A múlt hét elején az utolsó pillanatban szedte le az üzemanyagárstop terhét (vagy legalábbis annak nagy részét) a benzinkutakról a kormányzat. Szerdán ugyanis két lépésben összesen 33, illetve 39 forinttal emelte a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árát a Mol. Ha ez még akkor is a kiskereskedőket terheli, egész biztosan tömegével zártak volna be a kutak.
Két nappal korábban azonban a kabinet a nagykereskedelmi árat is 480 forintban maximálta, így az árstop terhét – némileg leegyszerűsítve – a benzinkutakról a nagykereskedőkre tolta át*Egészen pontosan az addig a terhet teljes egészében viselő kiskereskedőkről az árstop költségének nagy részét a nagykereskedőkre pakolta át, kisebb részét a kiskereskedőkön hagyta, egy apró részét pedig magára vállalta a jövedéki adó csökkentésével.. Ez azért volt jól időzített húzás, mert a kiskereskedők ekkora árkülönbséget lényegében semeddig nem lettek volna képesek elviselni, a nagykereskedők jelentős része azonban olyan tőkeerős integrált olajvállalat, amely a veszteséget valamennyire szét tudja teríteni a tevékenységén.
Így bár utóbbi cégek már múlt szerdán is jelentős összeget buktak az új szabályozással – hiszen árstop nélkül 35-40 forinttal adták volna drágábban az üzemanyagot –, a piac azonnali összeomlását azonban így sikerült elkerülni.
Az elmúlt egy hétben azonban megint sokat változott a helyzet. Az orosz-ukrán háború és az annak kapcsán hozott szankciók miatt az olaj jegyzése több mint 20 százalékkal emelkedett. Ahogy egy piaci forrásunk fogalmazott,
nincsenek szavak arra, hogy a mostani elszabaduló termékárak mellett mennyire abszurd a 480-as árstop.
A rögzített ár mellett a nagykereskedők múlt hétfő óta az adók levonása után a dízelért nagyjából 272, a benzinért 262 forintot kapnak. A gázolaj esetében a viszonyítási alapként használt tőzsdei ár ennél már múlt héten nagyjából 30-40 forinttal magasabb volt, most pedig már 70-80 forint a különbség.
Sőt, ha a tegnapi olajárral és forint/dollár árfolyammal számolunk,*Itt érdemes megjegyezni, hogy ez az Európában irányadó Brent árára igaz, de a magyar piacon ármeghatározó nagykereskedő, a Mol ennél némileg olcsóbb, Ural típusú kőolajat használ. akkor
már egy liter kőolaj is drágább annál, mint amennyibe a magyarországi kutakon a feldolgozott üzemanyag literje kerül adók nélkül.
A nagykereskedők ennek megfelelően egyébként meredeken emelik is az áraikat azoknak a piaci szereplőknek, akikre a nagykereskedelmi árstop nem vonatkozik. A szabályozás ugyanis csak a kutak számára rögzítette a tarifát. Aki végfelhasználóként vásárol üzemanyagot, annak továbbra is a piaci árat kell fizetnie.
Utóbbi pedig szerdától rekordmértékben nő. A holtankoljak.hu adatai szerint a benzin beszerzési ára bruttó 41 forinttal, a gázolajé pedig 66 forinttal lesz magasabb, így előbbiért 549, utóbbiért 589 forintot kell fizetnie azoknak, akik nem fértek be az ársapka alá. Ebből persze mennyiség alapján a vevők kaphatnak némi kedvezményt, de ez – legalábbis az állami cégek szerződései alapján – nagyjából 6-7 forint lehet.
A holtankoljak.hu becslése szerint egyébként az árstop nélkül a kutakon jelenleg a dízel 640, a 95-ös benzin 594 forintba kerülne.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
