Végül az Európai Bíróság döntheti el, áthárították-e a boltok az árstopot
A kiskereskedelmi különadó és az árstop összeegyeztethetetlenek az uniós jogi környezettel, állítja a Spar. A hollandiai központú, nálunk leginkább osztrák jelenlétéről ismert nemzetközi élelmiszerbolt-hálózat panaszt nyújtott be az EU-nál a magyar kormány diszkriminatív intézkedései miatt, írta meg kedden a Financial Times, majd magyarul a Portfolio.
Háttér: a magyar kormány 2022-ben vezette be az úgynevezett szektoriális különadót (extraprofitadót) a kiskereskedelmi cégek árbevételére, majd az adókulcsokat 2023-tól megemelte. A 24.hu korábbi összesítése szerint a sávos kulcsú adó veszteségbe lökte a nagy kereskedelmi multik többségét.
- A Spar az árstopot is kifogásolja, mert az a gyakorlatban arra kötelezte a bolthálózatot, hogy az érintett termékeket beszerzési ár alatt értékesítse. Az árstop mára megszűnt, de a nagy külföldi láncoknál lett helyette kötelező akciózás, amelynek üzleti hatása hasonló.
Számokban: a Magyarországon forgalom szerinti második legnagyobb kiskereskedő cég állítása szerint a kormányzati intézkedések 90 millió euróval növelték a költségeit, 2023-ban pedig közel 50 millió euró veszteséget okoztak.
Tágabb perspektíva: a kormány az árstopot azért vezette be, hogy az Európa-rekorder magyar élelmiszerinfláció lakosságra gyakorolt hatását mérsékelje, a különadó célja pedig a külföldi tulajdonú multicégek megsarcolása, vagyis adóbevétel-növelés volt.
- A miniszterelnök kijelentette, hogy ezek a cégek a kelleténél jobban emelték a fogyasztói áraikat; a kormány pedig máig kitart amellett, hogy az árstop hatékonyan fékezte az inflációt.
Igen, de a szakértői elemzések és számok más képet mutatnak. A Magyar Nemzeti Bank átfogó elemzése például a következőkre jutott:
- mivel az adóköltséget és az előírt stopokból származó veszteséget az élelmiszerboltok áthárították a vásárlókra, az intézkedéseknek piactorzító – és közvetetten inflációnövelő – hatása volt. A vásárlók terheit valójában nem csökkentették, hanem növelték.
- A kiskereskedelmi szektorban az ágazati szinten, összes termékre együttesen számított aggregált árrés, tehát a nettó árbevétel az eladott áruk beszerzési értékéhez viszonyítva nem változott 2022-ben 2021-hez képest. Következésképp más termékek árán hozták be az előírt stopokat és akciókat.
Forrás: MNB elemzés
- Az MNB elemzése szerint az Európa-bajnok magyar élelmiszer-infláció fő oka a magyar élelmiszeripari vállalatok fejletlensége, nem eléggé hatékony működése és a földgáznak, illetve elektromos áramnak való nagyfokú kitettsége volt.
Mi várható? Ha a panasz végigjárja a szokásos utat, elképzelhető, hogy a végén az Európai Bíróság hoz ítéletet arról, okozott-e veszteséget az árstop (és okoz-e a kötelező akciózás) a kiskereskedelmi láncoknak, vagy más termékeken be tudták szedni a kiesett profitot.
- A különadóval kapcsolatban nem jók a Spar esélyei, az Európai Bíróság ugyanis egyszer már – a Tesco keresetére – úgy ítélte meg, hogy nem ütközik uniós jogba a korábbi, de a maihoz hasonló magyarországi, a nagy árbevételű kiskereskedőket sávos kulcsokkal kiemelten adóztató közteher.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
