Nem is olyan régen még Magyarországra jártak tankolni a szomszédos országokból, a benzinársapka eltörlése óta viszont itthon drágább lett az üzemanyag, mint bárhol az szomszédos országok közül, ezért megfordult a benzinturizmus iránya, és már Magyarországról járnak át a szomszéd országokba.
A jelenségről beszámoló RTL Híradónak a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára, Grád Ottó azt mondta, nem azért ennyire drága most itthon a tankolás, mert a benzinkutak most hozzák be az ársapka miatt kieső bevételeiket, hanem azért, mert Magyarországon magasabb az üzemanyag áfája, mint a környékbeli országokban.
Magyarországon december elején vezették ki az üzemanyagokra vonatkozó 480 forintos hatósági ármaximumot, amit még 2021 novemberében vezettek be. Azóta az üzemanyagok jelentősen megdrágultak: a Holtankoljak.net szerint kedden a gázolaj litere átlagosan már 718, a benziné 656 forintba került országosan. A drágulás 2021-es kezdetekor már kiszámoltuk, hogy az akkori magasabb áraknak milyen hatása volt a magyarok vásárlóerejére ebben a termékkategóriában, most pedig újra átszámoltuk, hogy a havi nettó bérek alakulását is figyelembe véve hogyan alakult ez a mutató azóta.
Az alábbi ábrán egyrészt látszik, hogy a 2021-ben kezdődő jelentősebb drágulást az ársapka hogyan fogta meg tavaly, és hogy ehhez képest a piaci árak milyen meredek drágulást okoztak az idei év elejének árszintjéhez képest.
Ha azt vizsgáljuk meg, hogy egy nettó átlagfizetésből hány liter benzint és gázolajat lehetett megvenni 2009 és 2022 között, az látszik, hogy a 2008-as válságot követően a vásárlóerő 2012-ig romlott, utána viszont 2020-ig folyamatosan javult, amit 2021-ben a drágulás miatt megint csökkenés követett.
Ehhez képest 2022-ben a hatósági árakkal a kormány elérte, hogy újra több liternyi üzemanyagra legyen elég az átlagfizetés. Viszont ha a január eleji árakat vetjük össze a legfrissebb, tavaly októberre vonatkozó béradatokkal, akkor a vásárlóerő összezuhanását látjuk: 2015-ben volt hasonló nagyjából mennyiségű gázolajra és benzinre elég az akkori átlagfizetés, mint most év elején.
Az is érdekes, hogy a szomszédos országok alacsonyabb árai mit érnek a fizetésekhez képest: ezért azt is összegyűjtöttük, hogy az Európai Unió tagállamaiban hogyan viszonyulnak a fizetések az üzemanyagárakhoz. Itt annyi módszertani kivételt teszünk, hogy az alábbi térképen látható mutatókat torzítja, hogy a 2023 év eleji benzinárakat (helyi pénzben) csak a 2021-es nettó átlagbérekkel tudtuk összevetni (szintén helyi pénzben), mert ezek uniós szinten a legfrissebb rendelkezésre álló adatok.
A térképen látható mennyiségnél tehát a bérnövekedés miatt valószínűleg több benzint lehet már venni az egyes országokban, ugyanakkor az országok közti különbségek bemutatására ez a módszertan is alkalmas. A térképen látszik, hogy a nyugati tagállamokban az általában magasabb üzemanyagárak ellenére is nagyobb a lakosság vásárlóereje a magasabb fizetések miatt. Emellett az is látszik, hogy a régióban csak a bolgárok, és a horvátok vásárlóereje alacsonyabb a magyarokénál, ha tankolásról van szó.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
