Hírlevél feliratkozás
Nagy Zsolt
2023. december 23. 04:34 Élet, Közélet

Amikor az orvos nyúl az eszközért, de az nincs ott, az megnehezíti a gyógyítást

Tucatjával menesztett kórházigazgatók, egyre türelmetlenebb beszállítók, a bérnővéri rendszer kivezetése – forró a levegő az év végén az egészségügyben. Miközben a kórházi várólisták egyre hosszabbak lettek, az orvosi eszközök fogyatkozni kezdtek, ahogy az ápolók, nővérek száma is.

Két országos intézet vezetőjét, 7 megyei és 15 városi kórház igazgatóját meneszti pozíciójából december 31-i hatályba lépéssel Pintér Sándor belügyminiszter. A távozó vezetők között vannak, akiket nyugdíjaznak, de többeket nem a koruk miatt állítanak fel a vezetői székből, az indok a kórházi gazdálkodás hiányossága. Idén történelmi rekordok dőltek a kórházak tartozásállományát tekintve: az összeg már nyáron (a négy orvosi egyetemet nem is számolva) elérte a 70 milliárd forintot, mindent összevetve 2023 októberében a számítások szerint nagyjából 123 milliárdos tartozást halmoztak fel a kórházak a beszállítókkal és egyéb partnerekkel szemben. 

” Mi már az év elején szóltunk, hogy ebből gondok lesznek, januárban rögtön egy 14 milliárdos adósságnövekedést láttunk. A kormányzat nem hallgatott ránk, a nyáron, amikor jeleztük, hogy ebből eszközhiány lesz, kiadtak egy nyilatkozatot, hogy nincs eszközhiány” – idézte fel Rasky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy kórházban ezrével használnak különböző eszközöket, melyek egy ponton,

ha a beszállító nem lesz kifizetve, nem érkeznek meg.

“Bizonyos eszközöket bizonyos helyzetekben lehet helyettesíteni, de amikor az orvos nyúl érte, és nincs ott, azért az nehézzé teszi a gyógyítást. Idén az eszközhiány miatt már jó néhány műtét elmaradhatott, amit a kórházak soha nem fognak beismerni” – véli.

A kórházi tartozások kiegyenlítésére az állam több mint 90 milliárd forintot adott, ugyanakkor ebbe a rendszerbe büntető-jutalmazó pontok is kerültek, így az, hogy egy kórháznak tartozása van, önmagában nem jelentette azt, hogy az állam ki is menti. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által közzétett adatbázisban szerepel, hogy melyik kórház milyen összegű támogatást kapott, azt viszont nem tartalmazza, hogy a tartozásállománynak mekkora részét fedezik. A probléma azzal, hogy a helytelen gazdálkodást bünteti az állam, hogy a beszállítónak igazából ahhoz nincs köze, hogy hogyan gazdálkodik a megrendelő, ő a megrendelést teljesíti, majd utána hoppon marad, ráadásul ennek egy teljes beszállítói láncra van hatása.

Az alábbi grafikonon látszik, hogy az arányaiban legkevesebb támogatást kapott kórház, a kaposvári Kaposi Mór Oktatókórház is masszív adósságállományt görgetett maga előtt, mely közel kétmilliárd forintra rúgott.

“A gyártók nagy része, akiktől a beszállító szerzi a megrendelés teljesítéséhez szükséges felszerelést, külföldi. Ők nem igazán értik, hogy mi a helyzet Magyarországon, a business-to-business viszonyokban nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy nem fizetik ki őket. Persze a magyar cégek próbálják elmagyarázni, hogy mi a helyzet, ezt meg a gyártó vagy elhiszi, vagy nem, egy ponton eljöhet az, hogy inkább nem szállítanak.”  – mondja Rásky.

A kórházigazgatók tömeges felmentése magával hozta a találgatásokat is, hogy mi lehet a kirúgás mögötti ok. Néhány esetben az igazgatók elérték a nyugdíjkorhatárt, míg más esetben – a Belügyminisztérium szerint – a nem megfelelő gazdálkodás miatt kell távozniuk, ugyanakkor a kirúgottak között ott van az a Bucsi László is, aki a Covid-járvány idején megtörte a nyilatkozati tilalmat, és beszélt arról, hogy a lélegeztetőgépre kerülő betegek 84 százaléka nem éli túl a fertőzést.  A gazdasági okok miatti kirúgást ugyanakkor Rásky is megerősítette a G7-nek. 

A kirúgott igazgatók által vezetett kórházakban egyébként 3 olyan intézmény is van, melynek tartozásállománya meghaladja az egymilliárd forintot: a dunaújvárosi, a békéscsabai és a tatabányai. Békéscsaba 2 milliárdnál is több tartozást halmozott fel, de a teljes listát nézve tulajdonképpen ezek nem kirívó számok, a tartozások között van tízmilliárdnál is nagyobb tétel (ez a Debreceni Egyetemhez köthető)

De mire megy el ez a rengeteg pénz? A gyógyszerek, orvostechnikai eszközök mindenhol komoly költséget jelentenek, ugyanakkor az energiaárak elszállásával az üzemeltetési költségek is jelentősen megnőttek. A budapesti kórházakat július 1. óta a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) üzemeltei, januártól pedig az összes kórháznak ők látják el az üzemeltetési feladatait. “Van tudomásom olyan  kórházról, ahol a tartozás 40 százaléka a KEF-nek áll fenn, ha ott kapnak egy 30 százalékos támogatást, akkor még az állami szereplőt sem tudták kifizetni, nem hogy a piaci beszállítókat.” – árnyalja a képet Rásky.

“A tavalyi évet megelőzően az volt az adósságoknál az „ökölszabály”, hogy a tartozások legalább fele az orvostechnikai beszállítók felé állt fenn, és nem volt az intézményeknek rezsitartozásuk. Tavaly év végén már arról beszélt Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója, hogy belépett a rezsitartozás is a tételek közé. Mivel nincsenek adósságszerkezeti adataink, az előfeltételezésünk az, hogy a mi lejárt követeléseink teszik ki a lejárt adósságok legalább 60 százalékát, kétharmadát. Ennek mond némileg ellent, hogy van olyan nagy kórház, amelynél 40 százalékot tesz ki az üzemeltetésből eredő ill. a BV-vel szembeni tartozásállomány. Mindenestre, bár nincs még pontos adatunk, egyes orvostechnikai cégek visszajelzései alapján nem ritka, hogy a mostani adósságrendezés során csak a lejárt követeléseik negyedét-harmadát kapták meg. Üdítő kivételnek számít egy kisebb szolgáltatótól kapott információ, amely szerint – kellő utánajárással és „sírással” – hozzájutott a követelései 60 százalékához.” – tette hozzá Rásky László.

A KEF megjelenése a kórházüzemeltetésben könnyebbség az intézményeknek abból a szempontból, hogy az így jelentkező költséget nem a kórháznak, hanem a központi költségvetésnek kell majd állnia, ugyanakkor nem meglepő módon itt is ismerős  cégekbe botlani: a takarítást például az a B+N Zrt. végzi majd a kórházakban, ami két év alatt szinte a semmiből több tízmilliárdos profitot ért el. Ez még NER viszonylatban is soknak számít, az állami milliárdokkal kitömött építőiparban is csak két cég tudott ennél magasabbat: a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László Duna Aszfaltja, illetve az Orbán Viktornak túrát szervező Garancsi István Market Zrt-je.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet egészségügy kórház tartozás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Váczi István
2024. április 3. 15:52 Élet

Új korszak előtt a G7

Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Fontos

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.