Hírlevél feliratkozás
Balatoni András
2023. április 28. 12:06 Adat, Közélet

Megalapozottak az MNB ársapkával kapcsolatos számításai – válasz egy alaptalan kritikára

(A szerző a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának vezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A magyar infláció 25 százalék feletti szinten tetőzött 2023 januárjában. A régiós átlagnál érdemben magasabb adatok ismét a figyelem fókuszába helyezték az inflációt meghatározó fontosabb tényezőket, például az ársapkák hatásait. A bevezetésük pillanatában az ársapkák mérsékelték az inflációt, ugyanakkor ezt követően rövid időn belül a gazdasági szereplők alkalmazkodtak és a keletkező veszteségeket más csatornákon keresztül áthárították a fogyasztókra. Ezzel az állítással már a szakma széles köre egyetért, és az MNB erre vonatkozó korábbi számításait az elmúlt hónapok folyamatai is megerősítik. A G7-en azonban megjelent egy cikk, amely a korábbi jegybanki állításainkat kiforgatva, azokat pontatlanul idézve, historikus tapasztalatoknak ellentmondó hipotézisekre építő érvekkel próbálta meg aláásni szakmai hitelességünket, sikertelenül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHibás számítás alapján állítja Matolcsy, hogy az ársapkák növelték az inflációtTéved a Magyar Nemzeti Bank a kiugróan magas hazai infláció okával kapcsolatban, sokkal inkább a fogyasztási adók növelésének következményeit kellene számszerűsíteni.

Az ársapkák bevezetését követően élénk szakmai vita bontakozott ki azok gazdasági hatásáról. Egy megfogalmazott álláspont megvitatásának alapja, ha azt megfelelő érveléssel és részletes számításokkal, adatokkal támasztják alá. Ebben az MNB jó példával jár elől, mivel hiszünk abban, hogy a hitelesség alapját az adja, ha részletesen közzétesszük az általunk felhasznált adatokat, számításokat, az azok mögött meghúzódó feltevéseket, korábbi tapasztalatokat. A jegybankban nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a később beérkezett adatok alapján visszamenőlegesen is ellenőrzünk a korábbi prognózisainkat, elemzéseinket. Egy vitának a másik szükséges feltétele, hogy a vitatkozó felek tiszteljék meg egymást azzal, hogy pontosan megismerjék egymás álláspontját és a mögötte rejlő fő feltevéseket, adatokat, kalkulációkat.

Sajnos az említett cikk ezeket az alapvető elvárásokat nem teljesítette. A harsány állítások mögött olyan téves, a jegybanki elemzésekre vonatkozó félrevezető állítások szerepelnek, amit vagy soha nem állított az MNB, vagy épp fordítva, a szerző által végzett számításokkal, elemzésekkel éppen megegyező következtetésre jutott a jegybank szakértői stábja is.

A témával kapcsolatos szakmai diskurzus kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy ma már széleskörű egyetértés mutatkozik abban, hogy az ársapkákból eredő veszteségeket a gazdasági szereplők más csatornákon keresztül hárították át a fogyasztókra. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára parlamenti felszólalásában erősítette meg az álláspontunkat, míg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 12 társszervezettel együtt nemrég hívta fel a figyelmet az intézkedések mellékhatásaira. Mindezek mellett a fenti álláspontot elfogadva a Gazdasági Versenyhivatal is az érintett gazdasági szereplők aktív ellenőrzésébe kezdett: a kiskereskedelmi láncok és egyes élelmiszeripari ágazatok (például a tejipar) teljes vertikumának vizsgálata mellett a napokban jelentette be, hogy hasonló ellenőrzésbe kezd az üzemanyagpiac esetében is. Így amikor a cikk szerzője szembe megy azon állításunkkal, miszerint az ársapkáknak járulékos költsége van/volt, akkor azzal a szakma egyre szélesebb körében elfogadott álláspontját is kérdőjelezi meg.

De nézzük is meg a részleteket! Az alábbiakban bemutatjuk azt a 10 + 1 tényezőt, ami alátámasztja a korábbi számításainkat, elemzéseinket, egyben megkérdőjelezik a megfogalmazott kritika megalapozottságát, szakmai relevanciáját.

