Pénteken valószínűleg bezárja benzinkútjait az ország nyugati részében hét töltőállomást üzemeltető Concordia-Trans Kft. – közölte a G7-tel Lencse Zsolt, a cég ügyvezetője. A vállalat azt követően döntött így, hogy ma kiderült: a Mol péntektől jelentősen emeli az üzemanyagok nagykereskedelmi árát. Egyes kisebb kutak a dízelért már eddigi is többet fizettek, mint amennyiért eladhatták, mostantól pedig a 95-ös benzinnel is ez lesz a helyzet. Így egész biztos, hogy nem a Concordia-Trans lesz az egyetlen piaci szereplő, amely felfüggeszti az értékesítést: a nem nagy hálózatokhoz tartozó úgynevezett fehér kutak tömegével zárhatnak be.
Nem jön ki a matek
Ahhoz, hogy megértsük, miért és mennyit bukhatnak az egyes kutak az üzemanyag-értékesítésen, érdemes röviden összeszedni, milyen költségeik vannak ezeknek a vállalkozásoknak. A kiskereskedők – tehát a töltőállomások – egy nagykereskedőtől, legtöbbször a Moltól vásárolják a kútjaikon értékesített üzemanyagot. A Molnak van egy nagykereskedelmi ára, amely a termékáron kívül tartalmazza az üzemanyag-specifikus adók nagy részét – így az erre az összegre eső áfát és a jövedéki adót –, illetve például a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek fizetendő literenként néhány forintos összeget is.
A kiskereskedőnek azonban ezen felül is vannak költségei. Valahogyan el kell juttatnia az üzemanyagot a saját kútjára, ki kell gazdálkodnia az alkalmazottai bérét, fizetnie kell a nem feltétlenül üzemanyagspecifikus adókat, fedeznie kell a technikai előírások miatti kiadásokat, a fejlesztéseket, és ha van üzlet a kúton, akkor annak a költségeit is. Alapesetben ezt, illetve a saját hasznukat fedezik a nagykereskedelmi árra rakódó kiskereskedelmi árrésből.
A kisker-árrés azonban már az elmúlt hetekben sem nagyon létezett.
A nagykereskedelmi árra ugyanis nem vonatkozik az a 480 forintos árstop, amit a kutaknál előírt a kormányzat. A Mol így információink szerint jelenleg a gázolajat 488, a 95-ös benzint pedig 476 forintos áron adja a töltőállomásoknak. A mai bejelentés szerint pedig péntektől ezeken emelnek további öt, illetve nyolc forintot.
Bár úgy tudjuk, hogy a kutak ebből az alapárból változó mértékű kedvezményt kapnak, ez ilyen különbségnél már sok benzinkutasnak nem segít. A diszkont sok mindentől függ, de a legnagyobb mértékben a vásárolt mennyiség befolyásolja: ha valaki többet vesz, olcsóbban kapja a nagykereskedőtől a benzint és a gázolajat is. Mindez viszont azt jelenti, hogy főszabály szerint minél kisebb egy piaci szereplő (egy lánc), jellemzően annál többet kell fizetnie az üzemanyagért. Részben épp ezért vannak a legtöbbször magyar kkv-k által működtetett fehér kutak a legnagyobb gondban.
A legkisebb szereplők a gázolajért valószínűleg már az elmúlt nagyjából két hétben kedvezménnyel csökkentett áron is többet fizethettek 480 forintnál.
A kicsit nagyobbak még egy-két forinttal ez alatt vehették a dízelt, de a fent említett egyéb költségeik kigazdálkodásához ez a minimális különbség már náluk is kevés volt. Péntektől pedig lényegében teljesen lehetetlen lesz.
Amire már nem jut pénz
Arról eltérő véleményeket hallottunk, hogy a nagykereskedelmi ár feletti kiadások milyen mértékűek, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy ezek a ráfordítások tényleg nagyon szórhatnak a kúton nyújtott szolgáltatásoktól függően.
