A múlt hét elején az utolsó pillanatban szedte le az üzemanyagárstop terhét (vagy legalábbis annak nagy részét) a benzinkutakról a kormányzat. Szerdán ugyanis két lépésben összesen 33, illetve 39 forinttal emelte a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árát a Mol. Ha ez még akkor is a kiskereskedőket terheli, egész biztosan tömegével zártak volna be a kutak.
Két nappal korábban azonban a kabinet a nagykereskedelmi árat is 480 forintban maximálta, így az árstop terhét – némileg leegyszerűsítve – a benzinkutakról a nagykereskedőkre tolta át*Egészen pontosan az addig a terhet teljes egészében viselő kiskereskedőkről az árstop költségének nagy részét a nagykereskedőkre pakolta át, kisebb részét a kiskereskedőkön hagyta, egy apró részét pedig magára vállalta a jövedéki adó csökkentésével.. Ez azért volt jól időzített húzás, mert a kiskereskedők ekkora árkülönbséget lényegében semeddig nem lettek volna képesek elviselni, a nagykereskedők jelentős része azonban olyan tőkeerős integrált olajvállalat, amely a veszteséget valamennyire szét tudja teríteni a tevékenységén.
Így bár utóbbi cégek már múlt szerdán is jelentős összeget buktak az új szabályozással – hiszen árstop nélkül 35-40 forinttal adták volna drágábban az üzemanyagot –, a piac azonnali összeomlását azonban így sikerült elkerülni.
Az elmúlt egy hétben azonban megint sokat változott a helyzet. Az orosz-ukrán háború és az annak kapcsán hozott szankciók miatt az olaj jegyzése több mint 20 százalékkal emelkedett. Ahogy egy piaci forrásunk fogalmazott,
nincsenek szavak arra, hogy a mostani elszabaduló termékárak mellett mennyire abszurd a 480-as árstop.
A rögzített ár mellett a nagykereskedők múlt hétfő óta az adók levonása után a dízelért nagyjából 272, a benzinért 262 forintot kapnak. A gázolaj esetében a viszonyítási alapként használt tőzsdei ár ennél már múlt héten nagyjából 30-40 forinttal magasabb volt, most pedig már 70-80 forint a különbség.
Sőt, ha a tegnapi olajárral és forint/dollár árfolyammal számolunk,*Itt érdemes megjegyezni, hogy ez az Európában irányadó Brent árára igaz, de a magyar piacon ármeghatározó nagykereskedő, a Mol ennél némileg olcsóbb, Ural típusú kőolajat használ. akkor
már egy liter kőolaj is drágább annál, mint amennyibe a magyarországi kutakon a feldolgozott üzemanyag literje kerül adók nélkül.
A nagykereskedők ennek megfelelően egyébként meredeken emelik is az áraikat azoknak a piaci szereplőknek, akikre a nagykereskedelmi árstop nem vonatkozik. A szabályozás ugyanis csak a kutak számára rögzítette a tarifát. Aki végfelhasználóként vásárol üzemanyagot, annak továbbra is a piaci árat kell fizetnie.
Utóbbi pedig szerdától rekordmértékben nő. A holtankoljak.hu adatai szerint a benzin beszerzési ára bruttó 41 forinttal, a gázolajé pedig 66 forinttal lesz magasabb, így előbbiért 549, utóbbiért 589 forintot kell fizetnie azoknak, akik nem fértek be az ársapka alá. Ebből persze mennyiség alapján a vevők kaphatnak némi kedvezményt, de ez – legalábbis az állami cégek szerződései alapján – nagyjából 6-7 forint lehet.
A holtankoljak.hu becslése szerint egyébként az árstop nélkül a kutakon jelenleg a dízel 640, a 95-ös benzin 594 forintba kerülne.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
