A kutak ártábláin megjelenő üzemanyagárak első ránézésre kétségbeejtők lehetnek, de valójában voltak olyan időszakok, amikor a benzinköltség sokkal inkább megterhelte a magyar autósok pénztárcáját.
Ilyen például a 2008-as gazdasági válságot követő három-négy éves időszak, amikor a keresetek ugyan növekedtek, de egyrészt csak lassacskán, másrészt pedig az alkalmazásban állók létszáma viszonylag alacsony szinten stagnált, azaz sokan voltak munka és így jövedelem nélkül. Sokkal nehezebb volt tehát kigazdálkodni a 2012 elején literenként 450 forint körüli csúcsokra törő üzemanyagárakat, amelyek jórészt a közel-keleti konfliktusok, illetve a finomítók árrés-növelése miatt adódtak.
2014 és 2016 között már viszonylag kedvező helyzetbe kerültek az autósok: jelentősen javultak a munkaerőpiaci körülmények, miközben egyre kevesebb pénzt kellett a kutakon hagyniuk. Az árcsökkenés leginkább Szaúd-Arábia USA-ellenes terveinek volt köszönhető: az OPEC-et vezető ország a kitermelés növelésével igyekezte leszorítani az olajárat azzal a céllal, hogy kiszorítsa a világpiacról az amerikai termelőket, akik a viszonylag magas árszint mellett megtérülő repesztéses technológiát kezdték ekkoriban egyre szélesebb körben használni.
A szaúdiak terve azonban nem vált be, így az olajkartell a kitermelés csökkentése mellett döntött, aminek következtében 2017-től ismét emelkedni kezdtek az üzemanyagárak. Az ekkor lezajló drágulás viszont általában véve – persze ne feledjük, hogy nem részesült mindenki egyformán a fizetésemelésekből – sokkal jobb gazdasági helyzetben érte a lakosságot, mint az évtized elején bekövetkezett áremelkedés: 2019-ben közel kétszer annyi üzemanyagra volt elég a nettó magyarországi átlagbér, mint 2012-ben.
A drágulás a koronavírus-járvány miatti drasztikus lezárásokkal tört meg, amelyek következtében hatalmas túlkínálat alakult ki az olajpiacon. Az üzemanyagárak 2020 tavaszán a kétezres évek közepét idéző mélységekbe zuhantak a magyar kutakon. Az olajkitermelést ugyanis nem lehetett a kereslet csökkenéséhez hasonló ütemben mérsékelni, így – az egyébként meglehetősen drágán működő – tárolók megteltek, ráadásul a szaúdiak és az oroszok éppen a pandémia kitörésekor kezdtek árháborúba egymással.
A szélsőségesen alacsony olajárak a tavalyi második félévre – ugyan még viszonylag alacsony szinten, de – stabilizálódtak, 2021-re pedig ismét emelkedő tendencia bontakozott ki. A kőolaj dollárban mért világpiaci ára a múlt évtized elején tapasztalt szintnek egyelőre megközelítőleg a háromnegyedéig futott fel, a magyar kutakon látott árakban inkább a forint jelentős gyengülése nyilvánul meg: 2021-ben eddig átlagosan 298 forintot kellett adni egy amerikai dollárért, míg 2012-ben csak 225 forint volt a dollár-árfolyam átlaga.
Mindezek következtében a 2012-ben beállított 454 forintos benzinár-rekord meg is dőlt idén nyáron, a mai áremeléssel újabb csúcs született, ugyanis literenként átlagosan 456 forintra nőtt a benzin ára a Holtankoljak.hu értesülése szerint*A gázolaj ára egyelőre még épphogy, de a 2012-es csúcs alatt maradt.. Amint azonban a második ábráról kiderülhetett, időközben az átlagkereset közel megduplázódott, így a 2012-es csúcshoz képest a mostani üzemanyagárak, bár ránézésre sokkolónak tűnnek, valójában már jóval kevésbé fájdalmasak, mint a kilenc évvel ezelőttiek, amelyek hasonlóan magasan alakultak.
Az év második felében Pletser Tamás, az Erste Bank olajipari elemzője szerint hordónként 80 dollár körül alakulhat az olaj egyensúlyi ára – ezt a mostaninál 10-15 százalékkal magasabb árszintet a fogyasztók még elviselik, miközben a termelők költségvetése sem száll el. Hosszabb távon pedig fontos körülmény, hogy az olajpiacot jelenleg a keresleti oldal mozgatja, ami ha a világjárvány lecsengésével tovább erősödik, átmenetileg akár a hordónként 100 dolláros szintig is felhajthatja az olajárat.
Adat
Alaposan megtolják a novemberi forgalmat a fekete péntekek
Átlag fölött nőtt a kiskereskedelmi forgalom novemberben, amióta Magyarországon is elkezdtek akciózni fekete pénteken az üzletek.
Saját 57 százalékos minimálbér-emelését felejtette el Orbán Viktor, amikor a mostanit fényezte
Az első Orbán-kormány 2001-2002-ben lényegében megduplázta a minimálbért, most három év alatt lehet 40 százalékos az emelés, ha minden jól alakul.
Tízből nyolc magyar lecsúszott az európai jövedelmi létrán
Kevés embernek nőtt annyit a jövedelme a járvány óta, hogy európai összehasonlításban is előre lépjen, a társadalom nagy része visszacsúszott.
Fontos
Befektetési lehetőségeket is hozott a klímacsúcs
A vegyipar, a kritikus ásványi anyagok és fémek, az erdészet, a vízügyi megoldások és a regeneratív mezőgazdaság is nagyobb szerepet kaphat a jövőben.
Ez nem Kurzarbeit-válság: tömegeket bocsátanak el német nagyvállalatok
Éles különbség a német ipar mostani és 2020-as válsága között, hogy számos vállalat megválik a korábban nagy nehézségek árán toborzott dolgozóitól.
Nem tudta még átütni a kormány rózsaszín jövőképe a rossz gazdasági hangulatot
A gyenge gazdasági növekedés, a forintgyengülés, a hazai elbocsátásokról és az európai autóipar válságáról szóló hírek mind hozzájárulhatnak a borúlátáshoz.
