Pénteken valószínűleg bezárja benzinkútjait az ország nyugati részében hét töltőállomást üzemeltető Concordia-Trans Kft. – közölte a G7-tel Lencse Zsolt, a cég ügyvezetője. A vállalat azt követően döntött így, hogy ma kiderült: a Mol péntektől jelentősen emeli az üzemanyagok nagykereskedelmi árát. Egyes kisebb kutak a dízelért már eddigi is többet fizettek, mint amennyiért eladhatták, mostantól pedig a 95-ös benzinnel is ez lesz a helyzet. Így egész biztos, hogy nem a Concordia-Trans lesz az egyetlen piaci szereplő, amely felfüggeszti az értékesítést: a nem nagy hálózatokhoz tartozó úgynevezett fehér kutak tömegével zárhatnak be.
Nem jön ki a matek
Ahhoz, hogy megértsük, miért és mennyit bukhatnak az egyes kutak az üzemanyag-értékesítésen, érdemes röviden összeszedni, milyen költségeik vannak ezeknek a vállalkozásoknak. A kiskereskedők – tehát a töltőállomások – egy nagykereskedőtől, legtöbbször a Moltól vásárolják a kútjaikon értékesített üzemanyagot. A Molnak van egy nagykereskedelmi ára, amely a termékáron kívül tartalmazza az üzemanyag-specifikus adók nagy részét – így az erre az összegre eső áfát és a jövedéki adót –, illetve például a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek fizetendő literenként néhány forintos összeget is.
A kiskereskedőnek azonban ezen felül is vannak költségei. Valahogyan el kell juttatnia az üzemanyagot a saját kútjára, ki kell gazdálkodnia az alkalmazottai bérét, fizetnie kell a nem feltétlenül üzemanyagspecifikus adókat, fedeznie kell a technikai előírások miatti kiadásokat, a fejlesztéseket, és ha van üzlet a kúton, akkor annak a költségeit is. Alapesetben ezt, illetve a saját hasznukat fedezik a nagykereskedelmi árra rakódó kiskereskedelmi árrésből.
A kisker-árrés azonban már az elmúlt hetekben sem nagyon létezett.
A nagykereskedelmi árra ugyanis nem vonatkozik az a 480 forintos árstop, amit a kutaknál előírt a kormányzat. A Mol így információink szerint jelenleg a gázolajat 488, a 95-ös benzint pedig 476 forintos áron adja a töltőállomásoknak. A mai bejelentés szerint pedig péntektől ezeken emelnek további öt, illetve nyolc forintot.
Bár úgy tudjuk, hogy a kutak ebből az alapárból változó mértékű kedvezményt kapnak, ez ilyen különbségnél már sok benzinkutasnak nem segít. A diszkont sok mindentől függ, de a legnagyobb mértékben a vásárolt mennyiség befolyásolja: ha valaki többet vesz, olcsóbban kapja a nagykereskedőtől a benzint és a gázolajat is. Mindez viszont azt jelenti, hogy főszabály szerint minél kisebb egy piaci szereplő (egy lánc), jellemzően annál többet kell fizetnie az üzemanyagért. Részben épp ezért vannak a legtöbbször magyar kkv-k által működtetett fehér kutak a legnagyobb gondban.
A legkisebb szereplők a gázolajért valószínűleg már az elmúlt nagyjából két hétben kedvezménnyel csökkentett áron is többet fizethettek 480 forintnál.
A kicsit nagyobbak még egy-két forinttal ez alatt vehették a dízelt, de a fent említett egyéb költségeik kigazdálkodásához ez a minimális különbség már náluk is kevés volt. Péntektől pedig lényegében teljesen lehetetlen lesz.
Amire már nem jut pénz
Arról eltérő véleményeket hallottunk, hogy a nagykereskedelmi ár feletti kiadások milyen mértékűek, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy ezek a ráfordítások tényleg nagyon szórhatnak a kúton nyújtott szolgáltatásoktól függően.
Az általános vélemény azonban az volt, hogy
a nagykereskedelmi ár feletti költségek egy liter üzemanyagra vetítve még a leginkább fapados kutakon is meghaladják a 10 forintot.
Lencse Zsolt esetükben 15-25 forintra becsülte ezt az összeget. Mint mondta: ennél szűkebb sávot azért nehéz mondani, mert a tavaly bevezetett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer igencsak megdobta a költségeket, ennek pontos összegét pedig nehéz megbecsülniük.
Mindenesetre az teljesen egyértelmű, hogy a kisebb kutak a dízel esetében már az elmúlt hetekben sem tudtak kigazdálkodni ennyi pénzt az árkülönbségből. A benzinnél erre talán a mostani emelésig még volt esély, ám mivel a 95-ös forgalma mindig jóval alacsonyabb a gázolajénál, ez legfeljebb arra volt elég ezeknek a láncoknak, hogy néhány nappal eltolják az elkerülhetetlen bezárást.