  • 1. A cikk sugallatával ellentétben az MNB sohasem állította, hogy a régiós átlagot messze meghaladó élelmiszer-infláció csak és kizárólag az árstopokból fakad. Mint azt a decemberi Inflációs jelentésünkben is hangsúlyoztuk, az ársapka – mint fontos, de nem kizárólagos ok – mellett számos, legalább ugyanennyire jelentős tényező is közrejátszik a hazai élelmiszerárak magasabb áremelkedésében. Ezek a megugró energiaárak és magas szállítási költségek, a dinamikus béremelkedés miatt az élelmiszeriparban is növekvő munkaerőköltség, az árfolyam-leértékelődés, a hazai élelmiszeripar gyenge termelékenysége, illetve az adóváltozások.
  • 2. A cikk tévesen állítja azt is, hogy nem számoltunk volna az adóintézkedések inflációs hatásával. Az inflációt – és ezen belül az élelmiszerek árdinamikáját is – érintő adóváltozások között az extraprofit különadók is fontos szereppel bírnak, és 2023. júniusáig 0,5-0,6 százalékponttal járulnak hozzá a teljes inflációhoz. Az erre vonatkozó ábra megtalálható az Inflációs jelentés prezentációjának a 23. diáján.
  • 3. Nem állítottuk, hogy a hatósági áras termékeken realizált veszteséget a kiskereskedők csak a helyettesítő termékek áremelkedésével ellensúlyozzák. A 2022. december 16-án, az MNB elemzőinek blogján megjelent cikk azt állította, hogy részben a helyettesítő termékek árain keresztül történik meg a kompenzáció. A hatósági áras termékeken elszenvedett veszteséget a kiskereskedelem szereplői a rugalmatlanabb keresletű termékek széles palettáján osztják szét, ami az élelmiszerek széles körben megfigyelhető áremelkedését okozza.
  • 4. Ugyanakkor az élelmiszerek árstopja nemcsak a kiskereskedelmi szektor veszteségeinek más termékek árában való kompenzációján keresztül hat az inflációra, hanem egyéb, közvetett módon is. A hatósági árak a piaci kereslet torzításán keresztül a teljes élelmiszeripari vertikumra hatást gyakorolnak, ami végső soron visszahat más termékek beszerzési költségére és fogyasztói áraira. Például az alacsonyabb zsírtartalmú tejek felől a hatósági áras 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tej vásárlása felé tereli a lakosságot, ami a tejiparban nagyobb tejzsírkereslethez és így a magasabb zsírtartalmú tejtermékek (sajt, vaj) előállítási költségének emelkedéséhez vezetett tavaly.
  • 5. Hasonló közvetett hatás érvényesül a vendéglátó szektoron keresztül is, melynek hatásmechanizmusát a G7-en megjelent cikk szerzője kétségbe vonta. Az árstopos termékek iránti növekvő lakossági kereslet visszahatott a teljes termelési vertikumra. A hatósági áras termékek nagykereskedelmi árai a kiskereskedőknél jelentkező nagyobb lakossági kereslet miatt tovább nőttek, ami kihatott a vendéglátás beszerzési áraira is. Azaz az árstopok étkezési szolgáltatásokra való tovagyűrűző hatása nemcsak a kiskereskedelmi szektor által végrehajtott nem szabályozott árú termékek áremelkedéséből, hanem az árstopok piactorzító keresleti hatásából fakad.
  • 6. A nem árstopos termékek megemelkedett árrése tartósabban, az ársapka kivezetését követően is velünk maradhat. A G7-es cikk megkérdőjelezi ezt a hipotézist is. Állítását arra alapozza, hogy a jelenlegi „mindennapi tapasztalat szerint az árverseny olyan erős, hogy folyamatos árcsökkentő akciókat hirdetnek a nagy áruházláncok”. A mi álláspontunkat támasztják alá a hosszabb távú tapasztalatok, amelyek szerint az élelmiszerek esetében aszimmetrikus átárazási gyakorlat a jellemző: a költségek emelkedése rövid időn belül megjelenik az élelmiszer-inflációban, míg azok csökkenését a vállalatok inkább arra használják fel, hogy a későbbiek folyamán szükségessé váló áremeléseket későbbre tudják halasztani. Ez figyelhető meg a feldolgozott élelmiszerek inflációjának historikus alakulásában is: az árdinamika a költségsokkok lecsengésekor jellemzően pozitív tartományban marad, így az árszint nem tér vissza a költségsokk előtti trendjéhez a sokk kifutása után sem.
  • 7. Az MNB minden esetben hiteles adatok alapján végzi számításait, az általunk használt üzemanyag-forgalmi adatok helyesek, a NAV-tól származnak. A G7-cikk írójának az üzemanyag-forgalmi adatokra vonatkozó kritikája nem állja meg a helyét. Ő a szabadforgalmi adatokat tekintette mérvadónak, míg az MNB ábrakészletében – helyesen – az üzemanyagtöltő állomások által forgalmazott üzemanyagok mennyiségét mutattuk be. Mindkét adat forrása a NAV, közgazdaságilag azonban az MNB által használt statisztika az indokolt. Mivel a célunk az ársapkához kapcsolódó többlet üzemanyag-kereslet megbecslése volt, így véleményünk szerint célszerűbb kizárólag az üzemanyagtöltő állomások adatait alapul venni. Ennek oka, hogy az év nagy részében (2022. márciustól) csak és kizárólag ezeken a helyeken volt lehetőség hatósági áron üzemanyaghoz jutni, ami a többletkereslet egyetlen forrása lehetett. Amennyiben ezeket az MNB által felhasznált, korrekt adatokat nézzük, akkor az üzemanyag-fogyasztás 2022-ben 514 millió literrel, azaz 9,1 százalékkal nőtt 2021-hez képest, ami az adatok 2008-as rendelkezésre állása óta a legnagyobb mértékű növekedés.