Az általános vélemény azonban az volt, hogy
a nagykereskedelmi ár feletti költségek egy liter üzemanyagra vetítve még a leginkább fapados kutakon is meghaladják a 10 forintot.
Lencse Zsolt esetükben 15-25 forintra becsülte ezt az összeget. Mint mondta: ennél szűkebb sávot azért nehéz mondani, mert a tavaly bevezetett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer igencsak megdobta a költségeket, ennek pontos összegét pedig nehéz megbecsülniük.
Mindenesetre az teljesen egyértelmű, hogy a kisebb kutak a dízel esetében már az elmúlt hetekben sem tudtak kigazdálkodni ennyi pénzt az árkülönbségből. A benzinnél erre talán a mostani emelésig még volt esély, ám mivel a 95-ös forgalma mindig jóval alacsonyabb a gázolajénál, ez legfeljebb arra volt elég ezeknek a láncoknak, hogy néhány nappal eltolják az elkerülhetetlen bezárást.
Minden liter üzemanyagon vesztenek
Ráadásul még ez sem sikerült mindenkinek: egy háromegységes Tolna megyei lánc – ahogy erről a Népszava beszámolt – például már a hét elején felfüggesztette a működését. Bár több bezárásról eddig a szektorban nem tudtak, egyéb intézkedések más töltőállomásokon is voltak. Az RTL Híradó hétfői tudósítása szerint több fehér kútnál mennyiségi korlátozást vezettek be, hogy minimalizálják a veszteségeket.
Lencse Zsolt szerint erre azért is szükség volt, mert a dízelt használó fuvarozócégek – kihasználva az alacsony itteni árakat – a nemzetközi fuvaroknál is Magyarországra ütemezték a tankolásokat. Így a kisebb kutak az elmúlt napokban azzal szembesültek, hogy miközben alig van hasznuk, vagy egyenesen buknak a gázolaj értékesítésén, egyre többet vásárolnának tőlük. A korlátozásokkal így a növekvő veszteségeket próbálták elkerülni.
Ezt azonban számos vállalatnak valószínűleg csak mostanáig sikerült. Több olyan céggel beszéltünk, amely már a napokban a Concordia-Trans Kft.-éhez hasonló lépést fontolgatott, de még a nagyobb piaci szereplők is úgy vélik, hogy ha tovább emelkedik az olajár, akkor tömegével csukhatnak be a kisebb kereskedők.
Magyar kisvállalatokat nyír ki a kormány
Egri Gábor, az országszerte 21 kutat üzemeltető Envikút Kft. ügyvezető tulajdonosa lapunknak egyenesen úgy fogalmazott, hogy
az árstoppal likvidálják a piac 25 százalékát kitevő fehér kutakat.
Szerinte, ha tovább emelkednek az árak, akkor ez a szegmens teljesen bedőlhet. Náluk például nincsenek egyéb szolgáltatások, a benzinen és a gázolajon kellene behozni a működési költségeket.
A nagy láncok úgynevezett színes kútjai annyiban kedvezőbb helyzetben vannak, hogy az egyéb szolgáltatásokkal lehet keresztfinanszírozni az üzemanyag-értékesítés veszteségét. Ráadásul a Mol vagy az OMV nem csak kiskereskedelemmel foglalkozik, így az üzemanyag-ellátási lánc más pontjain is behozhatja azt, amit a magyarországi töltőállomásokon veszít. Nyilván ezeknek a cégeknek is fáj a nagykerár alatti értékesítés, de náluk nem kell bezárástól tartani.
A fehér kutak tulajdonosai épp ezt nehezményezik. Kivétel nélkül mindenkinek az volt a véleménye, hogy
az árstoppal a kormány a magyar kkv-kat vérezteti ki, miközben hosszabb távon a multiknak kedvez.
Mindezt ráadásul úgy, hogy az árstopot semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg, és az ágazat szereplői azóta sem tudták a kormányzatnak elmondani érveiket.
„27 év alatt építettünk fel egy piacot, ezt húzták át egyik napról a másikra egyetlen politikai döntéssel” – foglalta össze a helyzetet Lencse Zsolt.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
