ben Magyarország még a 19. helyen állt, ez csökkent le 2021-e a 22. helyre. 

A fogorvosok lakosságarányos számának visszaesés a harmadik legnagyobb mértékű volt Magyarországon az európai országok közül.

Egyre több költség a társadalombiztosításban

A fogorvosi ellátást a társadalombiztosítás finanszírozásában alapvetően vállalkozások végzik, a fogorvosoknak a háziorvosokhoz hasonlóan praxisrendszere van. Ezeket a vállalkozásokat fizeti ki a praxis működtetése és az elvégzett munka után a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), amit a közbeszédben tb-ként nevezünk. 

A fogorvosi tevékenységet végző vállalatok éves beszámolói alapján lehet tudni, hogy mekkora az összes vállalkozás árbevétele, a NEAK beszámolói alapján pedig a tb-finanszírozás is ismert. Ebből ki lehet számolni, hogyan alakul a piaci és az állami finanszírozás összege és aránya. 

Az elmúlt években az állam a fogászati vállalkozások árbevételének 26-36 százalékát biztosította, összességében az elmúlt hat évben a tb-források a fogászati kiadások 32 százalékát adták.

A magyarok a saját zsebükből fizették a fogászati ellátások kétharmadát az elmúlt években.

Árnyalja a képet, hogy az árbevételben a nem számszerűsíthető fogászati turizmus is benne van, de magyarok is végeztetnek – bár feltételezhetően jóval kisebb mértékben -, külföldön ellátásokat.

A fogászati tevékenység bevétele összességében dinamikusan növekedett: 2015 és 2021 között a végleges KSH adatok alapján az árbevétel duplájára emelkedett, 2022-re a Nemzeti Cégtár adatai alapján további 28 százalék emelkedés volt. Ezek a nominális adatok, tehát az árbevétel emelkedése különösen 2022-ben összefügg az inflációval – ám a 28 százalékos növekedés az árak és a bérek növekedésénél is nagyobb.

A nyereség mindig is magas volt a területen: az adózás előtti eredmény 17 százalék körül alakult, míg 2022-ben már 22 százalékra emelkedett. 

2022-ben a fogászatokon hagyott minden elköltött 100 forintból 22 tiszta nyereség volt, jó üzletnek tűnik a fogászatok üzemeltetése.

Nem csak a fogászatok teljes bevétele nőtt gyorsan, hanem az állami finanszírozás is. Ez azon kevés területe az állami egészségügyi kiadásoknak, ahol nem csökkent, hanem még nőtt is reálértéken a finanszírozás szintje. Igaz, ahogy erre korábban utaltunk, a magyarok a fogászati kiadásaik kétharmadát eleve zsebből fizetik már hosszú évek óta.

A gyógyító-megelőző tb-kiadások*ez a háziorvosi és szakorvosi ellátás alapvetően, a kórházi ellátás nélkül. egyre nagyobb részét visz el a fogászati ellátás: a 2017-es 3 százalékról 2023-ra már 3,5 százalékra nőtt az aránya. A GDP arányában mérten is 20 százalékkal nőtt az állami fogászati kiadások aránya.

Nagyon egyenlőtlen azonban országosan, hogy hol mennyi pénz jut fogászatra: míg a 2022-es éves adatok alapján a fogászati szolgáltatásokra lakosonként 7757 forint jutott, addig a legtöbbet Baranyában 11.342 forinttal költött erre az állam, a legkevesebbet 5298 forinttal Komárom-Esztergom megyében. A kisebb jövedelmű megyékben költ többet a NEAK a fogászatra, míg a tehetősebbekben kevesebbet.

Az állami támogatások túlnyomó többsége vállalkozási formában működő fogászatokhoz érkezett, a 2022-es teljes éves adatok alapján a kifizetett összeg 86 százaléka érkezett ezekhez. További 5-5 százalékot az önkormányzati szervek és a civil szervezetek által működtett fogászatok kapták. A központi költségvetési szerveknek 3, a nonprofit gazdasági társaságoknak 1 százalék jutott, míg az egyházak szerepe marginális 0,04 százalékkal.

Amíg a finanszírozás adott volt, addig a körzetek betöltése egyre kevésbé. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) adatai alapján 2010 után megnőtt a betöltetlen körzetek száma. A statisztikában csak a már betöltött körzetek szerepelnek, ráadásul csak akkor kerül fel egy körzet, ha legalább fél éve nincsen érvényes szerződés a beöltésére.

Míg a 2010-es évek elején alig néhány körzet került fel a listára a 2013-as év kivételével, az utóbbi időszakban évi 15-20. A betöltéshez szükséges napok száma is jelentősen növekedett.

Tehetős városi nők rendelkeznek ép fogakkal

Egy nemrég megjelent tudományos publikáció a magyar lakosságot szájhigiéniai jellemzőit vizsgálta. A tanulmányt 5600 megkérdezett adatai alapján készítették. Az eredmények szerint a nőknél alacsonyabb volt a rossz szájhigiénia és a fogszuvasodás, de magasabb a fogínyvérzés esélye. Az életkor befolyásolta a fogszuvasodást és az ínyvérzést, különösen a 15-34 éves korcsoportban, ahol a legmagasabb volt a kockázat. Az iskolai végzettség korrelált a csökkent szuvasodással, különösen az érettségizettek vagy egyetemi végzettségűek esetében volt kisebb esélye ennek. A foglalkoztatottság is összefüggésbe hozható a jobb szájhigiéniával, ahogy a jó anyagi helyzet is csökkentette a fogszuvasodás valószínűségét. Az életmódbeli tényezők közül a nemdohányzóknál volt alacsonyabb a fogszuvasodás esélye.

A magyar lakosságnak nemzetközi szinten is kifejezetten rossznak a szájhigiéniai állapota:

az egész EU-ban csak Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában van több szuvas foga az embereknek, mint Magyarországon.

Az ENSZ adataiból az is látható, hogy olyan kiemelten szegény országok, mint Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Grúzia vagy éppen Üzbegisztán is jobb eredményt értek el.

Az Egészségügyi Világszervezet tanulmányából pedig az is látható, hogy a magyarok fizetik a legtöbbet a régióban saját zsebből a fogorvosi ellátásért, kevés országban kisebb csak a társadalombiztosítás aránya. Ilyenek a nem túl szociális gazdaság- és társadalompolitikát folytató országok, mint Svájc vagy Írország.

Külön problémás, hogy az öt év alatti gyermekek esetében is a magyaroknál az egyik leggyakoribb a kezeletlen szuvas fogak aránya. Minden második magyar gyereknél találnak szuvas fogakat, míg a jobban teljesítő európai országoknál csak minden harmadik-negyediknél.

A fogainkon is látszik a magyar egészségügy rossz finanszírozási szerkezete, és hogy sokan maradnak ki az ellátásból. A fogorvosok számának csökkenése, a betöltetlen praxisok számának növekedése pedig a jövővel kapcsolatban sem a javulást trendjeit mutatja, hanem sokkal inkább a további visszacsúszást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat egészségügy egészségügyi költés fogorvos fogszuvasodás társadalombiztosítás Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Bucsky Péter
2024. április 4. 04:34 Közélet, Vállalat

Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak

Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.

Hajdu Miklós
2024. március 31. 04:32 Élet, Vállalat

Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé

Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.

Fontos

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.