  • 8. Az árstop folyó fizetési mérlegre gyakorolt hatását az MNB a teljes kőolaj- és kőolajtermék-importtal kalkulálta. Emellett figyelembe kell venni a stratégiai készletek csökkenését is, ami előbb vagy utóbb szintén rontja a folyó fizetési mérleget. A G7-cikk szerzőjének kritikája szerint a fizetési mérlegre gyakorolt hatás szempontjából nem kizárólag az üzemanyagoknak, hanem a teljes kőolaj- és kőolajtermék-importnak van jelentősége. Bár az ársapkának tulajdonítható keresletnövekedést az üzemanyagtöltő állomásokon forgalmazott üzemanyag mennyiségével szemléltettük, annak fizetési mérlegre és árfolyamra gyakorolt hatásainak modellszámítása már a kőolaj- és kőolajtermékek (nettó) importját veszi alapul. Eszerint nettó importunk 2022-re a kőolaj esetében 79 ezer, míg a benzin és gázolaj esetében összesen 246 ezer tonnával nőtt 2021-hez képest (az alábbi ábrán a bal panel). Ez azonban önmagában még mindig nem ad teljes képet, ugyanis a keresletnövekedést nemcsak a növekvő importból fedeztük, hanem egy részének kielégítése a stratégiai készletek csökkenésének terhére valósult meg. A biztonsági kőolajkészlet 9,8, míg a biztonsági benzin- és gázolajkészlet 13,8 százalékkal csökkent 2022-ben (az ábrán a jobb panel). Ez a készletek feltöltésének későbbi kényszere miatt nem azonnal, hanem késleltetve rontja a folyó fizetési mérleget. A deviza- és pénzpiacok azonban előretekintő módon működnek, így a piaci hatások az aktuális külkereskedelmi mérleg romlása által indokoltnál nagyobb leértékelődését eredményezhettek.

  • 9. Az MNB számításaival összhangban az üzemanyag-árrések nem csak egy-egy napra emelkedtek meg. A cikkíró megállapítása szerint az árrések számítása kapcsán az általunk alkalmazott napok közül az ársapka kivezetése utáni harmadik nap (december 9.) nem tekinthető reprezentatívnak, mert „az árstop kivezetése előtti ellátási cirkusz és az áruhiány miatt észszerű és indokolt volt a szokásosnál magasabb árréseket alkalmazni”. Először is szeretnénk örömünket kifejezni, hogy a szerző is elismeri, hogy az üzemanyag-árstop áruhiányt és így magasabb árrést eredményezett. Tekintve, hogy ez az áruhiány nem egyik napról a másikra, hanem az árstop ideje alatt fokozatosan épült fel, a magasabb árrés az üzemanyagok piaci árára nemcsak az ársapka kivezetéskor, hanem már azelőtt is érvényes volt. Az ársapka kivezetése előtt és után is tartósan magasabb árrést annak hosszabb távú vizsgálata is alátámasztja.
  • 10. Az MNB helyesen, a teljes vertikumban képződő árrést alkalmazta a számításai során. A mi definíciónk szerint az árrés tartalmazza a kőolaj-feldolgozás, a nagykereskedelem, a kiskereskedelem és a szállítás költségeit, valamint további költségtényezőket, illetve a mindezeken képződő profitot is. A szerző állításaival szemben a crack spreadek figyelembevétele csak akkor kritikus, ha azt kizárólag az üzemanyag nagy- és kiskereskedők szempontjából definiáljuk, azaz a kőolaj-feldolgozás költségét és az azon keletkező profitot nem tekintenénk az árrés részének. Ha így jártunk volna el, akkor figyelmen kívül hagytuk volna a magyar üzemanyagpiac egyik fontos sajátosságát, mégpedig azt, hogy az a hatósági árak bevezetését követően nem sokkal a piac átalakult, nagy részét horizontálisan és vertikálisan is szinte teljes mértékben egyetlen egy vállalat fedte le. A nagy vertikális lefedettség miatt árrés szempontjából elsősorban a nyersolaj beszerzési ára az irányadó, hisz azt ő maga dolgozza fel, juttatja el – legnagyobbrészt a saját – benzinkútjaihoz és értékesíti a végfelhasználóknak. Így összességében a teljes piacot tekintve árrésszámítás szempontjából a crack spread-et figyelmen kívül hagyó számítási mód ad reális képet az üzemanyagpiaci főszereplő árrésének alakulásáról.
  • +1. Az árrés értelmezésétől és számítási módjától függetlenül – és valószínűleg a szerző eredeti szándékával ellentétben – ugyanarra az eredményre jut a cikk, mint a mi korábbi elemzésünk. Bár a számított árrések mértéke eltérő, de a változásuk nagyon hasonló mintázatot követ: az üzemanyagárrés még 2023 áprilisában is magasabb volt, mint az ársapka 2021. novemberi bevezetése előtt. Bár az árrés áprilisra mérséklődött a kivezetést követő napokhoz képest, de ez teljesen összhangban van az MNB decemberi blogbejegyzésében foglaltakkal, ahol azzal számoltunk, hogy „az üzemanyagár-sapka eltörlésével a jelenleg a kutakon érvényesülő »piaci ár«-ban a verseny újbóli élénkülésével komoly alkalmazkodási tér lehet”. Vagyis a szerző a táblázatával éppen alátámasztja az MNB állításait, mintsem megkérdőjelezi azokat.

