Mikor fogja kifizetni a tb, ha magánklinikára megy valaki egy műtétre?
Elkezdik rendszerszinten egybefésülni az állami és a magánegészségügyi szolgáltatásokat, ahogy a Portfolio írja, Takács Péter államtitkár legutóbb egy keddi előadáson utalt erre.
Miért fontos ez? Finanszírozási szempontból az egészségügy magán és állami ága jelenleg szétválasztva működik, tulajdonképpen más modellben dolgozik a kettő. Amennyiben megteremtik a pénzügyi átjárhatóságot, alapvető változások jöhetnek a páciensek számára is.
Felülnézet: az állam a beszedett adókból és járulékokból tartja fenn az állami rendszert, az Egészségbiztosítási Alap nem piaci alapon, lényegében nem is biztosítóként működik. A kórházaknak és szakrendelőknek ellátási kötelezettségük van, és meghatározott összegeket kapnak a tevékenységük után. A magánegészségügy ezzel szemben piaci alapon működik, piaci igényekre épül, magántőke beruházásokkal, piaci alapú árakkal és akár magánbiztosításokkal is.
- Határeset a keveredésre az állami feladatok kiszervezése, amikor például a laboratóriumi feladatokat vagy a dialízis kezeléseket egy-egy magáncégtől szolgáltatásként veszi meg az állam.
Alulnézet: óriási igény mutatkozik arra, hogy az állam a magánszolgáltatóktól is vásároljon szolgáltatást, vagyis a tb-járulékot fizetők ne csak állami intézményben kaphassanak ellátást.
Igen, de: abból az összegből, amit például egy állami kórháznak egy műtétért kifizetnek, nagy eséllyel nem lehet ugyanazt a műtétet egy magánklinikán megvenni.
- Már az is alapvető változás lenne, ha egy-egy beavatkozás után az állam azt a pénzt adná oda a magánklinikának, amit az államinak is odaad, így a betegnek csak az állami finanszírozás és a magánklinika díja közötti különbözetet kellene kifizetnie, vagyis olcsóbbá válna számára a magánellátás.
Csakhogy még ezzel is rengeteg probléma van. Újlaki Ákos, a Boston Consulting Group (BCG) partnere szemléletesen magyarázta el nemrég a G7-nek, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) tulajdonképpen infrastruktúrát finanszíroz. A területi ellátási kötelezettség fenntartása fix költség, az állami intézményeket akkor is ugyanúgy fenn kell tartani, ha a betegek egy része elmegy a magánrendelőbe. Ezért ha nem az állami, hanem a magánklinika kapja meg a pénzt, akkor az lényegében eltűnik az állami rendszerből, miközben a költségek döntően nem csökkennek.
A két rendszer közötti átjárhatóság megteremtése rendkívül bonyolult szabályozási feladat lesz, sok buktatóval. A VOSZ Egészségügyi Tagozatának elnöke például a Portfolión megjelent állásfoglalásában máris rengeteg nyitott kérdést tett fel.
Egyelőre csak az egyik részletben merült fel konkrét elképzelés: az állam ki fogja fizettetni a magánszolgáltatóval az onnan származó, de állami ellátásba kerülő szövődmények kezelésének költségét, a VOSZ pedig többek között azt is kérdezi most, hogy ez fordítva is érvényesíthető lesz-e.
Az államtitkár eddigi szavaiból csak annyi derül ki, hogy a NEAK szolgáltatásvásárlási funkcióját bővítenék, de kormányzati döntés lesz, hogy mely magánszolgáltatókat és milyen tevékenységre vonnak majd be. A szelektálást pedig alapvetően nem az állami ellátórendszer várólistáinak hossza határozza majd meg.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
