A 41 forintos drágulást okozó jövedékiadó-emelést a kormány és a Mol az EU-ra fogja, pedig az előírásoknak adóemelés nélkül is meg lehetne felelni.
Inkább a költségvetési hiány mérséklése érdekében szükséges 240 milliárd forintos bevételnövelés. De a januári 43 forintos üzemanyag-áremelés nem vezet ekkora adóbevételi többlethez.
Legutoljára 2018-ban lehetett az akkori fizetések mellett annyi üzemanyagot venni, mint most a mostaniakból, de még mindig jobb a helyzet, mint az év elején.
2022-ben az ársapka miatt újra több liternyi benzin és gázolaj jött ki egy magyar átlagfizetésből, az ársapka eltörlése óta tapasztalt drágulás viszont brutálisan lecsökkentette a megvehető literek számát.
A kormány készülhetett arra, hogy közvetlenül a szankciók életbelépése után engedje el a hatósági árat, amely mögül így arcvesztés nélkül hátrálhatott ki.
Felrobbant árszintek ide vagy oda, nem hazánk az egyetlen uniós ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt.
Két feltételhez kötötte a kormány, hogy januártól marad-e az üzemanyagokra vonatkozó árstop. A teljesülésük elég bizonytalannak látszik.
A statisztikai hivatal figyelembe vette, hogy július végétől sokan már csak piaci áron tankolhatnak, ennek azonban alig volt hatása az átlagárra.
Augusztus 19-én és 20-án nem szolgálnak ki üzemanyagot a Független Benzinkutak Szövetségéhez tartozó és azt támogató benzinkutak. A szövetséghez 500-600 töltőállomás tartozik.
Áfából a magyar autósok fizetik a legtöbbet az üzemanyagok után, a kormány mégis a jövedéki adót csökkentette, amely már a kötelező uniós minimumot sem éri el.