A közgazdaságtan, bármennyire is szeretnénk, nem képes még a természettudományok alaposságával, analitikus eszköztárával versengő elemzési keretet kialakítani. Bízzunk benne, hogy az adatok volumenének exponenciális növekedése, a számítási kapacitások emelkedése és a big data technológiák térnyerése hasonló fejlődést eredményez a társadalomtudományi mérés területén, mint ahogy azt a fizikában tette a 20. század első felében. Addig persze sokszor és sok mindenről tudunk és talán kell is vitatkoznunk, ehhez azonban egymás kölcsönös tisztelete és véleményének, elemzésének az ismerete elengedhetetlen. Ez lehet az alapja a korrekt szakmai diskurzusnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan értelme az árstopoknak? Megvizsgáltuk a tej példájánA termelők jól járnak a nagyobb forgalommal, a kereskedők részéről pedig egyértelműen tetten érhető a veszteség áthárítása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte minden alapélelmiszer ára megduplázódott az elmúlt két évbenA KSH szerint egyre kevésbé tűnik durvának a tavalyi rezsiemelés, de az inflációs adat így is magasabb lett a várakozásoknál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA burkolt áfaemelés és a forintgyengülés az élelmiszer-áremelkedés döntő okaBár az árstopokról esik a legtöbb szó, a megemelt kiskereskedelmi adónak sokkal nagyobb szerepe van a kiemelkedő magyar élelmiszer- és üzemanyagárakban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet ársapka árstop benzinárstop élelmiszer-infláció infláció mnb Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. július 15. 15:12 Adat

Másfél éve nem láttunk ilyet az építőiparban

Hajszál híján 3100 milliárd forint volt a hazai építőipar szerződésállománya május végén, és ezúttal nemcsak értékben, hanem mennyiségben is növekedést mutattak az adatok.

Stubnya Bence
2024. július 15. 08:55 Adat

A havi több milliós fizetés nem garancia a munkaerőhiány ellen

A légi irányítók évek óta vezetik a legjobban fizető szakmák listáját, részben mégis a kapacitáshiányukkal magyarázzák az elmúlt hetek légi közlekedési káoszát.

Váczi István
2024. július 12. 14:27 Adat

Miközben a magyar ipart lehúzza az akku- és járműgyártás, a szlovák autóipar száguld

A magyar járműipar közel 15 százalékkal esett vissza májusban, a szlovák viszont 8 százalékkal nőtt.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 15. 13:06 Világ

Évtizedek óta nem volt ennyi merénylet nyugati politikusok ellen

Két hónapon belül két merényletet kíséreltek meg magas rangú nyugati politikusok ellen. Ilyenre évtizedek óta nem volt példa.

Stubnya Bence
2024. július 15. 05:32 Pénz, Tech

Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét

Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.

Bőgel György Avatar
2024. július 14. 05:06 Világ

Hogyan birkózott meg az ukrajnai háború gazdasági sokkjával Közép-Európa?

Nyolc ország harminc kutatója fogott össze, hogy elemezze az orosz-ukrán háború gazdasági következményeit a régiónkban.