Egészen furcsa dolog történik a hazai benzinkutakon az elmúlt hetek óta. Eredetileg azzal a céllal kezdtük el írni ezt a cikket, illetve elemezni az európai és a hazai üzemanyagárakat, hogy kiszámoljuk, mennyit bukhattak a kereskedők a 480 forintos hatósági díjszabással abban a nagyjából három hétben, amíg ennyiért adták a benzint és a gázolajat. Nagyon hamar kiderült azonban, hogy az európai és a régiós trendek szerint egyáltalán nem kellett volna 480 forint alá csökkennie az áraknak.

Első ránézésre úgy tűnik, mintha a november közepi, literenként 30 forintos kényszerű csökkentés egyszerűen tartósan beépült volna az árakba. A valóságban azonban ennél bonyolultabb a helyzet. A kezdőlökést tényleg a hatósági ár adhatta meg,

mostanra azonban valószínűleg a legnagyobb szereplők kiszorítósdija nyomja lefele az árakat, és a láncok egymás, illetve saját árrésüket, tehát hasznukat zabálják fel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFáj a rekord drága benzin? Volt már sokkal rosszabb is a helyzetAz üzemanyagárak mellett a keresetek is nőttek, bosszantó tehát a 450 forintnál drágább benzin, mégis többet tankolhatunk belőle, mint tíz éve.

Beépült az árakba hatósági diszkont

November 15-én a hatósági ár bevezetése a 95-ös benzinnél átlagosan 26, a gázolajnál nagyjából 32 forintos kényszerű csökkentést jelentett. A következő nagyjából két hétben azonban ennél is volt nagyobb a különbség ahhoz az árhoz képest, amit az intézkedés nélkül kellett volna fizetni egy átlagos magyarországi kúton. Bár euróban kifejezve az uniós országokban ekkor már stagnált-csökkent az üzemanyagok ára, mivel a forint látványosan gyengült november közepén, a benzin és a gázolaj is 515 forintos literenkénti áron érte volna el a csúcsát november utolsó napjaiban.

December elején azonban az uniós országokban – és ezen belül a közvetlen régiónkban is – már jóval olcsóbb volt az üzemanyag, mint pár héttel korábban, ráadásul némileg a forint is elkezdett erősödni, vagy legalábbis nem gyengült tovább. Ekkor volt az első érezhető árcsökkenés Magyarországon is, egy héttel később pedig már az átlagárak is 10-15 forinttal a hatósági alatt voltak.

Ha euróban számolunk, akkor a hazai ármozgások december első felében nagyjából a többi európai országban tapasztaltakhoz hasonlóan alakultak. Azzal az apró különbséggel, hogy itthon korábban volt egy egyszeri hatalmas csökkenés. Azaz a hazai üzemanyagárak úgy követték le a nemzetközi ármozgásokat, mintha nem lett volna hatósági ár,

a 30 forintos diszkont tartósan beépült az árba.

Sőt, kissé még nőtt is. Egy hete hétfőn^*Mindig hétfővel frissítik a nemzetközi adatokat, ezért érdemes ezt a dátumot vizsgálni. a holtankoljak.hu adatai szerint a hazai kutakon a gázolaj literjéért átlagosan 470 forintot kellett fizetni. Ha a hatósági ár előtti helyzetből indulunk ki, akkor az átlagos európai árváltozás alapján aznap 502 forintba kellett volna kerülnie a dízelnek, hat régiós ország^*Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia. árainak alakulása szerint pedig ennél is egy forinttal többe.

A benzin esetében még ennél is nagyobb volt a különbség. A 13-án mért 465-ös árral szemben az európai változásokkal számolva 498, míg a közép-európai trendekkel kalkulálva 500 forintos ár adódik. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy múlt héten itthon ismét emelkedtek az árak, így ez a különbség vélhetően kicsit szűkült, az eltérés azonban így is minden bizonnyal közel 30 forint maradt a tényleges és a várható árak között.

Elkezdte letörni az árakat a Mol

A furcsa ármozgások hátterében szakértők szerint a különböző szereplők piaci stratégiái állnak. Érdekesség, hogy a Mol már a nagykereskedelmi árat is jóval nagyobb mértékben csökkentette, mint ami várható lett volna. Az alábbi ábrán látszik, hogy a nagykereskedelmi ár alapján becsült benzinkúti díjak hogyan szakadtak el az európai trendektől december elején. Volt egy hat napos időszak, amikor a holtankoljak.hu információi szerint a Mol a benzinnél 26, a gázolajnál 21 forintot vágott a nagykereskedelmi árból.

Ahogy Bujdos Eszter, a portált működtető cég ügyvezetője lapunknak elmondta: ilyen mértékű árcsökkentés ennyire rövidtávon egyáltalán nem jellemző. Legutóbb a koronavírus-járvány első hullámának berobbanása idején volt hasonlóra példa, de akkor beszakadt a kereslet, az olaj ára pedig egy időben még negatív is volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzívroham az amerikai kőolajpiaconMínusz 40 dollárért adták az amerikai kőolaj hordóját, vagyis ennyit fizettek a vevőnek. Mikor fognak nekünk fizetni a benzinkúton?

A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az olajpiaci folyamatok alapján egyébként lehetett számítani arra, hogy a legtöbb országban olcsóbb lesz az üzemanyag. Itthon ráadásul az amerikai olajtartalékok felszabadítása és az OPEC kínálatnövelése mellett a forint erősödése is árcsökkentést vetített előre, de nem akkora mértékűt, amekkorát tapasztalhattunk.

