Orbán Viktor és Nagy Márton is a növekedés évének hirdette meg 2024-et, de elkerüli-e az ország a következő években, hogy török vagy latin-amerikai spirálba kerüljön?
Megnéztük, mennyivel lettek drágábbak a termékek azon a napon, amikor búcsúzunk a 149 forintos liszttől, a 229 forintos cukortól és az 1499 forintos csirkemelltől.
Szinte követhetetlenül bonyolulttá válik az árstop kivezetése, de a lényeg, hogy csak a nagy multiknál marad a kötelezően veszteséges értékesítés.
A vásárló jelentős drágulást fog érezni, de még így is sokkal kevesebb, mintha átmenet nélkül szűnne meg az árstop.
Valószínű, hogy az élelmiszer árstopoknak hamarosan vége, mi várható a boltokban?
Van helyette kötelező akció és árfigyelő rendszer, az infláció pedig csökkenőben van.
Bevezetésük pillanatában az ársapkák mérsékelték az inflációt, de ezt követően a gazdasági szereplők a keletkező veszteségeket más csatornákon keresztül áthárították a fogyasztókra.
Téved a Magyar Nemzeti Bank a kiugróan magas hazai infláció okával kapcsolatban, sokkal inkább a fogyasztási adók növelésének következményeit kellene számszerűsíteni.
A cukrot fel lehet polcozni a kamrában, de hova tegye az ember a csirkemellet? A fagyasztóláda ma a magyar vásárlók slágerterméke.
A török elnök szerint az inflációt a kereskedők okozzák, nem a következetlen monetáris és fiskális politika, de a statisztikusok sem alhatnak nyugodtan.