Minden liter üzemanyagon vesztenek
Ráadásul még ez sem sikerült mindenkinek: egy háromegységes Tolna megyei lánc – ahogy erről a Népszava beszámolt – például már a hét elején felfüggesztette a működését. Bár több bezárásról eddig a szektorban nem tudtak, egyéb intézkedések más töltőállomásokon is voltak. Az RTL Híradó hétfői tudósítása szerint több fehér kútnál mennyiségi korlátozást vezettek be, hogy minimalizálják a veszteségeket.
Lencse Zsolt szerint erre azért is szükség volt, mert a dízelt használó fuvarozócégek – kihasználva az alacsony itteni árakat – a nemzetközi fuvaroknál is Magyarországra ütemezték a tankolásokat. Így a kisebb kutak az elmúlt napokban azzal szembesültek, hogy miközben alig van hasznuk, vagy egyenesen buknak a gázolaj értékesítésén, egyre többet vásárolnának tőlük. A korlátozásokkal így a növekvő veszteségeket próbálták elkerülni.
Ezt azonban számos vállalatnak valószínűleg csak mostanáig sikerült. Több olyan céggel beszéltünk, amely már a napokban a Concordia-Trans Kft.-éhez hasonló lépést fontolgatott, de még a nagyobb piaci szereplők is úgy vélik, hogy ha tovább emelkedik az olajár, akkor tömegével csukhatnak be a kisebb kereskedők.
Magyar kisvállalatokat nyír ki a kormány
Egri Gábor, az országszerte 21 kutat üzemeltető Envikút Kft. ügyvezető tulajdonosa lapunknak egyenesen úgy fogalmazott, hogy
az árstoppal likvidálják a piac 25 százalékát kitevő fehér kutakat.
Szerinte, ha tovább emelkednek az árak, akkor ez a szegmens teljesen bedőlhet. Náluk például nincsenek egyéb szolgáltatások, a benzinen és a gázolajon kellene behozni a működési költségeket.
A nagy láncok úgynevezett színes kútjai annyiban kedvezőbb helyzetben vannak, hogy az egyéb szolgáltatásokkal lehet keresztfinanszírozni az üzemanyag-értékesítés veszteségét. Ráadásul a Mol vagy az OMV nem csak kiskereskedelemmel foglalkozik, így az üzemanyag-ellátási lánc más pontjain is behozhatja azt, amit a magyarországi töltőállomásokon veszít. Nyilván ezeknek a cégeknek is fáj a nagykerár alatti értékesítés, de náluk nem kell bezárástól tartani.
A fehér kutak tulajdonosai épp ezt nehezményezik. Kivétel nélkül mindenkinek az volt a véleménye, hogy
az árstoppal a kormány a magyar kkv-kat vérezteti ki, miközben hosszabb távon a multiknak kedvez.
Mindezt ráadásul úgy, hogy az árstopot semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg, és az ágazat szereplői azóta sem tudták a kormányzatnak elmondani érveiket.
„27 év alatt építettünk fel egy piacot, ezt húzták át egyik napról a másikra egyetlen politikai döntéssel” – foglalta össze a helyzetet Lencse Zsolt.
Vállalat
A MÁV óriás megrendelése tarthatja életben a nyugaton felsült NER-es gyártót
Megmentheti a széteséstől a MÁV intercity flottáját a Magyar Vagonra szabott kiírás, de ezzel korszerűtlen megoldást betonozhatnak be több évtizedre.
Kiszűrhetné az ezermilliárdos csalásokat a kormány, de nem akarja
Könnyen el lehetne érni, hogy ne történjenek a brazil kötvényes cégek sztorijához hasonló ügyek, de a kormány nem ebbe az irányba indult el.
Sorra mennek tönkre a magyar fuvarozók a gazdaság zsugorodása miatt
A fuvarok számának csökkenése miatt a több mint 10 éve tartó krónikus és nagyon súlyos sofőrhiány is enyhülni kezdett.
Fontos
Aprópénzzel fékezné a lakásdrágulást a kormány, miután százmilliárdokkal gyorsította
Nagy kérdés, hogy ennyi keresletet élénkítő intézkedés mellett elég lesz-e évi 40 milliárd forint lakásépítésre ahhoz, hogy javuljon a lakhatás megfizethetősége.
Idén jól jártak a nyugdíjasok a kormány tévedésével, de jövőre fordulhat a kocka
Bár a rendszer ezt elvileg kizárja, idén több százalékkal emelkedik a nyugdíjak reálértéke. Jövőre ez már biztosan nem lesz így.
Beindult Orbán kifektetési terve, de nem úgy, ahogy megálmodta
Elkezdett záródni az olló a ki- és beáramló jövedelmek között, de elsősorban nem a kivitt működőtőke megtérülése, hanem a háztartási vagyon külföldre vándorlása miatt.