Ezek alapján tehát már a Mol nagykereskedelmi árképzését sem könnyű első blikkre megérteni, a benzinkutak díjszabásának alakulása pedig még kevésbé érthető. A kiskereskedelmi árak ugyanis – ahogy ez a fenti grafikonokon látszik – még ennél is nagyobb mértékben estek. Azaz a töltőállomások annál is olcsóbban adják a benzint és a gázolajat, mint amit a Mol nagykerárai indokolnának.

A nagykerárban, ahogy erről már volt szó, és az ábrán is látszik, múlt héten már volt némi korrekció. Sőt egyesek szerint a Mol többet emelt vissza, mint ami várható lett volna, azaz kompenzálta a korábbi túlzottnak tűnő árcsökkentés. A kutak közül azonban ezt nem mindegyik követte le teljes mértékben.

Egyes forrásaink szerint 

épp a magyar lánc emelte a legvisszafogottabban az árakat a töltőállomásain.

Budapesten pénteken nagyjából másfél tucat olyan Mol kút volt, ahol mindössze 5 forinttal kértek többet a 95-ös benzin literjéért, mint egy Auchan töltőállomáson. Ez a különbség jellemzően 20-30 forint szokott lenni.

Megy a taktikázás

Bár a mostani árakat közvetlenül már nem a hatósági intézkedések szabályozzák, közvetve mégis azok hosszabb távú hatásait láthatjuk. Az üzemanyagárak maximálása ugyanis igencsak átszabta a piacot azzal, hogy az olcsó diszkontkutak árelőnyét eltüntette. Mivel mindenhol tulajdonképpen ugyanannyiért lehetett kapni a benzint és a gázolajat, azok közül, akik korábban olcsó kúton vásároltak, most rengetegen átmentek egy drágább, márkázott, tehát színes kúthoz. Ezt az átrendeződést több piaci forrásunk is megerősítette. Az OMV-nél például a G7-kérdésére azt válaszolták, hogy

sokan voltak, akik az azonos árszint mellett inkább az OMV márkát választották, így a töltőállomásokon forgalomnövekedést tapasztaltunk.

Ennek eredményeként a diszkontkutak forgalma jelentősen lecsökkent, így ők rá voltak kényszerítve arra, hogy az első adódó alkalommal lejjebb vigyék az áraikat. A többiek ezzel szemben első ránézésre viszonylag kényelmes helyzetben voltak: bár az egy eladott literre jutó nyereségüket erősen megnyirbálták a maximált árral, a forgalom növekedése minden jel szerint ezt legalább részben ellensúlyozta.

Csakhogy forrásaink szerint a különböző láncok eltérően profitáltak ebből az átrendeződésből.

Az OMV mellett állítólag a Shell volt a másik nagy nyertes, a Mol viszont csak kisebb forgalmat tudott magához irányítani.

A két cégnél ugyanakkor az erre vonatkozó kérdéseinkre nem kívántak válaszolni.

Mindenesetre a Mol jelenlegi viselkedését még meg is magyarázhatja, ha tényleg ez történt. Azzal, hogy erőltetett tempóban kezdték el csökkenteni a nagykereskedelmi árakat, megnyitották a lehetőséget a diszkontok számára, hogy ismét olcsóbbá váljanak a nagy láncoknál. A saját kiskereskedelmi áraik alacsonyan tartásával viszont minimális szinten tartották az árkülönbséget a Mol-kutak és a diszkont töltőállomások között. Mivel múlt héten a Mol nagykereskedelmi áremelésére a többi márkázott kút látványosabban drágított, a magyar láncnál elvileg elérhették, vagy elérhetik, hogy a diszkontról áttérő autósok ne az OMV-t, vagy a Shellt, hanem őket válasszák.

A piacon ugyanakkor továbbra is többen attól tartanak, hogy a magyar lánc a jelenlegi helyzetet, illetve a nagykereskedelmi árak alakítását a kezdetektől tulajdonképpen a konkurensek kiszorítására próbálja felhasználni. Ez már a hatósági ár bevezetése környékén is felmerült, a pletykákra illetve félelmekre pedig csak ráerősített, hogy a részben az állam (illetve az állam által kiválasztott alapítványok) tulajdonában álló cég hivatalosan is jelezte: hajlandó átvenni azokat a kutakat, amelyek esetleg bajba kerülnek a maximált ár miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég mindig az államnak megy a benzinár fele, és ez így is van rendjénSokkal olcsóbb lehetne az üzemanyag, ha csökkentenék az adóterhét. De pont azért van adó, hogy ne legyen olcsó az üzemanyag.

Tízmilliárdokat bukhatnak

Kérdés persze, hogy ezt az árképzést mennyire lehet hosszan fenntartani. A Mol, mint nagykereskedő, illetve a kutak természetesen üzleti titokként kezelik az árrést, amivel dolgoznak. Korábbi sajtóinformációk szerint azonban a jelenlegi árszint mellett mind a nagy-, mind a kiskereskedők 20-30 forintot tehetnek el egy liter üzemanyag után. Magyarul a szereplők jelenleg alsó hangon a hasznuk feléről lemondanak.

Bár a késő őszi-kora téli időszak nem a legforgalmasabb a töltőállomásokon, havi szinten így is eladnak nagyjából 450 millió liter üzemanyagot. A literenkénti 30 forintos árcsökkentéssel így egy hónapban 13,5 milliárdos jövedelemtől esnek el a kereskedők. Ez azért valószínűleg hosszútávon nem tartható állapot, így nem lenne meglepő, ha nagyon hamar ismét a hatósági árat kellene fizetni a kutakon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat benzin benzinár gázolaj hatósági ár Mol üzemanyag üzemanyagár Olvasson tovább a kategóriában