Áfából a magyar autósok fizetik a legtöbbet az üzemanyagok után, a kormány mégis a jövedéki adót csökkentette, amely már a kötelező uniós minimumot sem éri el.
Az egyik legfőbb kritika a hatósági üzemanyagárral szemben, hogy nem készteti spórolásra az autósokat – ezt a hatást azonban a piaci áraktól is csak hosszabb távon várhatnánk.
Mindeddig szokatlan támogatási formák is megjelentek a német munkaadók körében.
Nehéz helyzetben vannak a benzinkutak, a fizetés nélkül távozó autósokkal ugyanis a rendőrség sem foglalkozik szívesen.
A korábban Európában relatív drágának számító magyar üzemanyagárak harmadával maradnak el az uniós átlagtól, ezzel ösztönözve a többletfogyasztást és így az áfabevételeket.
Az Egyesült Királyságban egyre nehezebb kigazdálkodni a közalkalmazotti fizetésből a munkával kapcsolatos utazás költségeit.
A szomszédos országban magasabb volt a rögzített árszint, mint idehaza, de a korlátozás megszüntetése után így is erőteljes az áremelkedés.
A dízel nagykereskedelmi ára már két hete magasabb a 480 forintban maximált eladási árnál, péntektől pedig a benzinért is többet kell fizetni, mint amennyiért a kutakon adhatják.
Hiába termelhetnének ki egyre több kőolajat az OPEC+ tagjai, jó pár tagország erre nem képes, ami hozzájárul ahhoz, hogy egyre drágább legyen az energiahordozó.
Az európai trendek alapján még mindig 500 forint körül kellene lennie az üzemanyagáraknak, mégis már két hete a 480 forintos hatósági ár alatt vannak. Miért mondanak le a kereskedők a sokmilliárdos nyereségről?